a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Aki nem félt a turbulenciától
50 éve halt meg Kármán Tódor, az aerodinamika magyar megteremtője
Részt vett az első helikopter fejlesztésében, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Több rakéta
és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt szerepe. Saját rakétatechnikai vállalatával több, mint 700 millió dollár forgalmat bonyolított le. A Holdon krátert neveztek el róla.
Kármán Tódor (Budapest, 1881 – Aachen, 1963) apja a budapesti egyetem tanára, Albrecht herceg nevelője, a gyakorlóiskola (ma: Trefort Gimnázium) alapítója volt, amelybe fia is járt. Matematikai tehetsége korán megmutatkozott, de szülei gyakorlatiasabb pályát szántak neki, így érettségi után Kármán Tódor (ahogyan külföldön ismerik: Theodore von Kármán) a budapesti Műszaki Egyetem gépészeti karára iratkozott be. Mérnökké avatása után egy évig a tüzérségnél szolgált, majd a Műegyetem szilárdságtan tanszékén lett tanársegéd. Ösztöndíj segítségével két évre Göttingenbe került, ahol Ludwig Prandtlnál az áramlástan területén dolgozott. A tervezett két évből összesen hat lett. 1911-ben közölte Kármán először az ún. Kármán-féle örvénysort és ennek matematikai elméletét. A műszaki problémák matematikai megközelítése és modellezése egész munkásságára jellemző volt.
A PKZ helikopter
1908-ban Párizsba ment, a Sorbonne-on Marie Curie előadásait hallgatta. Egy itt látott repülőbemutató hatására kezdett el repüléselmélettel foglalkozni. 1912-ben a selmecbányai bányászati akadémia professzorává nevezték ki. Mivel ott korlátozott volt a kutatásai idő, elfogadta a meghívást a műszaki főiskolára, Aachenbe. Itt repüléstani tanszéket kapott, szélcsatornát épített és Hugo Junkerssel együtt repülőgépet tervezett. Az első világháborúban mint főhadnagy szolgált egy repülőgépszertárban Bécs mellett, ahol egy általa tervezett szélcsatornában repülőgépekről leadott lövészeti kísérleteken dolgozhatott. 1918-ban társaival kifejlesztett egy irányítható, függőlegesen felemelkedő repülőt (a PKZ helikoptert), amit villanymotorral hajtott, ellentétes irányban forgó rotorok emeltek fel. A háború végeztével visszatért Budapestre. A Tanácsköztársaság idején az oktatási minisztériumban ő vezette a felsőoktatási reformot, majd az közoktatási népbiztos-helyettes is volt. A tanácskormány bukása után menekülnie kellett, Aachen felé fordult, ahol ismét átvehette tanszékét, amelyet 1930-ig vezetett és aerodinamikai központtá fejlesztett. Ezekben az aacheni években dolgozta ki a turbulencia-elméletét. A gyakorlati problémákat matematikai modellekkel oldotta meg, ez egyrészt újdonság volt, másrészt sikeres módszernek bizonyult, így nagy hírnevet szerzett neki. A német ipar jelentős személyiségeivel nemcsak üzleti kapcsolatokat épített ki, hanem baráti viszonyban volt Fokkerrel, Junkersszel, Opellel és Zeppelinnel.
1933-ban kivándorolt Pasadenába, ahol háza a társasági élet központjává vált
1926-ban az USA-ba utazott, ahol megalapította az első aerodinamikai kutatólaboratóriumot a pasadenai Egyetemen, Kaliforniában. 1933-ban kivándorolt Pasadenába. További munkáiban a repüléssel foglalkozott, dolgozott az első szuperszonikus repülőgépek elméletén, részt vett az első rakétakutatásokban és megépítette a ballisztikus rakéták korai prototípusait. Kiváló kapcsolatokat épített ki, amelyek lehetővé tették, hogy hangsebesség feletti repüléssel és rakétatechnikával foglalkozhasson. Néhány munkatársával rakétatechnikai vállalkozóvá vált, 1942-ben alapítottak egy rakétafejlesztésre és -gyártásra szakosodott vállalatot, amely a 60-as évek elején Aerojet–General Corporation néven a világ egyik legnagyobb rakéta- és rakétahajtómű-üzemévé vált. 1944-ben Sugármeghajtási Laboratórium néven újjászervezte intézetét, amely később az amerikai űrkutatás fejlesztőközpontjává vált, később beépült a NASA-ba. Számos díszdoktori címet és magas kitüntetést kapott. 1962-ben hazalátogatott, átvehette a műszaki egyetem gyémántdiplomáját a tiszteletbeli doktori címmel együtt. 1963. február 18-án a Fehér Ház rózsakertjében Kennedy elnöktől vette át a National Medal of Science kitüntetést, amelyet ő kapott meg elsőként. Nem sokkal ezután, 82-ik születésnapja előtt szívrohamban meghalt. Nevét egy holdkráter is viseli.
mandarchiv