a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Egy vízimérnök utolérhetetlen sikere az elektrotechnikában
Hej, micsoda évtizedek voltak! Erős és feltörekvő ország kért helyet a nap alatt. Olyan ország, amely a kontinensen először épített földalatti vasutat.
Ahol olyan vasúti kereket öntöttek, amelyet még a távoli Amerika is
átvett és használt évtizedekig.Ugyanez a gyár 1889-ben megkapta Bécs városának villamosítását, az áramellátást biztosító erőmű felépítését és berendezését is. Ez utóbbi kivitelezését irányította az a Déri Miksa, aki éppen 75 éve halt meg, és aki két társával együtt feltalálta a transzformátort. Amely nélkül nem lehetett volna megoldani a villamos áram nagy távolságokra való eljuttatását.
Déri, Bláthy, Zipernowsky – együtt a csapat
Mai, szkeptikus fejjel mondhatnánk azt, hogy biztos mások is dolgoztak már a problémán, csak Dériéknek valahogy hamarabb összejött a dolog. Ha ők nincsek, feltalálta volna más – mondja a korszellem, pedig elindulhatnánk onnan is, hogy igenis ők hárman, a bácsi kereskedősarj Déri Miksa, a pesti piaristáknál érettségiző Zipernowsky Károly és a tatai Bláthy Ottó Titusz 1885-ben megcsináltak valami olyat, aminek csodájára járt a világ, a már emlegetett kerékhez hasonlóan. E találmánynak köszönhetően a villamos áramot nagy távolságokra lehetett gazdaságosan és jó hatásfokkal eljuttatni, és így megváltozott az emberiség élete. Öt év, és a világ minden pontján ismerik és használják a trafót, 1886-ban Róma, majd több olasz nagyváros (Velence, Firenze, Nápoly, Palermo) villamoshálózatát, áramfejlesztését oldja meg a Ganz.
Találmányuk megváltoztatta a világot
A felfedezés kísérleteit végző Déri Miksa pedig tulajdonképpen vízimérnök volt, folyamszabályozást, árvízvédelmet tanult a Műegyetemen. 1878-tól a Magyar Királyi Közlekedési Minisztériumban, majd a budapesti és szegedi folyammérnöki hivatalban dolgozott. De az áramlástan és a gátszerkezetek helyett inkább az új és csodálatos energiaforrás, a villamos áram érdekelte. 1882-től már annak a Zipernowsky Károlynak a munkatársa a Ganz gyár villamososztályán, akit még a kéregöntésű kereket feltaláló Mechwart András vitt a céghez. És együtt már jobbak voltak, mint a nagy Edison. Aki ott a tengeren túl, a haladás fellegvárában számtalan találmánya mellett szentül meg volt győződve, hogy csakis az egyenáramé a jövő. Déri és Zipernowsky, a két ismeretlen fiatal mérnök Budapesten a váltóáramra esküdtek, amelynek feszültségét a szállítás gazdaságossá tétele érdekében egyszerű eszközökkel is át lehet alakítani. Még a nagy találmány előtt, 1883-ban váltóáramú generátorral arattak nagy sikert a bécsi nemzetközi kiállításon, Déri lett a Ganz ausztriai képviselője, 1889-től 1896-ig pedig a bécsi Internationale Elektrizitäts-Gesellschaft (IEG) vezető igazgatója. Az IEG néhány év alatt 60 transzformátortelepet épített fel a Monarchiában. Közben a közös kísérletek sem maradnak abba. Sőt, igazi tudóstársra lelnek a budapesti gyárban Bláthy Ottó személyében, aki addig géptervezőként tevékenykedett. Együtt volt tehát a csapat, el is készült a nagy mű, amely, ha belegondolunk, tényleg megváltoztatta az életet ezen a bolygón.
Transzformátor
Déri 1903-ban még kifejlesztette a kétkefe-rendszerű, egyfázisú repulziós motorját, amely Déri-motor néven vált ismertté, és amelynek a fordulatszáma mellett a forgásirányát is szabályozni lehetett már. Az új motort a századelőn elsősorban személyfelvonókba építették be világszerte. Zipernowsky Károllyal még volt egy közös találmánya: az egy- és kétfázisú áramra használható közös forgórészű áramátalakító, amely lehetővé tette az egyen- és a váltakozó áramú hálózatok összekapcsolását. Déri végül 1923-ban vonult nyugdíjba és 1938. március 5-én hunyt el 84 éves korában a dél-tiroli Merano-ban.
Pálffy Lajos