a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ember az embertelenségben – Wallenberg-emlékév
Raoul Wallenberg, a vészkorszakban emberek ezreit megmentő diplomata idén lenne száz éves.
A Wallenberg Egyesület kezdeményezésére idén is sor kerül Régen volt? Hol is volt? címmel országos középiskolás vetélkedőre. A részt vevő diákok elmélyedhetnek a második világháború történetében, sokat megtudhatnak a zsidóüldözésről, a holokausztról, Raoul Wallenberg és más embermentők tevékenységéről, valamint a zsidó és magyar kultúra együttéléséről. Másrészt olyan eszmei és fontos társadalmi együttélést érintő problémákon is elgondolkozhatnak, mint a rasszizmus vagy az antiszemitizmus.
A Wallenberg-emlékévhez kapcsolódik az Örökmozgó moziban a MaNDA és a Magyar Nemzeti Múzeum által közösen szervezett Legyek ura a korzón vetítéssorozat, amelynek keretében olyan híres filmalkotásokat vetítenek, mint a Jó estét, Wallenberg úr!, a Peter Brook rendezte Legyek ura vagy az Üzlet a korzón című Oscar-díjas cseh alkotás.
Az emlékév egyik fő rendezvénya a Magyar Nemzeti Múzeumban január 18. és február 12. között látható, a Svéd Intézet és a Living History Forum által támogatott Számomra nincs más választás című vándorkiállítás, ahol Wallenberg alakját rengeteg, családi archívumból származó fotó illetve dokumentum idézi meg. Nem csak embermentő tevékenységéről, hanem utazásairól, családjáról és fiatalkoráról is érdekes részleteket tudhatunk meg. Kiderül például, hogy nagy hatással volt rá egy zártkörű diplomáciai vetítésen látott, Modern Pimpernel című film, amelynek főszereplője koncentrációs táborokból szöktetett meg fogva tartottakat. A vásznakra vetített fotó- és szövegmontázsokból összeálló kiállítási anyag betekintést nyújt a megmentett zsidók okirataiba is.
A kiállítás anyaga, amely Wallenberg halálának időpontjáról sajnos továbbra sem tudott meggyőző bizonyítékokat bemutatni, Budapest után Moszkvában, Berlinben, Tel-Avivban, Washingtonban, New Yorkban és Torontóban is látható lesz az év folyamán.
Raoul Wallenberg szobra a Szilágyi Erzsébet fasorban. Varga Imre, 1987.
Az Ovidius-idézet (Tristia I, ix, 5-6) fordítása: Míg a szerencse kísér, nagyszámu barátod; / ám hogy az ég beborul, elmenekülnek azok.
| Raoul Wallenberg, egy svéd kereskedőcsalád sarja, Magyarország német megszállása után, 1944 júliusában, négy hónappal a német csapatok bevonulása után érkezett a magyar fővárosba, éppen abban az időszakban, amikor Horthy Miklós kormányzó – jelentős külföldi és egyházi nyomásra – leállíttatta a zsidók deportálását. Ez az átmenetileg javuló légkör kedvezett az embermentő akcióknak, amelyekbe a svéd diplomata is haladéktalanul bekapcsolódott. Már augusztusban 4500 védőútlevelet állított ki, amelyeket „családi okmányként” fogadtatott el a magyar hatóságokkal, így minden egyes kibocsátott irat több ember életét menthette meg. Kezdettől hatékonyan együttműködött a Vöröskereszttel, a semleges országok diplomatáival és a magyar segítőkkel. Bár hazánkban a sikertelen kiugrási kísérletet követő nyilas puccsal a helyzet drámai fordulatot vett, az embermentők – köztük az egyre fontosabb szerepet játszó Raoul Wallenberg – nem adták fel: sokszor életük kockáztatásával mentették tovább az állandó fenyegetettségben élő tízezreket. Miközben a fasiszták elől mentette embertársait, nem sejthette, hogy néhány hét elteltével egy másik elnyomó rendszer áldozatává válik. 1945. január 17-én ugyanis elhurcolták a szovjet csapatok, és a Szovjetunióból már soha nem térhetett vissza. (forrás: a Raoul Wallenberg Emlékév hivatalos honlapja, ahol részletes információ található Wallenbergről és az emlékévről: www.wallenberg.hu) |
Bakk Ágnes