a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Crossing Borders - Hommage á Chris Marker

chrismarkerChris Marker a fim, a fotó, a szerkesztés, az írás és a video-installációk területén alkotott jelentőset.

„Chris Marker filmes hagyatékának megértéséhez a filmművészet múltjára és jövőjére egyaránt reflektálnunk kell. A rendező munkái sokrétű kísérletek, amelyek a vizuális médium határait igyekeztek tágítani, miközben az álló és a mozgókép közötti produktív ellentét megértésére, a világ megközelíthetetlennek tartott távoli zugainak feltárására, illetve a szerzőiség és a közös munka újragondolására törekedtek.

szobrok is meghalnak
Chris Marker - A szobrok is meghalnak

A rendező igazságosabb világ iránti társadalmi elkötelezettsége a különböző baloldali utópiák dokumentálására sarkallta; éles szeme és vitriolos tolla pedig hozzájárult a filmesszé műfajának kialakításához, mely az addig általában az objektivitást és az autenticitást hangsúlyozó dokumentumfilm-felfogással szemben játékosabb valóság-definícióval dolgozott és kitágította a szerzői szubjektivitás kereteit. Ahogy pedig a huszadik század végéhez értünk, Marker a komputer-technológia fejlődése által megnyíló új nem-lineáris narratív megoldásokkal való kísérletezés elkötelezettje lett. Marker gazdag életművének minden fontosabb pillanatát felölelő programunk egy eredeti gondolkodású művész világképét és a filmművészet változó identitását kívánja bemutatni.” – írta beköszöntőjében Oksana Sarkisova, a program kurátora.

Utazó filmesként a mozgókép történetének legszebb „cinema direct” darabját készítette el Nap nélkül címen. Harcos baloldali munkásságának középpontjában Franciaország és a hatvanas évek elején kezdődött fejlődés állt.

napnelkul
Nap nélkül

Alain Resnais, Jean-Luc Godard, Agnès Varda és Armand Gatti pályatársaként részese volt a háború utáni dokumentarista reneszánsz, az un. francia rövidfilmiskola megteremtésében. Csak egy játékfilmet rendezett, a legismertebb „fotórománt” a sci-fi műfajban: A kilátóteraszt.
A budapesti Francia Intézet és a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál életmű válogatással és különböző programokkal tiszteleg Marker művészete előtt. A retrospektív válogatásban tizenegy rövid és egészestés filmje látható, míg egy konferenciabeszélgetésen neves szakemberek vitatják meg Chris Marker filmtörténeti szerepét és mai jelentőségét.

A vetítésekre a Francia Intézetben, az Örökmozgóban és a Toldi moziban kerül sor. Részletes program itt olvasható.

Forrás: verzio.org

• Publikálva: 2013.10.29. 14:44 • Címke: örökmozgó, fesztivál, dokumentumfilm

Kapcsolódó dokumentumok

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.