A bélyegek világsztárjai Budapesten

Különleges gyűjteményeket felfedező sorozatunkban most a Bélyegmúzeumban jártunk, amely, mint kiderült, egyedülálló a világon. Az eligazodásban Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója volt segítségünkre.

Mire számíthat a látogató, aki először lép be a Bélyegmúzeumba?

Nálunk a belépőjegy megváltásával a látogató automatikusan részt vehet egy tárlatvezetésen. Természetesen érkezéskor megkérdezzük tőle, hogy járt-e már nálunk, hiszen arra törekszünk, hogy a visszatérő vendégek a gyűjtemény újabb és újabb oldalával ismerkedhessenek meg. Aki először jön, megtekintheti a legérdekesebb példányokat, majd a következő látogatás alkalmával a gyűjtemény egyre mélyebb és mélyebb rétegeit. Munkatársaink különböző gyűjteményrészeket kezelnek: én a klasszikus magyar bélyegekkel foglalkozom, kollégáim földrészenkénti bontásban kezelik a gyűjteményeket. Muzeológusaink rendszerint történész háttérrel rendelkeznek, de művészettörténészek és földrajzosok is dolgoznak nálunk.

Nikodém Gabriella tárlatvezetés közben a 2013-as Múzeumok Éjszakáján (forrás: belyegmuzeum.hu)

Mi volt a Bélyegmúzeum alapgyűjteménye?

A bélyegmúzeumot a Magyar Posta alapította. 1930-ban nyílt meg az akkori Krisztina körúti Postapalota emeletén, de természetesen nem 1930-ban kezdtek gyűjteni, hanem 1890-ben. Ekkor volt egy postaiértékcikk-kiállítás Bécsben, amelynek szervezése során kiderült, hogy a Magyar Posta nem őrizte meg a bélyegeket, amelyek addig forgalomban voltak. Baross Gábor körlevélben kérte a postavezetőket, hogy érdeklődjenek az alkalmazottaknál, van-e valakinek értékelhető bélyeggyűjteménye, amelyet ezen a kiállításon be lehetne mutatni. Ez a korszak volt a bélyeggyűjtés hőskora. A Magyar Posta is ápolta kapcsolatát a bélyeggyűjtőkkel, cserélt, illetve vásárolt bélyegeket, így szerezte be a készletét. A híres bélyeggyűjtő, Poppovics Frigyes Mirkó pedig többszörösen díjnyertes magyar klasszikus gyűjteményét ajánlotta fel a megalapítandó bélyegmúzeum számára. A magyar Bélyegmúzeum talán az egyedüli a világon, amely egyszerre mutatja meg a világ összes országának bélyegeit. Ez köszönhető az Egyetemes Postaegyesületnek, amelynek bélyegelosztó irodája minden tagországnak kiküldi a világ összes országának bélyegeit, tájékoztatás és a hamisítás megelőzése céljából. Megkapjuk a magyar bélyegek vázlatait, az eredeti grafikákat, az alkalmi bélyegzőket, első napi borítékokat, minden, a kibocsátással kapcsolatos anyagot. A külföldi hasonló jellegű intézményekben általában a saját ország bélyegkibocsátásait lehet állandó kiállításon megtekinteni, a többit főképp időszakos kiállításokon mutatják be, illetve kutatói engedéllyel hozzáférhetők.


A Bélyegmúzeum kiállítóterme

Bélyeggyűjtők is ajándékoznak a múzeumnak?

Igen, ezek alkotják különgyűjteményeinket. Vannak bélyeggyűjtők, akik úgy érzik, nincs olyan személy, akire a gyűjteményüket hagyhatnák, viszont szeretnék azt haláluk után is egyben tartani, vagy olyan kutatási eredményt tudnak felmutatni egy gyűjtemény anyagán keresztül, ami megőrzésre érdemes Míg a múzeum törzsgyűjteménye vertikális rendszer alapján, azaz időrendi sorrendben épül fel (amint egy bélyeget kibocsátanak, az megkapja a következő katalógusszámot), a kiállításunk pedig földrészenként és országonként alfabetikus sorrendben mutatja be a bélyegeket, addig ezek a különgyűjtemények (összesen 68) egy-egy téma köré épülnek fel – horizontális jellegűek és minden gyűjtemény az ajándékozó vagy hagyatékozó nevét viseli.

