a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ha revolver, akkor Colt, ha autó, akkor Ford
Ez jutott eszembe, amikor kicsit utánajártam az éppen 150 éve született
legendás amerikai autógyártó dolgainak. Mert Edison mellett ők ketten
tették találmányaikkal, szabadalmaikkal ismertté és naggyá Amerikát.Samuel Colt a legendás hatlövetű mellett megalkotta a vízálló töltényt, a víz alatti aknát és kábelt is, de most Henry Ford az ünnepelt, aki egy ír farmer gyermekeként került az akkori világ leggazdagabb emberei közé – saját tehetségének, szorgalmának és kitartásának köszönhetően.
A 161 szabadalmat jegyző feltaláló és gyáros köré szövődő legendák szerint már 15 évesen gőzgépet épített a farmon, ahol családjával élt. Ami szép teljesítmény, bár a víz forralásával termelt energia felhasználásához nem szükséges olyan bonyolult mechanika, amilyet például egy robbanómotorba kell beépíteni. Aztán a papától ajándékba kapott zsebóra szét- és összeszerelése és állítólagos lemásolása sem jelenti azt, hogy multimilliomos gyáros és szabadalomtulajdonos lesz valakiből. Mert ilyen dolgokkal vélhetően sokan pepecseltek el akkoriban is sötét (vagy éppen világos) műhelyekben, szobákban. Elvan a papa a dolgaival, ne zavarjátok – szokták volt mondani ilyenkor a racionális anyukák.
A T-modell mellett (fotó: Collections of the Henry Ford)
Viszont ott, a Detroit melletti Greenfield Village-ben Henry Fordnak – miközben a város egyik műhelyében tanult – már 17 évesen saját műhelye is volt, ahol a farmerek lóvontatású, vagy éppen gőzzel mozgatott mezőgazdasági gépeit, eszközeit javítgatta. Itt jöhetett rá arra az egyszerű és nagy igazságra, hogy a gőzgép méreténél és súlyánál fogva sosem lesz igazán bevethető a mezőgazdaságban, vagy – a vasút kivételével – a szállításban. Ezért 1887-ben benzinmotort barkácsolt, majd pedig elment dolgozni a detroiti Edison villanytelepre, hogy keresményéből tovább folytathassa kísérleteit. 1893-ban már főmérnöki fizetést visz haza, 1896-ban pedig elő is áll az első benzin-, pontosabban etanolmeghajtású közúti járművel. A detroiti Bagley Avenue 58 szám alatt, a konyhaasztalon összerakott motorral meghajtott Quadcicle, a nevéből adódóan nem volt más, mint egy biciklikerekekre szerelt kis pöfögő, füstölgő valami. 25 mérföldet tudott megtenni óránként, már ha nem esett le valami lánc, vagy szíj, pottyant ki belőle fontos csavar.
1919-ben
De nem is ez volt a lényeg, hanem az, hogy működött, és mások is meglátták benne a lehetőséget. Végül 1903 nyarára a Dodge testvérek bevonásával összeállt a 14 befektetőből álló Ford Motor Company, amely a mai napig a világ egyik vezető autógyártója. A 28 ezer dolláros alaptőkéjű cégből 25,5 százalékot tulajdonló Ford rögtön össze is rakja az A-modellt, amelyből 1200 darabot adnak el. Ami elenyészőnek tűnik az 1908-as T-modell elképesztő mutatói mellett. A Galamb József főkonstruktőrsége mellett alkotott autóból 19 év alatt 15 millió darabot gyártottak le és elborították velük Amerika akkor még igencsak poros útjait. Az 1919-ben 106 millió dollárért Ford és fia, Edsel által kivásárolt cég 1924-ben már évi 2 millió járművet (gépkocsi, traktor, teherautó) állított elő, tehát napi 6000 szerkezet jött le a szerelősorokról. Amelyeket 1913-ban konstruált meg és állíttatott be üzemeiben Ford. Mert időközben rájött arra is, hogy sokkal jobb, ha a munkadarab megy a munkáshoz, mintha az császkálna össze-vissza a szerelőcsarnokban.
Szerelőszalag
Persze e páratlan sikerhez kellett azért más is, leginkább az, hogy idejétmúltnak tartva a marxizmust, hitt a kapitalizmus javíthatóságában, emberségesebbé tételében. Ezért 5 dollárra, duplájára emelte az akkoriban szokásos napibért, de odafigyelt munkásai lelki és testi egészségére is. Emellett ő tervezte meg a mai napig használatos márkajelzést (1911), ami hasonlít is kézírására. Tudatosan élt a reklám akkoriban még elég kezdetleges lehetőségeivel, no és odafigyelt az árpolitikára is. A 850 dolláron induló T-modellt például – miután családi tulajdonba kerül minden részvény – már 575 dollárért kínálta. És a 20-as évek közepéig vitték is, mint a cukrot, éves egymilliós eladásokat produkálva. (Ekkor már az izmosodó Amerika a luxust is keresi, viccet is faragnak Ford „fapadosnak” mondható járművéből: „Miben hasonlít a T-modell egy fürdőkádhoz? Egyikben sem szeretné az ember, hogy meglássák”)
Fiával, Edsellel az első autójában
Végül a történethez hozzátartozik, hogy az első világháborús, sikertelen béketörekvései után 1919-ben megvásárolt egy lapot, amely antiszemita tartalmáról is elhíresült (itt jelent meg először Amerikában a Cion bölcseinek jegyzőkönyve). A termékeit érintő bojkott hatására 1927-ben eladta az újságot és nyilvános levélben vonta vissza antiszemita kijelentéseit. Mindezzel azonban Hitlert is inspirálta, aki magas birodalmi kitüntetést adományozott neki a 75. születésnapjára, 1938-ban.
A nagy világválság után a New Deal és Franklin Delano Roosevelt ellenében Hoovert támogatta, majd visszavonult birtokára. Greenfieldben az amerikai feltalálók életét bemutató múzeumot alapított, 1941-ben a céget fiának adta át, aki 1943-ban, 58 éves korában meghalt. Ford négy év múlva, 87 éves korában követte.
Pálffy Lajos