a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Egy világfi Szegeden

szentgyörgyiMa 120 éve született Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki magyarországi munkásságáért kapta a díjat. Ez alkalomból egy kitűnő portréfilmet ajánlunk róla, amely teljes hosszban megnézhető a Nava oldalán.

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) magyar orvos, biokémikus Budapesten szerzett orvosi diplomát 1917-ben. Cambridge-ben szerzett kémiai doktorátusa után az Egyesült Államokban dolgozott. 1931-ben tért haza és 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegyészeti Intézetének professzora volt. Az ízig-vérig demokrata, européer Szent-Györgyi nem örvendett osztatlan népszerűségnek a konzervatív alföldi városban. „Szent-Györgyi izolált volt szinte az egyetemen. A kollégái között alig voltak támogatói. Nyugati, friss szellemet, felvilágosultságot hozott magával, és ezt érvényesítette is” – hangzik el róla a filmben. 

szentgyörgyi
Motorjával 1934-ben egy európai túrán vett részt

Az 1930-as években izolálta a C-vitamint, és jelentős szerepet játszott a citromsavciklus felfedezésében is. 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott. Ő az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta a kitüntetést. 1945 után a budapesti orvosi kar biokémia professzoraként dolgozott. 1947-ben az Egyesült Államokban telepedett le, de az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. Legjelentősebb felfedezéseit az izomműködés biokémiai kutatása során tette. Érdeklődése középpontjába élete vége felé a rosszindulatú dagantok vizsgálata került.

szentgyörgyi
„Kívánatos lenne, hogy padjainkra csakis azok kerüljenek, akikben megvan az adottság a szellemi pályára, tekintet nélkül a szülők anyagi vagy társadalmi helyzetére, mint ahogy nemzeti érdek lenne az is, hogy mindazok, akikben a képesség megvan, csakugyan padjainkra is kerüljenek.” (részlet Szentgyörgyi Albert rektori székfoglalójából)

Egy világfi Szegeden, MTV Szeged, 2007, rendezte: Sári Zsuzsa

• Publikálva: 2013.09.16. 13:20 • Címke: dokumentumfilm, tudomány, televízió, évforduló