Kik a múzeum látogatói? Valószínűleg főképp bélyeggyűjtők…

Bélyeggyűjtők is, de mivel nagyon sokrétű a gyűjtemény, ezért széles az érdeklődők köre. Különös gondot fordítunk arra, hogy ne csak a szakmai közönség, hanem minden érdeklődő felé nyitottak legyünk. A bélyegnek rengeteg tükröződése van, filatéliai, de történeti, vagy akár művészettörténeti szempontból is megközelíthető, hiszen az eredeti grafikája egyetlen példányban létező művészeti alkotás, amelyből aztán sokszorosítási eljárással lesz a bélyeg. Technikatörténeti szempontból is érdekesek, hiszen a gyártásuk módszerein keresztül nyomon követhető a nyomdatechnika fejlődése. Időszakos kiállításainkat egy-egy ilyen különös szempont alapján válogatjuk ki. Most egy zenei témájú kiállításunk látható, és hallható is, hiszen a QR-kódok segítségével a bélyegekhez kapcsolódó dallamokba azonnal bele lehet hallgatni, így válik komplex élménnyé a látogatás. Hagyományosan nagy gondot fordítunk múzeumpedagógiai foglalkozásaink színvonalára, illetve a múzeumi tanórák kínálatának növelésére.

Milyen bélyegritkaságok láthatóak a Múzeumban?

Számos filatéliai világsztár megtalálható nálunk. A magyar bélyegek gyűjteménye a legteljesebb. Hihetetlenül értékes darabjai vannak, kezdve a koleralevelektől, amelyek az 1830–31-es kolerajárvány postai dokumentumai. Gyűjtjük az ún. előfutár leveleket is (lásd keretes írásunkat), ugyanolyan gyűjtői értékük van, mint a bélyegeknek. Fontos tudni, hogy minden bélyegnek két értéke van: az egyik a névérték, amelynek mértékéig bérmentesítésre használható, a másik a filatéliai érték, amely az objektum gyűjtői forgalomban meghatározott rangját jelzi. Egy-egy bélyeg gyűjtői értékét leginkább a ritkasága határozza meg. Ugyanez lefordítható az előfutár levelekre is, csak itt a rajta levő postakezelési jelek kombinációja és a postamesteri bélyegző ritkasága az értékmérő. Megtalálható nálunk az 1848-ban készült első magyar bélyegterv, Than Mór alkotása – hihetetlen kultúrtörténeti jelentőségű darab, bár a bélyeget a szabadságharc bukása miatt nem adták ki. Megvannak az 1867-es kiadás darabjai is, köztük a Kőbánya tévnyomat: az 1867-es kiadású háromkrajcáros bélyeget zöld színben nyomtatták ki, az ötkrajcárost piros színben, viszont egy alkalommal a piros ötkrajcárosok nyomólemezébe véletlenül egy 3 krajcáros érték képe is bekerült. Így néhány bélyeget piros színben tévesen hármas értékszámmal nyomtak. Ezt nevezzük számtévnyomatnak. Mindössze hat ilyen bélyeg ismeretes, közülük kettő maradt fenn levélen, amelyeket Kőbányán adták fel. 

