a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Új diafilmek az Örökmozgóban
Októbertől decemberig újra diafilmes programok várják az érdeklődőket az Örökmozgóban. Első alkalommal, most szombaton a Diafilmgyártó Kft. hat új filmjével ismerkedhetnek meg kicsik és nagyok. A további vetítéseken találkozhatunk; királylányokkal és tündérekkel, a legendás 6:3 is szóba kerül, decemberben pedig mesékkel hangolódhatunk az ünnepekre.Most szombaton a Diafilmgyártó Kft. idén szeptemberben megjelent újdonságaival ismerkedhetünk meg. A négy új és két felújított kiadvány a gyermeklét és a gyereknevelés többféle vetületét, problematikáját is körüljárja: óvoda, evés, viselkedés, elfogadás. Mindezeket persze gyerekeknek szóló nyelven és grafikával. Az alábbiakban Csehné Lendvai Gabriella, a Diafilmgyártó Kft. ügyvezetője ismerteti az újdonságokat.
Az ovi-ügy
írta: Finy Petra, rajzolta: Tommaso Levente Tani
Eltelt az idő korábbi, óvodával kapcsolatos diafilmünk megjelenése óta, és be kellett látnunk, az ma már nem elég korszerű. Miután a mai kicsiket is fel kell készíteni e fontos eseményre, gondoltam, íratok egy újat, de erre végül nem volt szükség. Amikor a Pagony kiadványát a kezembe vettem, rájöttem, hogy ennél jobbat a témában nem lehet. Finy Petra írása nem rövid, főleg diafilmes viszonylatban, de ez esetben egyszerűen nem volt szívem kihagyni semmit. Petra olyan gondosan számba veszi az óvodás élet minden mozzanatát, nem elhallgatva, ugyanakkor rengeteg humorral feldolgozva annak esetleges nehézségeit, kellemetlenségeit is, hogy így teljes az óvoda-ügy áttekintése. A remek hangulatú meséhez Tommaso Levente Tani rajzai is hozzájárulnak, melyeket a diafilmen még színesebbé tettünk.
Terka a piacon
írta: Hohol Ancsa, rajzolta: Boris Juli
Sok szülőnek okoz gondot, hogy gyermeke nem eszik rendesen, válogat, nem szereti a zöldségféléket, főzelékeket. Terka édesanyja ennek orvoslására egy kis cselt eszelt ki és elvitte Terkát a piacra. Hohol Ancsa és Boris Juli (maguk is édesanyák) pedig még nagyobb cselt eszeltek ki: a piaci látogatást mesébe foglalták. Terka a piacon szoros ismeretségbe kerül a zöldségekkel, sőt egy közös nagy akciót is lebonyolítanak. Ettől kezdve Terka még repetát is kér a főzelékből. Nos persze, hogy ez a mese is diafilmre kívánkozott.
Lukács, a hős lovag
írta: Budavári Andrea, rajzolta: Benedek Virág
Régóta szerettem volna egy olyan történetet, amely fiúk számára ad némi támpontot a lovagias viselkedés szabályairól. Na nem mintha maguk erre tudatosan vágynának, de mi nők és édesanyák tudjuk, nem árt, ha fiaink ilyesmit is hallanak. Nos, többekkel is értekeztem erről, mígnem egy napon Budavári Andrea elküldte nekem a mesét, épp amilyet szerettem volna. Lelkesen fogadtam, már csak grafikust kellett találni, aki a mese és a diafilm hangulatának megfelelő figurákat és színvilágot teremt. De aki keres, az talál... Az idei Aranyvackor pályázaton találkoztam Benedek Virág munkáival, akit nem sokkal később meg is bíztam a grafikák elkészítésével.
Az elefánt reggelije
írta: Lackfi János, rajzolta: Kállai Nagy Krisztina
Lackfi János írásait nagyon szeretem. Sajnos kevés az olyan munkája, ami alkalmas diafilmes megjelenésre, vagyis kisgyermekeknek szól és cselekményben gazdag. De azért csak találtam. Természetesen ez a mese is bővelkedik humorban és szellemes szófordulatokban, Kállai Nagy Krisztina tüneményes állatfiguráival illusztrálva pedig egy újabb nagyszerű diafilm született.
Új kiadványaink mellett két régebbi diafilmet is felújítottunk.
Cikicakk, a fekete cica
írta: Ruzicska Józsefné, rajzolta: Gábor Éva
Aktuális téma a másság és az elfogadás. Bizony nem egyszerű másnak lenni, kilógni a sorból. A különbözőséget először magunknak kell elfogadni – erről szól Cikicakk története is. A mese nem mai, de a téma aktualitásának és bájos rajzainak köszönhetően felújítottuk, és újra megjelentettük.
A világ legrosszabb gyereke
írta: Nagy Katalin, rajzolta: Sajdik Ferenc
A főhős, Kavics, igazi kiskamasz. Nem könnyű az élete: közösségre, barátokra vágyik, de kiközösítik, érdeklődési köre (főleg a kisállatok iránt ) a felnőttek értetlenségével találkozik, és általában minden balul sül el. Pedig ő csak jót akar… A diafilm külön érdekessége, hogy a rajzokat nem Nagy Katalin regényének könyvillusztrátora készítette, hanem cégünk Sajdik Ferencet kérte fel a képek megrajzolására. A karikaturisztikus, vidám figurák még élvezetesebbé teszik a történetet a diafilmen. A regényből 1982-ben nagy sikerű ifjúsági film is készült, amelyben a főhős szerepét Kovács Róbert játszotta. Ő ma már végzett színész. A diafilmbemutató vetítésen (2013. október 5-én az Örökmozgóban) Robi fogja a diafilmet felolvasni, sőt Takács Verától, a rendezőtől kaptunk egy kópiát a játékfilmből, így bónuszként azt is levetítjük.
Diafilmszemle az Örökmozgóban
2013. október 5. szombat, 16 óra
További diafilmes rendezvényeink: 
mandarchiv.hu
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.