a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

​Meseváros a madaras teszkónál

gazgyarIgen, valamikor a múlt század elején még csak a Szentendrei úti „madaras teszkóig” ért a főváros, logikus volt tehát, hogy bizonyos infrastrukturális adottságok és a robbanásveszély miatt ide telepítsék első köztulajdonban lévő légszeszgyárát. Amire nagy szükség volt, mert mindenki gázzal akart már világítani. Az éppen 100 éve álló gázgyár építéséről ritkán látott képeket nézhetünk meg az Óbudai Múzeumban.

Nagyműhely, száraztisztító, óraház, távnyomó, kátránytornyok, víztorony, kazánház, központi labor, villamossági központ, benzinfinomító, szivattyúház, mérlegház, igazgatósági épület, jóléti épület, lakóépület, raktár. Ezek voltak az óbudai gázgyár legfontosabb épületei. 25 millió koronát szavazott meg rájuk a főváros közgyűlése, nyilvános tervpályázatot is kiírtak még 1908-ban. Azért döntöttek így a tekintélyes városatyák, mert szükség volt rá, hiszen az egyre növekvő igényeket csak olyan magáncégek próbálták több-kevesebb sikerrel kielégíteni, mint mondjuk a trieszti székhelyű Általános Osztrák Légszesztársulat.

gázgyár
Mindenki gázzal akart már világítani (fotó: Fortepan)

Kellett hát a gázgyár, ahhoz meg mindenek előtt egy vízen és szárazon, ezen belül vasúton is jól megközelíthető 400 ezer négyzetméteres terület, amelyet az akkoriban még Nagy szigetnek hívott Hajógyári mellett találtak meg. A tervpályázatot végül a svájci gázgyáros Weiss Albert nyerte, de az általa szorgalmazott kokszos technológia helyett a szakemberek inkább magyar barnaszénre (évi 20 ezer vagonnal használtak fel belőle) alapoztak. Az új technológia bevált, a hazai vállalkozók 1700 munkása által épített gyárat – amely kezdetben napi 250 köbméter légszeszt állított elő – Bárczy István főpolgármester nyitott meg 1914. június 15-én, néhány héttel az első világháború kirobbanása előtt.

gázgyár
A gázgyárhoz tartozó Kolóniának még saját rezesbandája is volt. Gáztartály, 1949 (fotó: Fortepan)

A gyár fentebb felsorolt épületei már 1913-ban álltak és egy éven belül felépült az Almási Balogh Lóránd által historizáló-szecessziós stílusban tervezett Tisztitelep és a Munkástelep is. Mégpedig abból az 1,5 millió koronából, amit a gázgyár építésén és berendezésén spóroltak meg. Az utóbbi, a „Kolónia” pedig Óbuda kis ékszerdoboza lett, olyan hely, ahol a mai napig jó élni. Így pusztulófélben is gyönyörű, fénykorában pedig volt itt színház, mozi, sporttelep, pékség, posta, hentes, patika, trafik, borbély, fodrász, cipész és nem utolsó sorban óvoda is. Ünnepnapokon, bálokon – amelyekből sokat tartottak – pedig saját rezesbanda játszott.

gázgyár
Rég letűnt szép idők. Az Óbudai Gázgyár a Népsziget felől nézve, 1943 (fotó: Fortepan)

Ezeket a rég letűnt szép időket idézi meg az Óbudai Múzeum hiánypótló kiállítása. Melyen a gyár történetének ismertetése, az eredeti tervdokumentáció és a pontos helyszínrajz mellett egy igazán kuriózum fényképsorozatot is láthatunk, A 11 nagyméretű barnás fotón az építkezés fázisait láthatjuk 1912 júniusától egészen 1913 augusztusáig. A képeken nyomon követhetjük a tisztító csarnok, a tározók és a gázfejlesztő kemencék munkálatait, vagy a száraz tisztító berendezés szerelését, amelyen a hosszú exponálási időt nem is bírta ki mozdulatlanul minden szakember. A kiállítást Rusvai László gázlámpagyűjtő kollekciójának legszebb darabjai színesítik.

Pálffy Lajos   

100 éves az Óbudai Gázgyár
Óbudai Múzeum
2013. október 16. – 2014. március 15.

• Publikálva: 2013.11.07. 09:55 • Címke: óbudai múzeum, város, építészet, kiállítás