A Fordított Madonna

A tévnyomatokat igyekeznek hamar kivonni a forgalomból, csak nagyon kevés kerül a bélyeggyűjtők birtokába. Ilyen a Fordított Madonna, vagy a Nagymánya is. A Fordított Madonna úgy született, hogy az 1921/25 között kiadott Koronás Madonna bélyegsor címleteit két menetben nyomták, előbb a külső keretrajzot, utána a belső bélyegképet. Az ötezer koronás értékkel fordult elő, hogy a második menetben véletlenül fordítva helyezték be a papírt a nyomdagépbe, és ezért a Madonna grafikája a keretrajzhoz képest fejjel lefelé került be a bélyegképbe. A Nagymánya-tévnyomat története úgy kezdődött, hogy 1938-ban az első bécsi döntéssel visszakerültek Magyarországhoz a Felvidék déli, jórészt magyarlakta területei. Ezt megünneplendő a Magyar Királyi Posta újranyomta az 1938-as Szent István sor 20 filléres és 70 filléres címletét eltérő színben és „Hazatérés 1938” felülnyomással látta el. A hetvenfilléres címlet nyomásakor valószínűleg két százas ív összetapadt és az egyikről lemaradt a felülnyomás. A hibás ívet Nagymányán kezdték el értékesíteni, innen származik a neve.A külföldi ritkaságok közül itt van az osztrák Vörös Merkúr, a svájci Kettős Genf, a Bázeli Galamb, a zürichi rappenesek (4 és 6 rappen értékű bélyegek, amelyek a világ második bélyegei). Megtalálható nálunk a világ első bélyege, az 1840-ben kibocsátott Black Penny.

A legelső bélyeg: a Black Penny

Itt vannak a híres Mauritius-bélyegek újnyomatai. A Mauritius a leghíresebb bélyeg, az 1847-es Kék Mauritiusról biztos mindenki hallott. Pedig Mauritius szigete akkor még nem tartozott a bélyegkibocsátó országok közé, mivel angol fennhatóság alatt volt. A kormányzó felesége, Lady Elizabeth Gomm viszont egy igényes hölgy volt és a báli meghívóját saját gyártású bélyeggel akarta kiküldeni. Magához rendelte Joseph Osmond Barnard vésnököt és megbízta a bélyeg nyomólemezének elkészítésével. A vésnök még soha nem készített nyomólemezt, ezért hazafelé, mikor azon gondolkozott, mi is kerüljön a bélyegre és meglátta a postahivatal előtt a ’post office’ feliratot, megragadt a fejében. Végül ezt írta a nyomólemezre, az akkori hivatalos ’post paid’ felirat helyett. Egy és kétcentes címletben bocsátották ki, 500-500 példányban. Ezt a bélyeget az eredeti nyomólemezzel újranyomták a huszadik század elején és számozott példányokban bocsátották múzeumok rendelkezésére, nálunk a 33-as számú példányok vannak.

A kék Mauritius

Hasonlóan érdekes a hiú postamester bélyege Új-Brunswickból (Kanada). 1860-ban elfogyott az angol bélyegek készlete és a postamester addig, amíg megérkezett a szállítmány, saját gyártású bélyegeket készített. A bélyegeken Viktória királynőnek kellett volna szerepelnie, Charles Conell viszont a saját képmását nyomatta a bélyegekre. Felségsértési per lett belőle, és a postamestert arra kötelezték, hogy semmisítse meg a bélyegeket. Ő persze megőrzött belőlük párat, és jól is tette, mert állásból kirúgták, de élete végéig jól élt abból, hogy értékesítette a bélyegeket. Elérte a célját: a bélyeggyűjtők az ő arcképében gyönyörködnek. A különleges, ritka bélyegekhez vásárlás vagy csere útján jutott a múzeumot alapító Magyar kir. Posta. Nem állíthatom, hogy teljes a gyűjteményünk, de nagyon kevés hiánnyal tudjuk bemutatni a világ minden országának minden bélyegét.

A hiú postamester

Ön mikor kezdett el itt dolgozni?

