a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Egy újság, amit nem írnak
120 éve indult el Budapesten a telefonhírmondó
„A találmányok csak akkor aratnak sikert, ha nemcsak szükség van rájuk,
hanem amikor az emberiség tudata annyira fejlődött, hogy elfogadja és
kifejezze igényét irántuk és azonnal használatba vegye őket.” (Daguerre,
1839)1893. február 16-án a Pesti Hírlap adta tudtul, hogy megkezdte működését Puskás Tivadar zseniális találmánya, a telefonhírmondó – a rádió elődje. Ezzel Budapest az egész világot megelőzte. A dualizmus kora gyors gazdasági és társadalmi fejlődést hozott Magyarországon, megerősödött a városi vállalkozó polgárság, amelynek igénye volt a világ híreihez való gyors hozzáférés. A gyors hír aranyat ér. 1815-ben Rothschild állítólag úgy alapozta meg hatalmas vagyonát, hogy elsőnek értesült Napóleon vereségéről – igény volt a találmányok gyors gyakorlati alkalmazására. 1896-ban a földalatti már elektromosan működött, miközben Chicagóban még hétszáz gőzvillamos járt az utcákon. Saját szakmánknál maradva, közvetlenül Lumière után volt az első filmvetítés Budapesten. Kiváló szakemberek tanultak és dolgoztak külföldön, akik képesek voltak a technikai újdonságok alkalmazására és még újabbak megalkotására. Ilyen volt Puskás Tivadar is, aki Edison mellett dolgozott, és Párizsban építette ki az első telefonközpontot. Öccse, Puskás Ferenc megtette ugyanezt Budapesten, negyedikként a világon, 1881-ben.
Puskás Tivadar (1844–1893)
| A telefonhírmondó Puskás számos későbbi találmánya és kísérlete közül a legérdekesebb (1892). A találmány lényege az volt, hogy egy beszélő hangját, azt megsokszorozva, tetszés szerinti hallgatókészülék között osztja szét. Hamarosan létrejött a műsorközlő stúdió és a budapesti hálózat is, amely független volt a már meglévő telefonvonalaktól és -készülékektől. Így jelent meg először a világon a hangközlő újság (1893), a rádió közvetlen elődje. Az előfizetők szobájának falára két hallgatókészüléket szereltek fel, természetesen beszélőrész nélkül. A műsor leghangsúlyosabb részének a hírközlés számított: a híreket nappal folyamatosan közölte és óránként változtatta. A legfontosabbak a tőzsdei jelentések voltak, ezek negyedóránként változtak, és a pestin kívül az induláskor három, két év múlva hét európai és egy amerikai városból közölt árfolyamokat. A telefonhírmondó esténként és hétvégén hangverseny-, opera- és színházközvetítésekkel szolgált. Saját stúdiójából is továbbított irodalmi felolvasásokat, kamarakoncerteket. Puskás az indulás évében meghalt, de a telefonhírmondó történetének ezzel nincs vége: egészen a második világháborúig, vezetékeinek tönkremeneteléig működött – bár 1925-től, a budapesti rádió beindulásától azzal azonos műsort közvetített. (A telefonhírmondó története, részlet) |
A nagy találmányok ritkán születnek egyetlen elme munkájából. A nagy találmány sokszor sok apró újítás egyesüléséből jön létre. Befogadó társadalmi közeg és állami, gazdasági érdek nélkül pedig hosszú időkre elsikkadhat. Az elektromosság elmélete 1750 környékén, gyakorlati alkalmazhatósága 1800 óta adott volt. 1753-ban a Scots Magazine-ban megjelent egy cikk az elektromos távíróról, a titokzatos C. M. aláírással. Működőképes volt, de még nem volt rá igény. Csak később, 1794-ben lett állami igény a távíróra Franciaországban a háború miatt. Chappe el is készítette optikai távíróját, amely olyannyira bevált a napóleoni háborúkban, hogy még az 1850-es években is ragaszkodtak hozzá. Pedig addigra Morse, egy amerikai festőművész megalkotta ábécéjét és elektromos távíróját. 1856-ban már betűtávíró is volt David Hughes jóvoltából, 1858-ban pedig már kábeleket fektettek le az óceán fenekére. Egy angol beszédművészet- és zenetanár, Alexander Graham Bell pedig nem nyugodott, amíg 1876-ban be nem adta szabadalmi kérelmét a telefonra. 1900-ban a Bell telefontársaságnak egymillió előfizetője volt. A jól működő szénmikrofont, amely elég olcsó volt a tömeggyártásra, Edison találta fel. Egyébként a hang továbbításának technikai elvei Philipp Reis, porosz fizikusnak köszönhetően 1861-ben már adottak voltak. Edison nemcsak nagyszerű feltaláló volt, hanem kiválóan értett ahhoz, hogy találmányai finanszírozásához pénzt, szponzorokat találjon. Ez a szponzor nem volt más, mint a Western Union cég elnöke, Mr. Orton. 1881-ben az első elektrotechnikai kiállításon Clément Ader „Dalműtelefonjával” a párizsi operából közvetített sztereóban. 1882-ben Puskás Ferenc Nikola Tesla segítségével a Nemzeti Színházból közvetítette Erkel Hunyadi Lászlóját a Vigadóba, az újságíróbálba.
Hírek, tőzsdei árfolyamok, hangversenyek – otthon
Tehát nem minden előzmény nélküli a telefonhírmondó sem, sok korábbi találmányra, tapasztalatra építhetett. Ami nagyon fontos, hogy a magyar társadalomban nagy igény volt az innovációra, kutatásra és volt erre pénz is. Ebben is az elsők között jártunk akkoriban.
Ötvös Géza