a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Múzeummal a meleg ellen: az Orvostörténeti
Tombol a nyár, kábult helyiek és turisták kóvályognak a fővárosi utcákon. Utolsó reménységük a kezükben szorongatott ásványvizes palack. A tehetősebbek strandra mennek, az üres zsebbel, vagy vékony pénztárcával rendelkezőknek pedig maradnak a párakapuk és a szökőkutak. No és micsoda ellentét: a légkondis plázák és a hűvös, viszonylag olcsó múzeumok. Mi az utóbbit választottuk.
Egészen pontosan a 700 forintért látogatható, egykor Antall József által igazgatott Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, ahová egy másik tárlat nyári szüneteltetése és a nagy hőség vitt be bennünket. Hogy aztán élményekkel gazdagon, no és új tudással felvértezve távozzunk a hat teremből. Ahol olyan szeretetteli figyelmességgel és kedvességgel fogadtak, mint még sehol és soha. Már csak ezért is megérdemelték volna az 2010-es Év Múzeuma címet!
Az ókori gyógyítás (fotó: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)
Mert az Apród utca 1–3-ban, az 1700-as évek végén klasszicizáló barokk stílusban épített, majd az 1810-es nagy tabáni tűzvész után copfra átszabott házban, ahol Semmelweis Ignác 1818-ban meglátta a napvilágot, jó volt kicsit elnézelődni. Annak ellenére, hogy gyűjtőköréből, feladatából adódóan sok rettenetes preparátumot és szerszámot is tartalmaznak a vitrinek. Mindjárt az elején ott volt a kötelező óceániai zsugorított fej az egyéb, varázslatokhoz szükséges holmik mellett. Közben mellettem egy ifjú arról magyarázott barátjának, hogy voltak idők, mikor úgy gondolták: még több gennyet kell önteni a sebbe, akkor biztosabb a gyógyulás.
Sebésztáska szülészeti eszközökkel (fotó: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)
Az ókori vitrinek előtt állva tőle tudom meg, hogy Hippokratész bizony nem látott egyben csontvázat. (Ami elég hihetetlen, gondoljunk csak a folyamatos háborúkra és az akkori temetkezési szokásokra.) Az állítólag szuperjól konzervált Ptolemaiosz-kori múmiafej után etruszk kő fogadalmi emlékeket nézegettem, egészen konkrétan egy lábfejet és egy férfiúi szerszámot. Amelyet biztosan azért készíttetett a rég porrá lett itáliai ember, mert nem volt megelégedve a rendelkezésére álló működésével, méretével. Persze, erre az időre elválik már a varázslás és a tudomány, vannak is kiállítva mindenféle bronz szikék, fülkanalak és hólyagszúrók, amelyeket nálunk őrzött meg a föld.
A Könyvtár... (fotó: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)
Ahol több mint ezer évig pihent az a Honfoglalás kori, 30 éves férfi is, akinek kiállított koponyáján a trepanáció jeleit lehet jól tanulmányozni. Mert egy kiadós fejbeverés után a koponyán keletkező nyílásokat már ekkor is vékony lemezzel fedték be, máskor pedig a fejsérülés által keletkezett túlnyomás miatt kellett koponyát lékelni. Régi, érdekes módon a magyarokra különösen jellemző tudás ez, az ókortól az elmebetegségek „gyógyítására” is használták. Kicsit odébb aztán láthatjuk Szent Margit vezeklőövét (pontos másolatát), amelyet nehéz szülésekhez szoktak volt elvinni a régi Budában. (A már idézett ifjú tudor úgy tudta, hogy tüskés betét is tartozott hozzá, ami igazán „kúl” lehetett szerinte.)
...a Levéltár... (fotó: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)
Aztán még sok igazán „kúl” dologról kéne írni: mondjuk a XV. századi kötéstáblában talált, kopaszodás és szédülés elleni orvosi tanácsokról. Vagy a dizájnolt, lábhajtásos fogfúróról, a Metalix Röntgen Részvénytársaság (IV. Múzeum krt. 37.) ősöreg masinájáról, az 1825-ből származó, iszonyatos dolgokat tároló emeletes műszeres ládáról, vagy a XIX. század végi végbéltükörről. A vele járó kínokat a legnagyobb ellenségemnek sem kívánnák. Itt van aztán a Bécsben gyógyszerészmesteri címet szerző Gömöry Károly „Szent Lélekhez” címzett budai patikájának teljes berendezése 1813-ból. No és a gyermekágyi láz nagy ellenfelének hamvai mellett dolgozószobájának berendezése is.
...és az Arany Sas Patika is a múzeum része (fotó: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)
Ezt nézegetve tudtam meg akaratlanul a srácoktól, hogy azért volt a régi kastélyokban az a fekvő szfinx, hogy a nőalak szépen formált kebleit simogatva szabaduljanak meg a betegségektől. Hát, kell ennél jobb szórakozás?
Pálffy Lajos