a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Szabó Ervin nem kell senkinek?
2010-ben vetődött fel, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
elnevezésből ki kellene venni Szabó Ervin nevét. Helyette többen Hamvas Bélát
látnák szívesen ott, hiszen őt gondolkodóként háttérbe, egészen pontosan előbb szerszámraktárba, majd kegyet gyakorolva egy könyvtárba szorította a
diktatúra kultúrpolitikája. Felmerült az is, hogy legyen csak
Fővárosi Könyvtár, mint volt 1946-ig. Amikor, vélhetően az egykori tanítvány, Révai József jóvoltából vetették fel az intézménnyel egykori igazgatójának nevét. Az is igaz, hogy a proletárdiktatúra idején a könyvtár már volt így elnevezve, és 1919. május elsejére Szabó Ervin hatalmas gipszből készült szobrát is felállították a Deák téren. De ezek ilyen idők voltak, a Hősök terét is átalakította a tanácshatalom lendülete. Ekkor már Szabó Ervin halott volt, éppen 95 éve, 1918. szeptember 29-én legyőzte a cukorbetegségtől és tüdőbajtól meggyengült szervezetét a spanyolnátha. S ahogy az lenni szokott, sírja felett barátai és ellenfelei is sűrűn hangoztatták elévülhetetlen érdemeit, csak túl öntörvényű ember volt egész életében ahhoz, hogy valamelyik baloldali csoportosulás feltétel nélkül ikonjai közé emelje. A liberálisoknak túlságosan vörös volt, a vörösöknek meg liberális. Sőt, a magyarországi kommunisták az anarchizmussal való szimpátiája miatt sem nagyon szerették. Az anarchisták pedig kifogásolták aktivitását, pontosabban ennek hiányát. Pedig szobatudós létére állítólag részt vett a Tisza István elleni harmadik, sikertelen merénylet előkészítésében. Ki volt hát ez a vékony, beteges ember, akinek a Galilei-körön keresztül a barátai közé sorolják a merénylettel próbálkozó Lékai Jánost? Lékai pisztolya 1918. október 16-án, két héttel az őszirózsák forradalma előtt mondott csütörtököt, amikor Tiszára lőtt volna.
Szabó Ervin 1877-ben Schlesinger Sámuel Ármin néven született a felvidéki Szlanyicán. (A falut azóta vízzel árasztotta el a kevésbé hálás szlovák utókor, csak a temploma áll még egy kis dombon a tengernyi víztározóban.) Szülei jóvoltából pesti és bécsi jogi tanulmányokat végez, a császárvárosban viszont már jobban érdeklik a társadalmi problémák és az ezekre kínált baloldali megoldások. A könyvtártudományra is nyitott fiatalember 1901-től dolgozik a Fővárosi Könyvtár munkatársaként, közben pedig a Népszavában jelennek meg a szociáldemokráciát megalkuvónak tartó és rendületlenül ostorozó publicisztikái. A századforduló szellemi pezsgésének részeseként jó kapcsolatokat ápol Babits Mihállyal és a Nyugat más szerzőivel. Baloldalisága és az új tudomány, a szociológia iránti érdeklődése viszi a Társadalomtudományi Társaságba, amelynek alelnöke lesz. A kor Magyarországának társadalmi problémáit ismertető és ezekre megoldásokat kínáló írások mellett kiterjedt levelezést folytat a nemzetközi baloldal jeles teoretikusaival is. 
Könyvtárosként maradandót alkot, 1911-től a Fővárosi Könyvtár igazgatójaként megkezdi a könyvtári hálózatok szervezését. Igaz, a világháború miatt csak öt fővárosi fiókot tud létrehozni, de később folytatódik és kiteljesedik ez a folyamat. A szervezés mellett a térségben elsőként átveszi, és egyben magyarítja is az egyetemes tizedes osztályzást, a mindenkori könyvtár szakos hallgatók egyik legnagyobb próbatételét. A háború alatt is fontos feladatot kap, jellemző módon a konzervatív kormányzat rábízza a sebesült katonák könyvellátásának megszervezését. Baloldali teoretikusként viszont már nem arat egyöntetű sikereket. Ha kategorizálni próbáljuk elgondolásait, akkor egy élesen nacionalizmus ellenes anarchista marxistát látunk, aki vette a fáradtságot és a bátorságot, és egy olyan válogatást készített Marx írásaiból, amelyben ott voltak kérdései és kritikái is. Nem meglepő, hogy ezután nem fogják annyira szeretni a szocdemeknél, de később a kommunistáknál sem. Ahol a tanítványból lett főideológus, Révai az 1848–49-es események társadalmi hátteréről bevallottan mítosztörő célzattal írott tanulmánya miatt nemzetietlenséggel is vádolja.
Valahogy így lehet az, hogy nem kellett igazán senkinek. A konzervatívok a proletárdiktatúra, majd a létező szocializmus szellemi megalapozói közé sorolják, a baloldalon meg talán a nemzeti identitás általános tagadása miatt is a könyvtárelnevezéssel és egy 1972-től 1991-ig létező emlékéremmel tudtak le vele szemben mindent.
Pálffy Lajos