1989-ben jöttem ide, előtte magyar–történelem szakos tanár voltam. Amint beléptem az ajtón, azonnal éreztem, hogy itthon vagyok. A bélyeggyűjtést a klasszikus korszakban kifejezetten férfiak művelték, de már akkor is volt női gyűjtő (pl. Prückler Klára, aki kereskedett is a bélyegekkel.) Az utóbbi időben már nem számít kifejezetten férfi hobbynak, nagyon sok hölgy gyűjtő is akad. Nálunk sem a 2004-ben indult ifjúsági csoportról, sem a később indult kezdő filatelista csoportról nem mondható el, hogy a fiúk lennének többségben.

Hogy hatott az internet megjelenése a bélyegekre?

Olyan szempontból változott meg, hogy a bélyeget használni manapság már egyfajta igényességre utal: ha meg akarok tisztelni valakit azzal, hogy levelet írok. Az is divatossá vált, hogy vállalkozók, cégek olyan bélyegeket vásárolnak fel, amely az ő tevékenységi körüket tükrözi.

A gyűjtemény kevésbé gyarapodik évente?

Egyáltalán nem. A bélyegkibocsátás továbbra is sikeresen működik. Én nem féltem a bélyeget, és úgy látom, hogy a  bélyeggyűjtés az utóbbi időben kifejezetten új lendületet kapott. Egyre nagyobb figyelmet kap történeti forrás jellege, hiszen a bélyeg követi és tükrözi a történelem változásait. Kiváló példák erre a moldvai ökörfejes bélyegek. 1858 júliusában bocsátották ki a Moldvai Fejedelemség terültére érvényes bélyegeket. Augusztus 19-én a második párizsi konferencia már lehetővé tette Moldva és Havasalföld részleges egyesülését. Az Ökörfejes bélyegek július 1-től október 31-ig voltak érvényesek, ezután egy új tarifarendszer született, és új bélyegeket kellett kibocsátani.. De lehet kutatni az adattárunkban is a magyar postai ügyiratok között, hiszen a szigorú ügyiratozási szabályok miatt pontos és hiteles képet kaphatunk a posta működéséről, a bélyegek kibocsátásának körülményeiről Arról nem is beszélve, hogy gyönyörűek, én szeretek velük foglalkozni.

Az Ökörfejes bélyeg

Hogy áll a múzeum a gyűjtemény digitalizálásával?

Több mint 13,5 millió bélyegünk van, ennek digitalizálása belekerül egy kis időbe. Van saját nyilvántartási programunk, amely nem azonos a minisztérium által akkreditált központi nyilvántartással. Mivel azt jónak tartjuk, át fogunk rá térni, de ennek megvannak az előfeltételei. Most azon dolgozunk, hogy ezt meg tudjuk valósítani. Eddig az összes magyar bélyeg és az összes alkalmi bélyegző digitalizálásra került. (Az alkalmi bélyegző azt jelenti, hogy a bizonyos alkalmakra a Magyar Posta különleges bélyegzéseket használ, az alkalomra utaló rajzolattal, grafikával.) A külföldi anyagnak még csak egy részét digitalizáltuk. A magyar bélyegek felhasználási jogával a Magyar Posta rendelkezik, ezért a digitalizált anyagot nem tesszük ki nyilvánosan a honlapunkra. A bélyegek képének felhasználása csak az ő engedélyükkel lehetséges.

Azért egyes bélyegek online is elérhetőek?

Csak egy csekély mennyiség, rossz felbontásban és vízjelezve. Virtuális kiállításunkon röviden bemutatjuk a legendás bélyegeket és történetüket. De van a filatelisták számára is egy feldolgozásunk, amely a kő- és réznyomatos bélyeg változatait mutatja be, segít a színárnyalatok, tipusok megkülönböztetésében. Van egy összeállításunk azokról a bélyegekről is, amelyek a világ ismert múzeumaiban látható képzőművészeti alkotásokat ábrázolják.

Bakk Ágnes

Bélyegmúzeum
1074 Budapest, Hársfa utca 47.

• Publikálva: 2013.10.09. 14:20 • Címke: interjú, múzeum, rejtett kincsek