a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Jogot kaptak a Máriák is a bécsi trónra
Induljunk el a kályhától: nemes uraink, miután világossá vált,
hogy immár tartósan be fognak rendezkedni itt a török után a Habsburgok,
1687-ben, egy évvel Buda visszafoglalása után megszavazták, hogy annak
kihalásáig a Habsburg-ház férfi ágából származzanak Magyarország
uralkodói.Tették ezt hálából a mi jó uraink, de talán inkább azért, mert tudták, hogy a magyar földet és borokat megkedvelő törökök bármikor visszajöhetnek. A folytatásban viszont bonyolódtak a dolgok, mert a Habsburgok ez idő tájt a világ urai voltak, spanyol és német részre bontott birodalmukban – bár az előbbi erőteljesen hanyatlott már – még mindig nem ment le a nap.
III. avagy VI. Károly
Az utolsó igazi spanyol Habsburg, II. Károly birodalmához hasonlóan sokat betegeskedett és törvényes utód helyett egy csúf végrendeletet hagyott maga után. Ebben meglepő módon nem valamelyik családtagot, hanem a francia XIV. Lajos unokáját tette meg örököséül. Ezt rosszul tette, mert ebből kerekedett a spanyol örökösödési háború, amelynek farvizén II. Rákóczi Ferenc szerette volna visszaszerezni Magyarország függetlenségét. Mint tudjuk, nem járt sikerrel, mint ahogy a csatatereken a franciák sem, ettől függetlenül a spanyol trónra kerülő Károly testvére, a Bécsben uralkodó I. József váratlan halála után az európai hatalmak nyomására nem egyesítheti a két birodalomrészt, kénytelen megelégedni a régebbi birtokokkal. Pedig az egyesítés egyikük halála esetén lehetőségként szerepelt egy titkos szerződésben, amelyet 1703-ban Károly és József írt alá. Nos, ez a titkos paktum lett a Pragmatica Sanctio (gyakorlati rendelkezés, törvényes végzés) alapja, csak ki kellett egészíteni néhány arra vonatkozó mondattal, hogy valamelyik Mária is a császári trónra ülhessen. Károlynak – aki VI. sorszámmal német-római császár, III-kal pedig magyar király volt – ugyanis egy, a rossz ápolás miatt hét hónapot élt, 1716-ban született fiúgyermek mellett csak három lánya (Mária Terézia, Mária és Mária Anna) született. Bonyolította a helyzetet, hogy testvérének a lányai, Mária Jozefa és Mária Amália is trónra kerülhetett volna a fennálló családi szabályok szerint. Aztán nem utolsó sorban ott voltak a magyarok is, akik „hálából” csak a fiúági örökösödést iktatták törvénybe.
A Pragmatica Sanctio
De itt még nem tartunk, hiszen a frissen (1708, Barcelona) nősült Károlynak volt esélye fiú utódra. Csak a „mi van, ha nem születik fiú” opcióra kellett választ találni, amiben a mindig lojális horvátok siettek Bécs segítségére, és már 1712-ben jelezték, hogy náluk nincs akadálya a dolognak. Így ült össze a birodalom vezérkara, amely a Szilágyi Sándor-féle Magyar nemzet története szerint így nézett ki: „Ő császári felsége 1713. április 19-ikén 10 órára megszokott helyre hivatta össze Bécsben jelen levő titkos tanácsosait. A kitűzött órában ő császári felsége az ő titkos tanácsának szobájába lépett, a menyezet alatt oda állott a rendes császári asztal elé, aztán behivatta titkos tanácsosait és minisztereit; ezek rendben beléptek és mindegyik a maga helyén állott. Úgy mint t. cz. Eugén savoyai herczeg, Trautson herczeg, Schwarzenberg herczeg, Traun gróf, Thurn gróf, Eleonóra ő császári felségének főudvarmestere, Dietrichstein gróf főlovászmester, Seilern gróf udvari kanczellár, Starhemberg gróf kamara-elnök, ifj. Martinitz gróf, Herberstein gróf, a haditanács alelnöke, Schlick gróf cseh udvari főkanczellár, Schönborn gróf birodalmi alkanczellár, a valenciai érsek, Sinzendorff gróf főkamarás, Paar gróf, Amália ő császári felségének főkamarása, Sinzendorff gróf, a birodalmi udvari tanács alelnöke, Pálffy Miklós gróf magyar királyi országbiró, Illésházy gróf magyar kanczellár, Khevenhüller gróf, Alsó-Ausztria helytartója, Gallas gróf, Amália ő császári felségének főlovászmestere, Romeo Marchese spanyol királyi államtitkár, Kornis gróf erdélyi alkanczellár, Schickh referendárius.”
Mária Terézia
A kocka el volt tehát vetve, de az óvatos Bécs kivárt a magyar urakkal való alkudozás megkezdésével, hiszen az 1710-es évektől egészen 1729-ig vártak arra a fiúgyermekre, amelynek megszületésére volt is esély. Végül nem taktikáztak tovább, 1720 tavaszán az alsó és felső-ausztriai rendekkel, majd pedig a csehekkel is elismertették az 1713-as rendelkezést. Ugyanezt a külön kormányzott Erdély az 1722. márciusi, szebeni országgyűlésen tette meg, a tekintetes magyar karok és rendek pedig július 16-án adták be derekukat, valószínűleg arra is gondolva, hogy Károly azért rendet vághatott volna közöttük 1711-ben a kuruckodás miatt. Nagy ravaszul az 1723. évi I. és II. törvény cikkelyei közé azért beillesztik, hogy aztán, ha lány örökösre sem képes a família, akkor eljöhet a magyar szabad királyválasztók ideje.
Ami, mint tudjuk, nem jött el, a Pragmatica Sanctio viszont egészen 1918 őszéig szolgálta a birodalom kohézióját.
Pálffy Lajos