a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Széll kereszpapa aranyórája
A ma 170 éve született Széll Kálmán pedig anyai dédanyám második férjének, Orbán Györgynek (Szepi Gyura) keresztapja volt.Legalábbis erről szól a családi hagyomány. A keresztapai ajándékot, a nagy becsben tartott méretes aranyórát 1945-ben az oroszok vitték el állítólag. Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy annyi minden mással (zsírosbödönök, lesütött hús, ruhák stb.) együtt miért nem tudták elásni Pinkamindszenten ezt a kincset is.
Ahogyan a többi környékbeli birtokos, a 170 évvel ezelőtt, 1843. június 8-án, Gasztonyban született Széll Kálmán is szívesen vállalt keresztapaságokat. És közéleti szerepeket is, hiszen friss jogvégzettként, egy év szolgabíráskodás után 1868-ban már országgyűlési képviselőként szolgálta a szentgotthárdi választókerületben élőket. Eme számára is fontos megbízatást egy rövid intermezzo (1881-ben ellenzéki ellenfele valahogy több szavazatot kap, így a kormánypárt Pozsony egyik kerületének képviselőjeként szerepelteti) után egészen 1911-ig gyakorolja, többek között egy most is működő vasútvonallal meghálálva választói szinte töretlen bizalmát. Rátóti tehenészete országos hírű volt, eklektikus kastélyában pedig 1868 és 1875 között minden nyáron eltöltött néhány hetet maga Deák Ferenc is. Aki nevelt lányát, Vörösmarty Ilonát jó szívvel adta a kiegyezés évében feleségül a magas homlokú, jellegzetes pofaszakállat viselő tehetős földbirtokoshoz. Deák egyik ilyen nyaralás alatt ültette el a mintagazdaság végébe az aradi tábornokok emlékére azt a 13 tölgyfát, amiből néhány a mai napig ott pompázik a Lahm-patak partján, az Aradi emlékparkban.
Rátóti tehenészete országos hírű volt
No de nem csak jó gazda és szűkebb pátriájának jeles képviselője volt Széll, hanem viszonylag hamar, vélhetően a haza bölcsének hathatós támogatásával országos politikai szerephez is jutott, 1875 márciusától pénzügyérként szolgálta három évig a hazát. Eme nyúlfarknyi idő alatt rendbe tette a régóta zilált költségvetést: erősen spórolt és párhuzamosan folyamatosan adókat emelt. Mivel az adózási fegyelem akkoriban sem ütötte meg errefelé az európai mértéket, Széll létrehozta a mostani adórendőrség elődjét, az adófelügyelői hivatalt. Emellett hozzáfogott az ország vasútvonalainak államosításához és létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot is, hogy ne csak a bécsi bankárok zsebébe vándoroljon innen a haszon. Bosznia megszállásához fűződő lemondása után képviselőként tevékenykedett a bankszférában, alapító elnöke volt például a Magyar Jelzáloghitel Banknak. Mindezek mellett nem hagyja magára birtokát sem, nagy aktivitást mutatott a Dunántúli Közművelődési Egyesületben is.
Második kormányzati, már miniszterelnöki szolgálata 1899 februárjában, meglehetősen bonyolult politikai állapotok között kezdődött. Méghozzá úgy, hogy az ilyenkor igencsak sok munkával járó belügyminiszteri tárcát is megtartotta magának. Belügyérként példásan helyreállította a rendet, de még a „züllött gyermekek” kérdésének megoldására is volt energiája. Miniszterelnöki munkájához fűződik az első valamirevaló összeférhetetlenségi törvény mellett az új gazdasági kiegyezés tető alá hozása is Ausztriával. A számtalan bizottsági tagság és a közművelődési feladatok mellett 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia is a tagjai közé választotta.
Hogy aztán ennyi kötelezettség és elfoglaltság mellett hogyan lehetett még az én dédanyám, Beni Franciska második férjének, a jó italos ember hírében álló Orbán Györgynek keresztapja is, azt nem tudom. A vésett aranyórát mindenesetre elvitték az oroszok, de a történetek sokáig megmaradnak. Majd én is mesélek Széll "kereszpapáról" kislányomnak, ha egy kicsit nagyobbacska lesz.
Pálffy Lajos