Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Június 8-án, szombaton délután hat órakor, a tavaszi vihar utáni két órában az ötvenes években készült diafilmekkel ismerkedhettünk meg közelebbről. A filmeket Bíró Ferenc válogatta, Szabó Ildikó szociológus kommentálta, a diafilmek szövegeit Baló Péter bemondó olvasta fel. A diafilmeket rendre párhuzamba állították a mozgóképekkel, híradófelvételekkel, a „pergőképekkel”, ahogy Bíró Ferenc nevezte őket.
Bíró Ferenc
Először egy színes filmhíradó különkiadást láthattunk 1952-ből, a Nyolcadik szabad május elseje címmel. Érdekessége, hogy hogy Jancsó Miklós rendezte. A felvonuló tömeget, munkásokat, sztahanovistákat, koreai és magyar úttörőket megörökítő képek közé a szocializmus diadalmas kiteljesedését bizonyító életképeket is komponáltak.
Szabó Ildikó, akinek könyve nemrég jelent meg
Ezek az alkotások nem csak az aktuális történésekre koncentráltak – mondja a szakértő –, a készítők arra is figyeltek, hogy a képsorok később is felhasználhatóak legyenek. Szabó Ildikó szerint a film rendezőelve a nap múlása volt, ezzel párhuzamosan a hangulat is egyre oldottabbnak tűnik. Érdemes megfigyelni, tette hozzá, hogy a béke kapcsán rengeteg háborús kifejezést használtak.
A következő, 1953-as szabad május elsejéről szóló diafilm nemzetközi kitekintésként is szolgált. Szinte mindenütt egyenruhás ünneplőket mutatnak, kivéve Londonban és Brüsszelben, ahol rendőri kordon mögött kerülhet sor az ünneplésre.
A kilencedik szabad május elsejéről készült diafilm
A következő „pergőfilm” a rádió és más elektronikai eszközök szerepéről szólt, különösen hangsúlyozva annak falusi, családi környezetben betöltött szerepét. A beállított jelenetekben gyakorta mutatnak vicces helyzeteket az alkotók és sokat utalnak a szomszédok közötti irigységre, amelyet egy-egy ilyen modern tárgy birtoklása okozhat. Az ezzel párhuzamba állított diafilm Arany János Családi kör című költeményének mintájára és ritmusára írott szöveggel közelíti meg a rádió használatának és hasznosságának problémáját. Szabó Ildikó véleménye szerint érdekes ezekben a megközelítésekben, hogy az alkotók a mezőgazdasággal foglalkozó falusi embereket és parasztokat nem tarthatták sem túl okosnak, sem túl tájékozottnak, gyakorta úgy vélték, hogy egy-egy növény betegségének kezeléséről csakis a rádióból kaphatnak bővebb információt.
A diafilmek kezdőképe
A következő filmpár is mezőgazdasági témával foglalkozott: a film a krumplitermesztésről, a diafilm pedig, verses formában, a termelők és a kolorádóbogár harcáráról szólt. Az első magyar rendezőnő, Simonyi Lia Burgonya című filmje (1951) a különböző termelési lehetőségeket, a helyes ültetési módokat mutatja be. Az Ütközet a krumpliföldön című diafilm viszont egy vicces, tanulságos oktatófilm. Ezek az alkotások a szórakoztató ismeretterjesztést tűzték ki célul. A vetítést a Zórád Ernő illusztrálta Menekülés az idegenlégióból című képsorozattal zárták a válogatók.
Bakk Ágnes