a rovat írásai

Hol aranyat ásott, hol telefonközpontokat épített

Mutatós ifjú, kitűnő lovas és zongorista, a Festetich család, majd egy ifjú angol lord nevelője, vasúti mérnök, aranyásó és olajkutató, feltaláló, Edison európai képviselője, London és Párizs közvilágításának tervezője, a párizsi és a pesti telefonközpont építője.

​Jancsó Benedek születésének 160. évfordulójára emlékeznek Háromszéken

Jancsó Benedek székely tudós születésének 160. évfordulója alkalmából megemlékezéssel egybekötött kulturális programsorozat várja az érdeklődőket Háromszéken szeptember 18. és 21. között.

Zsinagógaépítészeti kiállítás nyílt Szabadkán

Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782-1944 címmel szerdától Szabadkán látható az a vándorkiállítás, amely kilenc ország zsinagógáin keresztül mutatja be a zsidók több évszázados vándorlását a térségben.

Kulturális örökség napjai szerte az országban

A kulturális örökség napjain 135 magyarországi és 7 határon túli település 329 helyszíne várja sétákkal, épületbemutatásokkal és rendezvényekkel a látogatókat.

​Elrepülnek a fecskék, hegyet másznak az asszonyok

„Kisasszon napjára elmennek a fecskék” – mondogatják Vas megyében is, és valóban ezek a kedves kis madarak – egyre kevesebb van belőlük – ezekben a napokban gyülekeznek a villanydrótokon, hogy aztán csapatostul induljanak a nagy utazásra.

​Nem volt szívbajos, kigyomlálta a barokk elemeket

Akárhogy is nézzük, Budapest nevezetességei között legtöbbször a Mátyás templomot és a Halászbástyát szokták emlegetni az emberek, csak ezután jön a Parlament, vagy más jelentős épület. Azt már kevesebben tudják, hogy a templom újjáépítője és a bástya tervezője egyben az első magyar építész-restaurátor is volt.

​Ferenc Ferdinánd utolsó órái

Amikor az a bizonyos Gräf & Stift limuzin megpróbált megfordulni épp Princip orra előtt, megtörtént a baj, eldördültek azok a lövések, melyek következtében megváltozott a világ. A 100 éves évforduló kapcsán angol részről egy eddig ismeretlen, részben közvetlenül a merénylet előtt és után készült híradós tudósítást töltöttek fel az Europeana oldalára.

Pilóta, aki háromszor lett világhírű

40 évvel ezelőtt adta vissza lelkét teremtőjének Charles Lindbergh, aki először repülte át egyedül az Atlanti-óceánt. A Hawaii szigetekhez tartozó Mauin, nyugdíjas dandártábornokként elhalálozó férfiú korának világszerte ünnepelt hőse volt, talán az első celeb, bár ő fel tudott mutatni komoly teljesítményeket is, nem úgy, mint késői utódai.

Közép-Európa 1989 – Vasárnap estétől emlékeznek a páneurópai piknikre

Vasárnap este kezdődik Sopronban a negyedszázaddal ezelőtti páneurópai piknikre emlékező, keddig tartó eseménysorozat.

Megemlékezések a berlini fal építése kezdetének évfordulóján

Megemlékezéseket tartottak szerdán a német fővárosban az egykori berlini fal felhúzásának 53. évfordulója alkalmából. A felszólalók azt emelték ki, hogy ébren kell tartani az áldozatok emlékét és nap mint nap meg kell küzdeni a szabadságért és a demokráciáért.

A nemzetbiztonságtól a főzőkarrierig

Aki nem élt a hatvanas években vagy nem élt még Amerikában, az is megismerkedhetett a 2009-es Julia&Julie című filmben, Meryl Streep alakításában a legendás amerikai szakácsnővel, Julia Childdal és az ő jellegzetes hanghordozásával.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára