a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Fölemelt szív és ész: Korda Sándor
Százhúsz éve született Korda Sándor (1893–1956), a magyar némafilmgyártás és a nemzetközi filmszakma egyik legsikeresebb és legérdekesebb egyénisége.
Értett a filmkészítés gyakorlatához és elméletéhez; rendezőként és producerként egyszerre volt kockázatot is bátran vállaló alkotó, illetve eredményes üzletember. Rendezőként 60 filmet jegyzett, producerként 51-et – átfedésekkel. Magyar filmjeinek kópiái elvesztek, de az 1918-ban általa rendezett első Aranyember-adaptáció fennmaradt. VIII. Henrik magánélete (1933) című filmjét Oscar-díjra jelölték. A dzsungel könyve (1942), amelyet fivére, Korda Zoltán rendezett, látványtervezője pedig a másik fivére, Korda Vince volt, el is nyerte a szobrocskát. 1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit a brit uralkodó lovaggá ütött, halála után pedig díjakat, intézményeket neveztek el róla. Ő lett a névadója a Brit Filmakadémia legjobb brit film-díjának, az Etyeken 2009-ben befejezett nemzetközi filmstúdiónak; az egyik nevével fémjelzett Filmakadémia pedig filmes gyakorlati képzést is hirdet Budapesten.
Korda Sándor
A jelentős nemzetközi karriert befutott filmes Kellner László Sándor néven látta meg a napvilágot egy kis alföldi településen, Pusztatúrpásztón 1893. szeptember 16-án egy szegény paraszti zsidó családban. Öccse, Vince díszlettervező lett, akinek ő indította el a karrierjét, de később önállóan is megállta a helyét: Hollywoodban dolgozott, és több Oscar-díjat is elnyert. Másik öccse, Zoltán ugyancsak Hollywoodban vált sikeressé, és az ő filmjeinek se mindig Sándor volt a producere.
Jobbra: Korda Zoltán
Korda Sándor sokoldalú, vállalkozó szellemű filmes volt. Magyarországon ő közölte az első filmkritikákat és filmelméleti cikkeket az 1908-tól megjelenő Mozgófénykép Híradóban. Már diákként publikált a Független Magyarországban, a Heti Magyarországban, később ő is alapított és szerkesztett filmes szaklapokat (Pesti Mozi, Mozi, Mozihét). Neve ebben az időszakban alakult ki. Diákként kénytelen volt álnéven publikálni. Művészneve a katolikus liturgiából ismert „Sursum corda” (’Emeljük fel szívünket’) lett, ebből magyarosította választott vezetéknevét.
Blaha Lujza a Nagymama (1916, rendező: Korda Sándor) című film plakátján
Titkárként helyezkedett el Ungerleider Mór Magyarországon úttörőnek számító cégénél, a Projectographnál, és már 1915-ben, a Trikolorban megrendezte első filmjét, majd első nagyjátékfilmjét. 1916-ban Kolozsvárra szerződött rendezőnek, a Janovics Jenő által vezetett filmstúdióba. Kolozsvári filmjei sajnos elvesztek, de a címeik ismertek, némelyiknek a plakátja is. Ő rendezte A nagymama című filmet, amely Blaha Lujza egyetlen ismert filmszerepe. A film néhány töredéke fennmaradt, egy színes plakátot is őriz róla az archívum. (Korábbi cikkünk a filmről itt olvasható.)
A három Aranyember DVD-kiadása
Korda Sándor közönségorientált filmeket készített, de nem igénytelen tömegfilmeket. Ezt az is jelzi, hogy többnyire irodalmi alapanyagból dolgozott. 1918-ban adaptálta Jókai Mór híres regényét, Az aranyembert. A felvételeket eredeti helyszíneken készítette: Komáromban, az Al-Dunán és a Vaskapunál. A film mai szemmel is élvezhető. A fennmaradt kópia alapján a filmet DVD-n kiadta a Magyar Nemzeti Filmarchívum (ma: MaNDA és Filmintézet). A kiadvány mindhárom eddigi feldolgozást tartalmazza, Kordáén kívül a 1936-osat és az 1962-eset is.
