a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A vendéglátás és a palacsinták királya
130 éve született Gundel Károly. Egy korabeli visszaemlékezés így írt róla: „A magyaros vendéglátás, a magyaros konyha, a magyaros szakácsművészet első mestere. Jó ízek, békés örömök, dús esték, meleg hangulatok, csillogó italok, az élet lucullusi élveinek első karnagya s ezzel fővárosunk egyik legkiválóbb hírverője. Nevének hallatára itthon is, messzi országokban is, nyugodt, békés és elégedett derű ül az arcokra.”
Gundel Károly már otthon megtanulta a főzés és a kedélyes vendégfogadás igazi fortélyait. Édesapja, a bajor születésű Johann Gundel a német iparosok bevándorlási hullámával érkezett Pestre. Először pincérként kereste kenyerét, például dolgozott az Arany Sas Fogadóban (az épületet a 19. század utolsó évtizedében lebontották), ahol állítólag hamar ráragadt a „vendéglős Napóleon” elnevezés. Később a József Főherceg Szálloda főszakácsa lett, ahol elkészítette leghíresebb alkotását, Mikszáth kedvencét, a zöldbabbal, tejföllel gazdagított ürühúsos palóclevest (amelyet később fia tett igazán híressé). Több étterem tulajdonosa is lett, később pedig megválasztották a vendéglátósok érdekszövetségének elnökévé (mai megfelelője szerint az iparkamara elnökévé). Öt gyermeke közül viszont csak Károly maradt vendéglátós szakmában.
Gundel Károly és neje – a 13 gyermekes házaspár
Gundel Károly 1883-ban született. Apja éttermeiben töltötte inaséveit, majd angol, német, francia, svájci szállodákban tanulta meg a vendéglátás különleges fogásait. Huszonhárom évesen a Nemzetközi Hálókocsi Társaság tátralomnici telepének szállodai titkára, majd igazgatója lett. Huszonhétéves korában újra Budapesten, immár a híres városligeti Wampetics éttermet (amelynek igazi neve Klemens Vendéglő volt, de a tulajdonosa, Wampetics Ferenc után nevezték el a pestiek) vezette. Az étterem nevét hamarosan Gundelre változtatta, és finom ételeinek, barátságos hangulatának köszönhetően divat lett a „Gundelhez járni” vacsorázni. Gundel Károly persze tudta, hogyan kell bánni az előkelő vendégekkel: a nagyobb társaságok számára szeparét tartott fenn, zenészek, énekesek szórakoztatták a vendégeket, a felszolgált ízletes és friss ételeket 13 szakács készítette és 52 pincér szolgálta fel. Olykor ezeken túl még 40 alkalmazott is dolgozott a vendégek kényelméért, sőt a munkába a tulajdonos 13 gyermeke közül is bekapcsolódott néhány.
A Gundel egy régi képeslapon
Gundel közben a Royal és a Gellért Szálló éttermeit is bérelte egy ideig, de főhadiszállása a saját étterme maradt. Három és fél évtized tündöklés után a második világháború végén kis időre be kellett zárjon pár hónapra élelmiszerhiány miatt, de aztán helyzete hamar rendeződött, és újra kinyithatott. A Gundel azonban már nem sokáig várhatta vendégeit. 1949-ben államosították. Az államosítás következtében Gundel Károly szinte minden vagyonát elveszítette. Pedig addig nem csak az étterme volt világszerte híres, hanem rengeteg hivatalos, főrendi esemény mai szóval élve cateringese volt. Ő készítette elő a fogásokat, amikor Viktor Emánuel olasz király Székesfehérvárra látogatott és a New York-i világkiállítás magyar pavilonjában is az ő főztjét kóstolhatták meg a látogatók (többek között a New York Times tudósítója is, aki később elismerően írt róla).
Magyar Elek és Gundel Károly 1933-ban (forrás:culinaricum.blogspot.com)
A húszas, harmincas években rengeteget publikált magyar és külföldi szaklapokban, és több könyve is megjelent. 1926-ban Reichardt Györggyel közösen ő írta meg az első magyar vendéglátóipari szakkönyvet A vendéglői felszolgálás kézikönyve címmel. A Vendéget látni – vendégnek lenni című könyvének megírásában Karinthy is besegített (aki konyhájának is nagy rajongója volt).
Hogy a finom ételeken túl miben rejlett vendéglátásának varázsa? Ezt taglalja az utóbbi 74 oldalas könyvének Alapfogalmak című fejezetében: „Nagy általánosságban »vendég« alatt értjük azt az embert, vagy az embereknek azon csoportját, akik erre az alkalomra történt megbeszélés, úgynevezett »meghívás« alapján s erre hivatkozva megjelennek, többnyire étkezések idején, a vendéglátó lakásán, ott elfogyasztják az ételeket és italokat, s utána még huzamosabb ideig tartózkodnak a lakásban, annak a látszatnak eltűntetése céljából, mintha ők csak azért jöttek volna.”
Nem tudott sokáig élni az étterme nélkül: 1956. november 28-án hunyt el Budapesten. 13 gyermeke közül Ferenc a Vendéglátóipari Főiskola alapítója, Imre a Vendéglátóipari Múzeum főmunkatársa, számos szakkönyv és a családi krónika szerzője, Katalin lánya pedig, Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly édesanyja volt (és 100 évet élt meg).
Leghíresebb könyvét, a Kis magyar szakácskönyvet már a harmincas években több nyelvre lefordították, és manapság is divatos ajándék a képekkel és további leírásokkal kibővített kiadvány. 1990-ben újra kinyitott a Gundel étterem az Állatkert közelében, a specialitásokat továbbra is ki lehet próbálni. Továbbra is meg lehet kóstolni a Gundel-salátát, a karajsültet Gundel módra, száraz sherryvel és edámi és trappista sajttal. De Gundel Károlyt nemhiába nevezték a palacsinták királyának, hiszen ő alkotta meg a hajtogatott, vékony tésztájú, diótöltelékes, csokiöntetes desszertkülönlegességet, amelyet flambírozva tálalnak.
Bakk Ágnes