a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Bolváry Géza budapesti pályakezdése
Szerencsét próbált, s a jó megjelenésű, fess katonatiszt azonnal felvételt nyert a Star filmgyár statisztái közé.Rendezői előtanulmányok
A jómódú családból származó Bolváry Géza eredetileg festőnek készült, de a háború kitörése meghiúsította terveit. 1915-ben, 17 évesen került a frontra, és több, mint három évig harcolt Oroszországban, Romániában és Olaszországban. Apja, akinek galíciai üveggyárai megsemmisültek a háború alatt, 1919-ben meghalt, s a frontról hazatérő fiatalember nyakába szakadt a családfenntartás gondja. Mivel ekkor még nem nagyon értett semmihez, s elképzelése sem volt, hogy mihez kezdjen, kapóra jött a hír, hogy a Star filmgyárban statisztákat toboroznak.
Bolváry Géza Budapesten, pályája kezdetén.
Szerencsét próbált, s a jó megjelenésű, fess katonatiszt azonnal felvételt nyert a Star filmgyár statisztái közé. Eleinte csak kis epizódszerepeket kapott Balogh Béla filmjeiben (Tilos a csók, Gyermekszív, Játék a sorssal, Lengyelvér), de hamarosan komolyabb feladatokat bíztak rá. Ő játszotta a Tizennegyedik kínai diplomatáját, a Jön a rozson át! fiatal szerelmesét, ebben a két teljesen ellentétes karakterű szerepben bizonyítva színészi tehetségét.
Bolváry Géza Lóth Ilával a Lengyelvér című filmben.
Bolváry nem elégedett meg a színészi munkával, nyitott szemmel járt a stúdióban és rövidesen elleste a filmkészítés fogásait, a forgatókönyvírástól a rendezésen át a laboratóriumi munkáig. Szakértelméről először filmkritikáiban, filmtechnikai írásaiban tett tanúbizonyságot. 1920 nyarán azonban már forgatókönyvíróként mutatkozott be. 1920. július 11-én tartották A tisztesség nevében című film sajtóbemutatóját. Kóbor Tamás azonos című, harminc évvel korábban megjelent regényét Bolváry Géza dolgozta át filmre. A Minerva filmgyártó vállalat Uher filmgyárban, Margitszigeten és Szentendrén forgatott produkcióját a magyar némafilmek népszerű sztárja, Fenyő Emil rendezte, de a Képes Mozivilág forgatási riportja szerint Bolváry Géza lelkesen segítette őt a munkájában. A sajtóbemutatón részt vevő Kóbor Tamás hitelesebbnek találta a filmet saját művénél: "A regényemben szereplő Helley gróf teljesen hitel nélkül való az irodalomban, mert egy nagy, tisztalelkű úr, aki túlteszi magát egy tisztán kalandoréletű nőnek a múltján azon az alapon, hogy ebben a nőben kiváló emberi erényeket talált. A filmben nincsenek a népnek ilyen skrupulusai, éppen a filmnek reálisságokra való pályázása kizárja, hogy amit bemutat, azt a néző rendkívülinek deklarálja." [Képes Mozivilág, 1920. július 11.]
Bolváry első filmrendezése
Bolváry Géza első filmjét, A kétarcú asszonyt, 1920 nyarán a Star filmgyárban rendezte. A forgatókönyvet is ő maga írta Falk Richárd ötletéből. A címszerepet, a két megszólalásig hasonló nővért, akik közül az egyik apacslány, a másik előkelő úriasszony, Mattyasovszky Ilona alakította. Bolváryra bizonyára hatott Balogh Béla Játék a sorssal című filmje, amelyben Fenyő Emil egy morfinista képviselő és hasonmása, egy ambiciózus fiatalember kettős szerepét játszotta. Bolváry, aki statisztált a filmben, a bemutató után kritikát is írt róla. Különösen Balogh Béla technikai megoldásait méltányolta, azokat a trükkfelvételeket, amelyekben a képviselő és hasonmása egyszerre jelent meg a vásznon: "Több külföldi és hazai darabot láttunk már, ahol a kép egyszerű felezésével került egy és ugyanazon személy a filmkockára. Itt azonban szinte érthetetlen közelségben van egymáshoz ugyanazon színész. Együtt megy az utcán két alakban, saját vállára teszi a kezét, önmagával kezet fog, noteszt nyújt át önmagának, meghallgatja saját szíve-dobogását, szóval a legbensőbb érintkezésben áll saját személyével, a legtökéletesebb módon… Ez a szenzációs trükk a moziközönséget frappírozni fogja." [Képes Mozivilág, 1920. május 23.] Bolváry a Balogh Bélától ellesett hatásos trükköket alkalmazva jelenítette meg Mattyasovszky Ilonát kettős szerepében.
Mattyasovszky Ilona az apacslány és lady Wilmont kettős szerepében.
A kalandos történet Londonban játszódik. Percy Wilmont (Vándory Gusztáv) néger inasával, Bobbal (Charley Grunidge) hazatér Afrikából szívbeteg nagybátyja, Lord Wilmont kérésére. Első látásra beleszeret a lord szép fiatal feleségébe, Daisybe. A fiatalasszony azonban hű marad öreg férjéhez. Egy nap Bob a külvárosban apacspárt lát kilépni egy kocsmából, és legnagyobb megdöbbenésére az apacslányban Daisyt, a lord feleségét ismeri fel.
A bal sarokban Bob látható, aki a külvárosban apacslányként pillantja meg Daisyt.
Otthon elmeséli Percynek különös élményét, Daisy fényképére mutat és a leghatározottabban állítja, hogy ő az apacslány. Percy megpróbálja leleplezni a lányt és az apacsbandát, de az apacsok foglyul ejtik, megbilincselik, és a Temzébe dobják.
Az összekötözött Percyt a folyóba dobják.
Az eszméletlen fiatalembert végül Bob menti ki a vízből. Az apacsok betörnek lord Wilmont villájába. A lord döbbenten ismeri fel Daisyt a betörők között és elkeseredésében agyonlövi a lányt. Ebben a pillanatban megjelenik a küszöbön az igazi Daisy, a meggyilkolt apacslányról pedig kiderül, hogy Daisy ikertestvére, Mary. Az izgalom a szívbeteg Lord életébe kerül.
A filmet 1920. november 20-án nagy sikerrel mutatták be a Corso moziban. A kritika figyelemre méltónak tartotta, hogy a fiatal rendező, már első filmjében új utakat keres. "A film érdekfeszítő meséjébe nagyszerűen kapcsolódnak az attrakciós trükkök, melyek közül egy is szenzációssá tenné a darabot. Különösen érdekesek a vízalatti fotografiák, amiket először látunk magyar filmen. E célra a gyár külön basint építtetett, amely 80.000 koronába került. Szenzációs egy ház leégetése, egy másodemeleti párkány megmászása, motorcsónak üldözés, a négernek vízbedobása egy vasúti hídról, és Mattyasovszky Ilona kettős szerepe, aki egy helyen (két alakjában van a filmen), összehajtja a fejét – saját fejével." [Képes Mozivilág, 1920. november 28.]
A Kétarcú asszonyból sajnos csak az alábbi néhány jelenet maradt fenn.
Balogh Gyöngyi
forrás: némafilm.blog.hu