a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Pongrác, Szervác, Bonifác! Füstöljetek kendtek!
Vannak megmagyarázhatatlan dolgok bőven a különféle, éppen divatos paranormális jelenségeken túl is. Itt vannak például a fagyosszentek.
Pongrác, Szervác és Bonifác. Amikor az esetek többségében el is
romlik az idő. Fagyni azért nem szokott, de a május közepébe, ahol e szentek tanyáznak, bele szokott rondítani egy-egy hidegfront évről évre. Amelynek menetrend szerinti érkezésére csak homályos magyarázatot kapunk a ma már elég jó hibaszázalékkal dolgozó meteorológusoktól.
Akik a saját és a századokra visszanyúló népi megfigyelésekre magyarázatot keresve már a XIX. század végén eljutottak addig, hogy a légnyomásváltozásokat emlegetve kijelentették: a nyárra váltás előtt még egyszer utoljára északról hideg léghullámok törnek utat maguknak a Kárpát-medencéig, meg még kicsit tovább, egészen Németországig. Aztán lehetne a manapság sokat emlegetett Tél tábornok utolsó, reményt vesztett akciójáról is beszélni, aki – mielőtt visszavonulna az örök hó birodalmába – még indít egy offenzívát a nyárba forduló tavasz ellen. Nem is sikertelenül, hiszen vannak jócskán feljegyzések május közepi talaj menti hidegekről, szinte fagyokról, a hőmérsékletcsökkenés pedig valahogy mindig összejön, most is átlagosan 10–12 fokkal hidegebbet várnak Pongrác napjára. (Nem kell kétségbe esni, vastagabb kabátok után kotorászni a szekrényben, mert néhány nap múlva visszaáll a szokott átlagra a hőmérséklet, szép lesz a május második fele, hajrá szerelmesek!)
Alsó állkapcsa az esztergomi kincstár egyik alapdarabja
Szent Pongrác, Szent Szervác(iusz) és Szent Bonifác viszont úgy került bele ebbe a történetbe, hogy jobbára olyan helyeken laktak, ahol nem szoktak fázni az emberek. Igaz, Szervác a zsinatokat járva, az ariánusokkal való engesztelhetetlen küzdelem mellett püspökként szolgálatot teljesített Maastrichtban is, de azért ott sem kell megfagyni még télen sem, az egyszer biztos. Pongrác a felettébb kellemes éghajlatú Frígiában (ma: Közép-Törökország) cseperedett fel, majd még gyermekként nagybátyjával Diocletianus Rómájába érkezett, ahol megint csak nem prémben jártak az emberek. Róla tudjuk azt is, hogy egy utcában lakott az aktuális, illegalitásban tevékenykedő pápával (Cornelius vagy Marcellius), aki annyira megtérítette, hogy még a keresztényüldözésben igencsak járatos Diocletianus előtt sem volt hajlandó visszatérni a pogány babonaságokhoz. Állítólag azzal vágott vissza az őt meggyőzni akaró császárnak, hogy azok az istenek, akiket imádnia kellene, általában meggyalázták nővéreiket és nem kímélték a szüleiket sem. Roppant ügyesen rámutatott arra, hogy az ilyen tulajdonságokkal bíró hivatalnokát a császár kivégeztetné, és akkor bizony elég nagy szégyen, hogy ilyen isteneket tisztelni kell. Diocletianus közben nyilván rájött, hogy nem sokra megy a pimasz és okos fiúcskával, tehát 304-ben jó gyorsan le is fejeztette, így lett szent és vértanú belőle. A harmadik fagyosszent, Bonifác már egy évvel korábban elnyerte a mártírok koszorúját, többet nemigen lehet tudni róla. Az biztos, hogy nem ő verte szét a germánok térítése közben Geismar mellett az egyik szent tölgyfát, mert ennek a Bonifácnak június 5-én van az ünnepe (az alsó állkapcsa pedig az esztergomi főszékesegyházi kincstár egyik alapdarabja). És nem is I. Szent Bonifác pápáról van szó, mert ő 422-ben halt meg és október 25-én tartják az ünnepnapját.
Nem volt hajlandó visszatérni a pogány babonákhoz
Persze a régi magyarok, elődeink, jóval praktikusabban nézték ezeket a dolgokat. Évről-évre megtapasztalván a lehűléseket, nem rakták ki május közepéig a kiskertbe a kényesebb palántákat és füstöléssel védték volna meg a szőlőt, legalábbis egy rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök. Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljetnek kendtök!”
Pálffy Lajos