A vonatok királya, királyok vonata

130 éve indult el az Orient Express

130 évvel ezelőtt, 1883. június 5-én indult első útjára az Orient Express Párizsból Konstantinápolyba. A jeles eseményre még nem készült el teljesen a két város közötti 3180 kilométeres vasútvonal. Várnától a végállomásig a vonatot hajóra tették. A hosszú utat 83 és fél óra alatt tették meg, amiből a hajóút 15 órányi volt.

A csillogó-villogó szerelvény reklámszlogenje nem véletlenül volt „a vonatok királya, királyok vonata”. A fényűző külső és belső akkor is, ma is elkápráztatja azokat, akiknek szerencséjük van találkozniuk a méltóságteljes közlekedési eszközzel. Kezdetben a szerelvényeket öt kocsiból állították össze. Az elején és a végén volt a poggyászkocsi, köztük két hálókocsi és egy étkezőkocsi. A kalandra éhes és az Orient Expressen a kalandok több fajtáját megismerő úri közönség a többnapos utazás közben nem unatkozott. 1883 és 1888 között a keletet és nyugatot összekötő vasútvonal királyi vonata igen szép városokat érintve szelte át Európát és ért el a török fővárosba. A Párizs-Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna útvonalra sok minden elmondható, de az nem, hogy rajta nincs mit nézni és látni.

Kaland az úri közönségnek Párizstól Kostantinápolyig

Az előkelő utasoknak nem ez volt az első alkalom arra, hogy pompás vagonokban keljenek útra. A belga Georges Nagelmackers amerikai mintára létrehozta az első európai hálókocsi és étkezőkocsi társaságot. Hogy mindennél jobban csillogjon a nevük, a belga királyt nyerték meg a társaság főrészvényesének. Ezért a vasúttársaság logójában ott szerepelhetett az oroszlános királyi jelkép. Nem akármiből készültek ezek a favázas vagonok. Az akkortájt a mainál jóval drágább teakfával burkolták a kocsikat. Hogy ezek milyenek voltak, azt meg lehet nézni a Magyar Vasúttörténeti Parkban, ahol időnként dédapáink érzéseit élhetjük át, ha a nosztalgia vonatra felszállunk. Csupa kristálytükör, csillogó réz, politúrozott berendezési tárgyak, világhírű gyárakból kikerült étkező eszközök és szinte mindent felülmúló kényelem jellemzi az Orient Express darabjait. Európa legszebb vasúti kocsijaiként emlegetik ma is. Az első világháború után a favázas vagonokat felváltották az acélvázas sötétkékre festett kocsik.

A luxusvonatra nem volt olcsó mulatság jegyet venni. Első utasainak 457 arany frankba került, ennek 20%-át számolták fel hozzá az ellátásért. Az Orient Expressen csak első osztályra szóltak a jegyek. Kezdetben a vasútvonal magyar szakasza 689 kilométer hosszú volt, később 1888 után, amikor az Orient Express útvonala Budapesten kettévált Belgrád és Bukarest felé, már összesen 1048 kilométer hosszban pöfögött a vonatok királya magyar területen. 1889-ben kiiktatták a hajóutat, megépítették a közvetlen összeköttetést szolgáló teljes vonalat Párizs és Konstantinápoly között, az út ezen 67 és fél óráig tartott, azaz aki tehette, kevesebb mint három nap alatt átszáguldhatott Európán.


Mindent felülmúló kényelem

Az első világháború kitöréséig tartott az Orient Express fénykora. Rengeteg történet forog erről az időszakról, melyeknek hősei vagy királyok vagy agyafúrt rablók és kémek. A legnagyobb vasútmániás a bolgár fejedelem, Ferdinánd volt, aki az Orient Express mozdonyának vezetését a vonal bolgár szakaszán többször átvette a masinisztától. (Ma is vannak egyébként vonatmániások, egy pécsi orvos például betéve tudja a mindenkor esedékes menetrendet, a mozdonyokat hangról felismeri, minden műszaki adatukat a legkisebb részletekig tudja, és útjait úgy szervezi, hogy az őt évtizedek óta ismerő vonatvezetők alkalmanként megengedjék neki, Érd és Szekszárd között ő irányítsa a szerelvényt. Ehhez egyébként minden jogosítványt megszerzett.)

Az európai uralkodók közül sokan imádták az Orient Expresst. Ferdinánd fejedelem, miután nagy diplomáciai manőverekkel sikerült levenni a mozdonyról, utóbb megelégedett azzal, hogy királyi szalonkocsiját az Expresshez csatolják. Így utazott aztán a többi uralkodó is. Sokan emlegetik a dúsgazdag maharadzsa, Ranai különös útját Párizsból Konstantinápolyba. Külön hálókocsit és étkezőkocsit rendelt a vonathoz, amit egy félreeső vágányon kapcsoltak rá, itt szállt fel a maharadzsa mind a hét feleségével.

A rablók figyelmét is felkeltette

A gazdag utasokkal teli Orient Express a rablók figyelmét is felkeltette. Már az első évben, 1883-ban megtámadták. Néhány évvel később 1891-ben egy görög rabló és bandája kisiklatta a szerelvényt, amelynek személyzetét és utasait elrabolták és nagy váltságdíj ellenében engedték el őket. A természeti erői is többször a vonatra támadtak. 1929-ben a magas hóban elakadt a vonat, az élelem és a tüzelőanyag elfogyott és csak 11 nap után sikerült a hó fogságából kiszabadítani a szerelvényt. Ez az eset fogta meg Agatha Christie fantáziáját és született meg a Gyilkosság az Orient Expressen című regénye.

Az első világháború után már semmi nem volt úgy, mint rég. Az Orient Express elkerülte a vesztes országok területét, egészen 1924-ig. A második világháború újabb változást hozott, az Orient Express többé már nem volt luxusvonat, az utasok másodosztályra is vehettek jegyet. A 20. század utolsó évtizedeiben volt néhány kísérlet a királyok vonatának feltámasztására ám néhány nosztalgiajáraton kívül többre nem futotta. Az Orient Express emlékét híres utasainak művei, Agatha Cristie regénye, Marlene Dietrich dalai, Václav Havel írásai vagy a két híres kém, Mata Hari és Arábiai Lawrence neve őrzi.

Dippold Pál

• Publikálva: 2013.06.09. 07:00 • Címke: technika, művelődéstörténet