a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Kétszáz éves lenne a pesti Városi Német Színház
Eredetileg egy egész szórakoztatóközpontot akartak építeni, amelyben színház és vigadó is helyet kapott volna.Kevesen tudják, hogy a jelenlegi Vörösmarty teret korábban Gizella, még korábban pedig Színház térnek hívták. 1794-től itt működött a kétezer férőhelyes szórakoztató nyári színház, a Hetztheater, amelyet tűzveszélyre hivatkozva bezártak. Ennek helyére építették a pesti, német nyelven "társalgó" lakosok számára a Városi Német Színházat. Eredetileg egy egész szórakoztatóközpontot akartak építeni, amelyben színház és vigadó is helyet kapott volna. Hild János dolgozta ki az épületkomplexum terveit, amely az akkori Duna-parton, a mai Türr István utcától a Régiposta utcáig terjedt volna. 1806-ban megváltoztatták a tervezett helyszínt, a mai Vörösmarty tér és a Vigadó utca közötti telek helyére, immár a bécsi építész, Johann Aman terveit alapján. Később az Aman-féle terv kivitelezését a Királyi Szépítőbizottmány Pollack Mihályra bízta. (Bár a bécsi építésznek a Vigadó-Színház épületegyüttes tervezése még nagyon sokáig jövedelmezett). Egyes, a fennmaradt tervrajzokhoz kapcsolódó feltételezések szerint a színház Amannak a bécsi Burg egyik csarnokához készített tervére hasonlít. De az valószínűsíthető, hogy a részletek kivitelezésében Pollacknak volt főszerepe.
A pesti Német Színház (1812–1847) tervei. A Wiener Zeitschrift mellékletei, 1818. OSzK Kisnyomtatványtár, Lit. A 47.
1812. február 9-én nyílt meg a pesti Német Színház. Előzetes tervek szerint Kotzebue Belas Flucht című darabját mutatták volna be, azonban helyette Die Erhebung von Pest zur königlichen Freystadt című darabot mutatták be, amely egy Pest városáról szóló allegória, szerzője ismeretlen. Kotzebue darabját csak 1815-ben láthatta a közönség. Rendeltek viszont Kotzebue-tól még egy elő- és utójátékot (Ungarns erste Wohlthäter, Die Ruinen von Athen), amelyekhez Beethoven komponált zenét. A színház főképp a zenés darabok előadására volt alkalmas, de játszottak benne prózai előadásokat is. Egyes visszaemlékezések szerint viszont az akusztikája és sűrített belső elrendezése is több panaszra adott okot.
Megközelítése nem volt egyszerű, mert több környékbeli utca nem volt kikövezve. A németajkúakra koncentrálás azzal járt, hogy a vendégművészek a teljes német nyelvterületről jártak ide, és minden színjátéktípusban remekelhettek. Játszottak például Kerényi Ferenc által „katonás drámának” nevezett műfajokat (felvonulásokkal, csatajelenetekkel), valamint olyan állatimitációs gegekre épülő előadásokat, amelyekben a „Bestiendarstellerek” farkast, leopárdot vagy esetleg kutyát alakítottak.
A pesti Német Színház az 1830-as években. Vincenz Reim színezett rézkarca, OSzK SzT KA X. 103. (színes kép)
A pesti Német Színház közönségét a hadiszállításon meggazdagodott polgárok alkották, akiknek anyagi érdeke is fűződött a színházhoz. Ők, bár mindig hangsúlyozták magyarországi mivoltukat, a bécsi művelődési divattal is lépést akartak tartani. A színháztörténészek egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy a 3500 férőhelyes színház kissé túlméretezettre sikerült. A hatalmas nézőteret csak egyetlen prózai előadás tudta megtölteni, Theodor Körner Zriny című előadása. Az előadásban játszó színészek kötelességüknek érezték, hogy magyar nyelven is elmondjanak egy-egy strófát. Később Déryné Széppataki Rózát és Liszt Ferencet is meghívták. Az épület azonban 1847-ben leégett, romos állapotban a Bach-korszakban ideiglenes iskolaként és vásárcsarnokként működött.
A pesti Német Színház, 1847. évi leégése után. Arányi Gusztáv rajza, Walzel Ágost Frigyes litográfiája, 1847. OSzK SzT KA VIII. 155.
Bakk Ágnes
Kapcsolódó írások:
Kerényi Ferenc: A színház mint társaséleti színtér a 19. századi Budapesten
Szerdahelyi Márk: 200 éve nyitott Pest első kőszínháza