a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Így zakatol a lillafüredi kisvasút
A keskeny nyomtávú erdei kisvasutak látványa minden természetszerető
ember szívét megdobogtatja. Van valami régimódi kedvesség ezekben a
masinákban, amelyek szerencsére ma reneszánszukat élik. Elég a
Börzsönyben vagy Budai hegyekben kattogó szerelvényekre gondolnunk.Ennél messzebbre, Miskolc fölé, a Bükkbe visz azonban most utunk, ahol hetvenöt évvel ezelőtt, 1927. május 25-én indult el a személyszállítás a kisvasúton. Ezt azonban viszonylag hosszú eseménysorozat előzte meg. A Szinva-völgyi Erdei Vasút építését 1917-ben határozták el. Az első világháború viszontagságai ellenére 1920-ban el is kezdték. A vasutat kohósalakba ágyazott tölgyfa talpfákra építették. Több akadály nehezítette a munkát, így például a mélyvölgyi szakasz, amelynek megkerülése rengeteg földmunkával járt volna, ám Modrovich Ferenc hadmérnök megtervezte a ma is ott álló völgyhidat. A kiváló tehetségű mérnök később, egészen 1929-ig irányította az egyre fejlettebb bükki vasútrendszert.
Miskolc-Lillafüred, Fehér-kő, kilátás, 1928 (forrás: Fortepan)
Néhány hónap elteltével a fővonal elkészült. Sorra fektették le a szárnyvonalakat, és az addig kizárólag teherszállításra, gazdasági célokra használt vasúton 1923. augusztus 20-tól megindulhatott a korlátozott személyforgalom Lillafüred és Fáskert, majd Lillafüred és a Szent Anna tér, továbbá Garadna között. A kisvasút működtetői négy Diamond forgóvázas pőrekocsijukat Pestlőrincen személyszállításra átalakították. Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy soha senkinek nem jutott eszébe lecserélni az öregedő vagonokat, a kocsik ma is közlekednek. 1929-ben a Szinva-völgyi Erdei Vasút új nevet vett fel, Lillafüredi Állami Erdei Vasutak, mozaikszóként LÁÉV lett.
Lillafüred – Mélyvölgyi-híd, 1921, teherpróba (forrás: I ♥ Lillafüred)
Egyre többen használták a közlekedésnek ezt a formáját. Nem csoda, ez már a Trianon utáni időszak új kirándulóhelyeinek felfedezéséé, kiépítéséé volt. Elkészült a báró Vay Lilláról elnevezett Lillafüreden a Palotaszálló. Az üdülőhelyben sokan a valamikori tátrai üdülőhelyeink utódát látták. A vasút vezetői számára nyilvánvalóvá vált, hogy az előkelő helyhez előkelő vasút illik: két egyedi gyártású motorkocsit, egy szalonkocsit és több, kevéssé fényűző mellékkocsit szereztek be. Figyelmességükre jellemző, hogy a járművek küllemét a szép erdei környezethez alakították.
Miskolc-Lillafüred, kisvasút, 1932 (forrás: Fortepan)
A motorvonatok évi húszezer kilométert futottak; sokat mondanak erről az időszakról a számok: a szerelvények naponta kilencszáz utast, ötvennégy teherkocsi tűzifát, huszonnégy kocsi rönkfát és négy kocsi szenet szállítottak. Az utasok száma évente háromszázezer fő volt. A fénykor után napjainkig folyamatosan a legkorszerűbb technikával igyekeztek dolgozni, 1954-ben például dízelmozdonyok érkeztek ide, 1972-ben kivonták a forgalomból az utolsó gőzmozdonyt. A hetvenes évek végén új, nyitott személykocsikat építtettek. Az első személyszállító lillafüredi kisvasútkocsik, mint láttuk, elértek a mába, több millió utasukat maradandó élményekkel ajándékozták meg.
Dippold Pál