a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

​Jogot kaptak a Máriák is a bécsi trónra

pragmatica_leadInduljunk el a kályhától: nemes uraink, miután világossá vált, hogy immár tartósan be fognak rendezkedni itt a török után a Habsburgok, 1687-ben, egy évvel Buda visszafoglalása után megszavazták, hogy annak kihalásáig a Habsburg-ház férfi ágából származzanak Magyarország uralkodói.

Tették ezt hálából a mi jó uraink, de talán inkább azért, mert tudták, hogy a magyar földet és borokat megkedvelő törökök bármikor visszajöhetnek. A folytatásban viszont bonyolódtak a dolgok, mert a Habsburgok ez idő tájt a világ urai voltak, spanyol és német részre bontott birodalmukban – bár az előbbi erőteljesen hanyatlott már – még mindig nem ment le a nap.

pragmatica
III. avagy VI. Károly

Az utolsó igazi spanyol Habsburg, II. Károly birodalmához hasonlóan sokat betegeskedett és törvényes utód helyett egy csúf végrendeletet hagyott maga után. Ebben meglepő módon nem valamelyik családtagot, hanem a francia XIV. Lajos unokáját tette meg örököséül. Ezt rosszul tette, mert ebből kerekedett a spanyol örökösödési háború, amelynek farvizén II. Rákóczi Ferenc szerette volna visszaszerezni Magyarország függetlenségét. Mint tudjuk, nem járt sikerrel, mint ahogy a csatatereken a franciák sem, ettől függetlenül a spanyol trónra kerülő Károly testvére, a Bécsben uralkodó I. József váratlan halála után az európai hatalmak nyomására nem egyesítheti a két birodalomrészt, kénytelen megelégedni a régebbi birtokokkal. Pedig az egyesítés egyikük halála esetén lehetőségként szerepelt egy titkos szerződésben, amelyet 1703-ban Károly és József írt alá. Nos, ez a titkos paktum lett a Pragmatica Sanctio (gyakorlati rendelkezés, törvényes végzés) alapja, csak ki kellett egészíteni néhány arra vonatkozó mondattal, hogy valamelyik Mária is a császári trónra ülhessen. Károlynak – aki VI. sorszámmal német-római császár, III-kal pedig magyar király volt – ugyanis egy, a rossz ápolás miatt hét hónapot élt, 1716-ban született fiúgyermek mellett csak három lánya (Mária Terézia, Mária és Mária Anna) született. Bonyolította a helyzetet, hogy testvérének a lányai, Mária Jozefa és Mária Amália is trónra kerülhetett volna a fennálló családi szabályok szerint. Aztán nem utolsó sorban ott voltak a magyarok is, akik „hálából” csak a fiúági örökösödést iktatták törvénybe.

pragmatica
A Pragmatica Sanctio

De itt még nem tartunk, hiszen a frissen (1708, Barcelona) nősült Károlynak volt esélye fiú utódra. Csak a „mi van, ha nem születik fiú” opcióra kellett választ találni, amiben a mindig lojális horvátok siettek Bécs segítségére, és már 1712-ben jelezték, hogy náluk nincs akadálya a dolognak. Így ült össze a birodalom vezérkara, amely a Szilágyi Sándor-féle Magyar nemzet története szerint így nézett ki: „Ő császári felsége 1713. április 19-ikén 10 órára megszokott helyre hivatta össze Bécsben jelen levő titkos tanácsosait. A kitűzött órában ő császári felsége az ő titkos tanácsának szobájába lépett, a menyezet alatt oda állott a rendes császári asztal elé, aztán behivatta titkos tanácsosait és minisztereit; ezek rendben beléptek és mindegyik a maga helyén állott. Úgy mint t. cz. Eugén savoyai herczeg, Trautson herczeg, Schwarzenberg herczeg, Traun gróf, Thurn gróf, Eleonóra ő császári felségének főudvarmestere, Dietrichstein gróf főlovászmester, Seilern gróf udvari kanczellár, Starhemberg gróf kamara-elnök, ifj. Martinitz gróf, Herberstein gróf, a haditanács alelnöke, Schlick gróf cseh udvari főkanczellár, Schönborn gróf birodalmi alkanczellár, a valenciai érsek, Sinzendorff gróf főkamarás, Paar gróf, Amália ő császári felségének főkamarása, Sinzendorff gróf, a birodalmi udvari tanács alelnöke, Pálffy Miklós gróf magyar királyi országbiró, Illésházy gróf magyar kanczellár, Khevenhüller gróf, Alsó-Ausztria helytartója, Gallas gróf, Amália ő császári felségének főlovászmestere, Romeo Marchese spanyol királyi államtitkár, Kornis gróf erdélyi alkanczellár, Schickh referendárius.”

pragmatica
Mária Terézia

A kocka el volt tehát vetve, de az óvatos Bécs kivárt a magyar urakkal való alkudozás megkezdésével, hiszen az 1710-es évektől egészen 1729-ig vártak arra a fiúgyermekre, amelynek megszületésére volt is esély. Végül nem taktikáztak tovább, 1720 tavaszán az alsó és felső-ausztriai rendekkel, majd pedig a csehekkel is elismertették az 1713-as rendelkezést. Ugyanezt a külön kormányzott Erdély az 1722. márciusi, szebeni országgyűlésen tette meg, a tekintetes magyar karok és rendek pedig július 16-án adták be derekukat, valószínűleg arra is gondolva, hogy Károly azért rendet vághatott volna közöttük 1711-ben a kuruckodás miatt. Nagy ravaszul az 1723. évi I. és II. törvény cikkelyei közé azért beillesztik, hogy aztán, ha lány örökösre sem képes a família, akkor eljöhet a magyar szabad királyválasztók ideje.

Ami, mint tudjuk, nem jött el, a Pragmatica Sanctio viszont egészen 1918 őszéig szolgálta a birodalom kohézióját.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2013.04.19. 12:36 • Címke: évforduló, történelem