Aranyember (1918, rendező: Korda Sándor)
Korda még 1916-ban megvásárolta a Corvin filmgyár budapesti részlegét. A Károlyi-kormány idején filmbiztosként tevékenykedett, ezért később emigrálnia kellett. Tehetsége és élelmessége révén mindenhol nyomot hagyott, ahol egy ideig megfordult. Készített filmeket Bécsben, Berlinben, Hollywoodban, Párizsban és Nagy-Britanniában. Első felesége filmszínésznő volt. Maria Corda főszerepet kapott például a Berlinben forgatott, Korda Sándor által rendezett Eine Dubarry von heute (Modern Dubarry, 1927) című filmjében. 1930-ban a házaspár elvált, de a feleség Hollywoodban folytatta karrierjét. A Modern Dubarryt nemrégiben műsorra tűzte az Örökmozgó Filmmúzeum a Nem elég magyarnak lenni – tehetség is kell! - Magyar filmesek a világ filmművészetében című vetítéssorozatban.
Korda Mária
Korda Sándor néhány filmmel maradandó nyomot hagyott a francia filmgyártásban is. Párizsban rendezte Marius (1931) című filmjét. Ebben az esetben is, mint legtöbbször, irodalmi alapanyaghoz nyúlt. Egy neves kortárs író, Marcel Pagnol színművét dolgozta fel, a szerzőt forgatókönyvíróként is bevonta a munkába. Érdekesség, hogy a hangosfilmkorszak elején, amikor még nem találták fel, vagy nem alkalmazták az utószinkront, az egyes filmeket több nyelven is leforgatták. A Mariusnak például német nyelvű verziója is készült még 1931-ben Párizsban, Korda rendezésében (Zum Goldenen Anker).
Korda Vince
Hollywoodban Korda már mérsékeltebb sikerrel mutatkozott be 1927-től, de visszatérve, Angliában filmstúdiót alapítva megújította és az amerikaihoz képest is versenyképessé tette a brit filmgyártást. Londonban rendezte az Oscar-díj jelölést, szakmai és közönségsikert hozó VIII. Henrik magánélete című filmet.
Barátságot kötött Winston Churchillel, akitől aztán titkos megbízatást is kapott. Látszólag vagy részben az volt a feladat, hogy a brit érdekeket és szellemiséget támogató filmet készítsen az Amerikai Egyesült Államokban. Volt azonban Korda amerikai tartózkodásának egy titkos célja is. Életrajzírói kiderítették, hogy a Korda-fivérek azért létesítettek filmstúdiót egy tengerentúli őserdőben, hogy kiképezzék a Reinhard Heydrich, a nácik prágai helytartója elleni merénylet végrehajtóit (Tóbiás Áron: Korda Sándor, 1980). A merénylet sikerült, és Herbert Wilcox angol rendező nem ok nélkül gyanította, hogy Sir Alexander Korda 1942-es lovaggá ütésében nem csak filmes érdemei játszottak közre.
Az Aranyember (1918, rendező Korda Sándor) című film plakátja
A film, mivel ipari termék, igényli a vállalkozó kedvű, akár kalandor producerek bátorságát, kreativitását. Fennmaradt egy anekdota is Korda Sándorról, aki ügyes húzással alapozta meg angliai karrierjét. Londonba érkezve magabiztos fellépéssel lefoglalta egy szálloda elnöki lakosztályát, és meghívta partira a film és a gazdasági élet hírességeit. Ebben a társaságban mozogva már könnyen összeszedte a pénzt a filmterveire.
Az Aranyember, II . rész (1918, rendező: Korda Sándor) című film plakátja
Lehet, hogy az anekdota valós tényeken alapszik. Ugyanakkor Korda Sándor jól tette, ha eljátszotta a sikeres producer szerepét Londonban, mivel korábban Budapesten, Bécsben, Berlinben nem csupán eljátszotta. Filmrendezéshez, filmkritikák és elméleti cikkek megírásához amúgy sem lett volna elég a vállalkozó szellem és a blöff. Kevés producerből lett olyan sokoldalú, kreatív filmes, mint Korda Sándor.
Deák-Sárosi László