a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Akié a pecsét, azé a hatalom
A modern korban minden ember élete egy pecsételéssel kezdődik, és egy másikkal fejeződik be.Nemrégiben a Vatera internetes árverési portálon másfélmillió forintért kelt el egy 1950-es évekből származó minisztériumi pecsétnyomókból és bélyegzőkből álló gyűjtemény. Az eset nagy visszhangot keltett, hiszen a civil érdeklődők és szakemberek egyaránt csak találgatják, hogy kinek kellhet ennyiért Rákosi Mátyás hivatalainak bélyegzője. Bár, ha felidézzük a kommunizmus későbbi évtizedeit, újra megerősödik az akkori idők egyik fontos tétele: akinél a pecsét, azé a hatalom.
A Magyar Országos Levéltár honlapján Kurecskó Mihály Jelen a múlt jövője címmel igen érdekes írást közöl a milliós pecsétvásárlás kapcsán. Megtudhatjuk, hogy két pecsétnyomót és egy bélyegzőt tartottak különösen értékesnek az árverésen. A gumibélyegző felirata KOHÓ- ÉS GÉPIPARI MINISZTÉRIUM MINISZTERHELYETTES. Közepén a Kossuth-címer. A tárgyat minden jel szerint 1956 és 1957 között használták. A fém pecsétnyomók közepén a Rákosi-címer található. Az egyik felirata: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEHÉZIPARI MINISZTERE, mivel nem az 1957 után használatos Kádár-címer van rajta, minden jel szerint az 1949-1954 közötti időből való. A másik pecsétnyomó felirata: MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS GÉPIPARI MINISZTERE. Az Általános Gépipari Minisztérium 1952-53 között működött, a pecsétnyomó is ebből az időből származik. Érdekessége, hogy köriratában nem az állam hivatalos megnevezését – Magyar Népköztársaság – használták.
Kurecskó Mihály dolgozata sok érdekes adat ismertetése, és a pecsétek használatának kevéssé ismert összefüggéseinek bemutatása után arra a következtetésre jut, hogy a másfélmillióért új gazdát talált pecsétnyomóknak és bélyegzőknek nincs helye közgyűjteményben, mert sem információ-, sem egyéb értékeiket számba véve nem érték el a végleges megőrzésre szánt gyűjteményi daraboktól elvárt szintet. Azt nem tudni, hogy ezek a tárgyak hogyan kerültek ki az irattárakból; gyanítható, hogy még az ötvenes években egy hivatalnok "vette át szocialista megőrzésre", azaz lopta el azokat. Az akkori, és a mai szabályok szerint meg kellett volna semmisíteni azokat.
A Magyar Országos Levéltár pecsétgyűjteménye 1323 darabos. 2010-ben vásároltak az ötvenes évekből származó pecsétek árának töredékéért egy 113 darabos pecsétnyomó-gyűjteményt, amelyben két ókori szászánida pecsétkő is van.
A Bohumil Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatok című regényéből készült Jiří Menzel-film a stempli használatának egy sajátos, mindenki képzeletét megmozgató módszerét mutatja be. Tapicska úr, a szoknyapecér forgalmista egy unalmasnak ígérkező éjszakai szolgálatban az állomás minden pecsétjével megjelöli a csinos távírászlány fenekét. Ennél erotikusabb képsort a szocializmus korának filmművészetében aligha találunk.
A pecsét a rendszerváltás előtti korban óriási hatalmat adhatott. A pecsétek színe is sokat elárult tulajdonosa társadalmi helyzetéről, kapcsolatairól és még politikai nézeteiről is. Az általánosan elterjedt, minden közhivatalban, intézményben használt szín az indigókék volt. A kommunista pártban és csatolt részeiben még a tagságot igazoló bélyeg hitelesítésére használt pecsét is piros volt. Az erőszakszerveknél – rendőrség, ÁVO, ÁVH, később karhatalom, idegenrendészet – a pecsétnyomatok feketék voltak.
A pecsét ősi, már-már misztikus hatalmát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mai gyerekek is szívesen játszanak az óvodákban és az iskolákban a legkülönfélébb pecsétnyomókkal. A gyerekek is óriási megtiszteltetésnek veszik, ha óvodai vagy iskolai teljesítményüket nevelőik pecsétes lapocskákkal ismerik el. És akkor még nem is beszéltünk az iskolai oklevelekről, függőpecsétes diplomákról, a kitüntetésekkel járó díszes mappákról, amelyek mindegyikén pecsét hitelesíti teljesítményünket. A modern korban egyébként minden ember élete egy pecsételéssel kezdődik, és egy másikkal fejeződik be.
Dippold Pál
| Mozaikdarabok a pecséttan (szfragisztika) történetéből
A pecsétek a történelemben bizonyító erejű jelekként szerepeltek. A Kr.e. IV. évezredben Mezopotámiában már használták a pecsétnyomót, az ókori Keleten sok helyen pecséthengerek szolgáltak. A Kr.e. II. évezredből egyiptomi zárópecsétek kerültek elő. A Biblia több helyen utal arra, hogy a görögökhöz hasonlóan a zsidó nép is gyakran használta a pecséteket. Az ókori Róma hozta el az aláírást helyettesítő pecsétgyűrűk nagy korszakát. A pecsét bizonyító eszközként nagyon nagy szerepet kapott a mindennapokban, hiszen az emberek többsége írástudatlan volt. A pecsétnek három nagyon fontos feladata volt: garantálja a tartalom sértetlenségét; bizonyítja a tulajdont; érvényesít, hitelesít. Sok érdekességgel találkozunk, ha a pecsétek anyagáról és a pecsételés módjáról keresünk adalékokat. Vannak fém- és viaszpecsétek. A fémpecsétek – latinul bullák – ólomból, aranyból, vagy ezüstből készültek. Ilyenekkel csak a királyok, pápák és a bizánci uralkodók erősítették meg okleveleiket. Aranypecsétet csak a királyok használtak. A pápák ólompecséttel hitelesítették az okleveleket. Az elő- és hátoldalukon is különböző mintákat tartalmazó bullák megpecsételésére egy fogóhoz hasonlítható pecsétnyomót használtak. A viaszpecsétek anyaga méhviasz volt. Tartósságuk növelésére többféle anyagot kevertek bele: zsírokat, krétát, gyantát, hamut, festékeket. A pecsétnyomó bronzból, sárgarézből, aranyból, kövekből, keményfából vagy vasból készült. A függőpecsétes iratok a középkortól kezdve nagy tiszteletnek örvendtek. Oklevélre helyezésük szinte külön tudomány volt. Magyarországon a középkorban nem voltak külön pecsétjei a magas hivatalok vezetőinek; a nádor, az országbíró és a püspökök saját pecsétnyomóikat használták, a családi címerrel és a hivatali rangjelöléssel együtt. A viaszpecsét sérülékeny, ezért a XIX. századtól egyre jobban háttérbe szorult. Helyét a közigazgatásban átvette a bélyegző. A bélyegző talpán az ábra, felirat kiemelkedik a nyomófelület síkjából, festékpárnába nyomva ezt a részt éri a festék. A fémbélyegzőket az újkorban felváltották a gumibélyegzők, melyek sokkal könnyebben megmunkálhatók, olcsóbbak és könnyebben előállíthatók. |