a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Az Öreg Híd már nem ugyanaz a híd
Húsz évvel ezelőtt, 1993. november 8-án robbantották fel a Neretva folyón átívelő hidat.A Bosznia-Hercegovina déli részén elhelyezkető Mostart már az 1400-as évek közepén említik a fennmaradt iratok. A város a nevét a hídjáról kapta (‘most stari’ vagy ‘stari most’ öreg hidat jelent), amely egyben a város fő látványossága is. A várost összekötő hidat 1567-ben fejezték be, Mimar Hajrudin építész tervei alapján. Az építés idején a mostari híd volt a legnagyobb egynyílású kőhíd, íve 30 méteres, az átlagos vízszint felett 24 méteres magasságban áll.
Titokzatos építési bravúr
A híd hamarosan a város szimbólumává vált, különösen az építéstechnikai megoldásai miatt jártak csodájára. A híd fő szerepe az volt, hogy összekösse a folyó egyik oldalán lakó muzulmán bosnyákokat a másik oldalon lakó katolikus horvátokkal. Az előbbiek a város lakosságának 30 százalékát teszik ki, utóbbiak 60 százalékát. A híd stratégiailag is fontos helynek számított, hiszen közel volt a város tengerhez, illetve több fontos útvonalat is összekötött. Viszont a két etnikum nem szívesen járt át egymáshoz, a mai napig sem szívesen alkalmazzák egymást a város másik oldalán, például van külön bosnyák és horvát egyetem is.
Egy 1930-as látképen
A hidat az UNESCO is felvette a Világörökségi listájára, hiszen Bosznia-Hercegovina egyik fő jellegzetessége volt. A híd környékén hangulatos házak, utcák és bazársorok vannak, Kokszi Mehmed pasa mecsetje is itt található. Miután a város a délszláv háborúban a bosnyák-horvát konfliktus középpontjává vált, 1993-ban a horvát haderők lebombázták a hidat. A kilencvenes évek végén magyar békefenntartók emelték ki a folyóból a híd maradványait és ők segédkeztek abban is, hogy a hidat átmenetileg a gyalogosok előtt megnyissák. 2004-ben adták át a hidat a teljes nagyközönség számára. Bosnyák oldalon a híd közeli házakon gyakran olvasható a felirat: „Nem felejtünk!”
Kilátás a hídról
Bár mindenki nagyon örült a híd újraépítésének, a bosnyákok és a horvátok továbbra sem járnak át egymáshoz, a hidat leginkább a turisták használják.
Bakk Ágnes