a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A falótól a harci biciklikig
Kezdetben volt a fabicikli, amelyet falónak is neveztek, aztán jöttek a vaskerékpárok...
A technika történetében aligha akad népszerűbb eszköz a világon, mint a bicikli. A kétszáz év, amely feltalálása óta eltelt, lényegi változásokat nem hozott magával: kerekek, váz, kormány, aztán hajts! A kerékpárt annak ellenére, hogy sokan dolgoztak rajta, és Karl Friedrich Drais von Sauerbronn német báró 1817-ben szabadalmaztatta favázas, kétkerekű, kormányozható szerkezetét, mégsem egyedül ő, vagy a vele nagyjából egy korszakban dolgozó Kirkpatrick Macmillan vagy Pierre Michaux alkotta meg. Az a kerékpár, amelyet ma használunk, lépésről lépésre, évtizedek alatt fejlődött ki. A három feltalálót sok másik követte, akik újabb technikai elemekkel gazdagították a szerkezetet. A futóbiciklik évtizedei után következett a pedál feltalálása, majd 1861-ben a pedál a faló első keréktengelyére került, és azt hajthatóvá tette. Így született meg a velocipéd, amely néhány év alatt benépesítette az európai városok utcáit. Az első velocipédversenyt 1869-ben a Párizs-Rouen közötti 129 km-es távon rendezték meg. A győztes 12 km/órás átlagot teljesített. A sebesség megnövelését a meghajtott kerék méretének növelésével érték el. A klasszikus velocipéd óriás méretű első és kis átmérőjű hátsó kerékkel haladt, ám rendkívül billenékeny volt, rengeteg bukás és sérülés kísérte használatát. Az angol James Starley kifejlesztette a biztonsági kerékpárt, melynek két egyforma, 76 cm átmérőjű kereke volt. A XIX. század elején Európában egyre több kerékpárversenyt rendeztek. 1903-ban a francia L’Auto, a lap népszerűsítése céljából kitalálta a francia körversenyt. Ez volt az első Tour de France, amit 2428 km-es távon teljesítették a versenyzők. Az első győztes Maurice Garin francia kéményseprő lett. Ha egy nagyot ugrunk az időben, és nem részletezünk minden, egyébként nagyon jelentős technikai fejlesztést, amellyel a biciklizést egyre biztonságosabbá és egyre több ember számára elérhetővé tették, elérkezünk a XX. század közepéhez, amikor Európában emberek tízmilliói használták közlekedési vagy sporteszközként.
Forrás: OSzK
Hogy milyen fontos szerepet töltött be a bicikli az első és második világháború között az ifjúság életében, annak gyönyörű példája Krisz Ferenc 1930-ban kiadott Kerékpározás című könyve. A Magyar Elektronikus Könyvtárban is fellelhető mű megható aprólékossággal tárgyalja a biciklizéssel kapcsolatos tudnivalókat. Minden mai biciklista figyelmére számot tarthat, csak csodálhatjuk azt a tiszteletteljes viszonyt, amely majdnem egy évszázaddal ezelőtt jellemezte az ember és az általa alkotott eszközök közötti viszonyt. A könyv lapjait virtuálisan végigpergetve látjuk, hogy lényegi eltérés egy mai és egy akkori kerékpár szerkezete között nincs. A hosszan taglalt „kerékpár használati tudnivalók” ma is érvényesek. Érvényes az is, amit a kerékpárvásárlásról megtudunk. Ócska szerkezetek nyilván akkor is voltak, írja is a szerző:„Silány gépet nem érdemes venni. 130-140 pengő a legolcsóbb, valamirevaló kerékpár. Idehaza is építenek kitűnő gépeket, tehát a magyar iparpártolás nem ütközik nehézségbe”. A műszaki részeket is izgalmasan, olvasmányosan tárgyaló Krisz Ferenc a tudományos ismeretterjesztés mestere. Stílusából ma is sokat tanulhatunk.
A második világháborúban különleges szerepet töltöttek be a harci biciklik. A Magyar Királyi Honvédség alakulataiban vegyesdandáronként egy-egy kerékpáros zászlóalj szolgált. Az összesen 16 biciklis alakulat zászlóaljanként három századból állt, szigorúan szabályozott felszereléssel és komoly fegyverzettel. A kerékpárosok 1938-tól számítottak a gyorsfegyvernem – páncélosok, huszárok, gépkocsizó gyalogság, kerékpáros gyalogság – önálló csapatnemeként. A háborúban sok meglepetést okoztak a biciklikkel gyorsan mozgó magyar katonák, ám 1944 végére a hadsereg egészéhez hasonlóan ezek az alakulatok is felmorzsolódtak.
A biciklik a háború utáni újjáépítés korszakában is fontos eszközökként szolgáltak. Európában legalábbis mindenképpen. Érdekes, és kevésszer hallott tény, hogy az Egyesült Államokban az olcsó autók elterjedése miatt a kerékpározás teljesen kiment a divatból.
Kezdetben volt a fabicikli, amelyet falónak is neveztek, aztán jöttek a vaskerékpárok, néhány évtizeddel ezelőtt az alumíniumok, ma pedig akinek pénze van, néhány millió forintért akár szénszálas anyagból készült bringát is vásárolhat. A biciklizés ma már embermilliárdok hétköznapi életének része. Elég, ha csak Kínára gondolunk, a munka után az utcákra rajzó tömegekre, vagy a lassan kerekező afrikaiakra, esetleg az egyenes derékkal Amszterdamban tekerő öltönyös hivatalnokokra. A bicikli az Egyesült Államokat is visszahódította. A Tour de France legutóbbi korszakának átlagsebessége 50 km/óra körüli. A verseny hétszeres győztese Lance Armstrong amerikai sportoló. Nem francia kéményseprő.
| Bringás filmek
A kerékpározás a filmművészet jelentős alkotásaiban is szerepet kapott. A Kisvárosi ünnep című Jacques Tati rendezte francia film éppen az amerikai nyomásra Európára erőltetett gépesítést mutatja be, ahogy a valóságban, úgy a filmben sem győztek a motoros eszközök az ember hajtotta biciklivel szemben. Ha hozzánk közelebbi vidékre kalandozunk bicikli ügyben, Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio című regényéből a Jiří Menzel készítette filmből, aki látta, nem felejti a hosszú szőke haját a kerékpárja menetszelében lobogtató Mariska (Magda Vášáryová) alakját. Ugyanígy a filmművészet remekei közé sorolható Vittorio De Sica Biciklitolvajok című alkotása. A neorealizmus talán ebben a filmben mutatkozik meg a legplasztikusabban. Amatőr főszereplőkkel, eredeti helyszíneken forgattak, a néző a nyers valóságban érzi magát. A megható történetet a jeles olasz rendező legjobb filmjeként tartják számon. De nem kell feltétlenül külföldön nézelődnünk, nekünk is van bringás filmünk: a Bacsó Péter rendezte Szerelmes biciklisták 1965-ből. A történet egyszerű: biciklitúra a Balatonra, szerelem, napfény, holdfény, fiúk, lányok és rengeteg jó zene. Ebben a filmben szerepel az Illés együttes Táskarádiója, itt vannak a Fényes Szabolcs-slágerek, és itt van Cseh Tamás. |
Dippold Pál