a rovat írásai

Megnyitotta kapuit az Afroamerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma Washingtonban

Megnyitotta kapuit az Afroamerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma Washingtonban, a kizárólag az afroamerikaiakra összpontosító létesítmény a feketék történetét és eredményeit igyekszik közelebb hozni az érdeklődők számára.

A Vaskapu-csatorna, amely még a rómaiakon is kifogott

Százhúsz éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen a Vaskapu-csatornát, ezáltal lehetővé vált a zavartalan al-dunai hajózás.

Aki rájött arra, hogy igazából minden anyag méreg

Négyszázhetvenöt éve, 1541. szeptember 24-én halt meg Paracelsus svájci orvos, filozófus, alkimista, az 1500-as évek egyik legnagyobb polihisztora.

Dunajeci tutajozás 100 éves képeslapon

Dunajeci tutajozásról őriz dokumentumot a MaNDA adatbázisa. Nehéz eldönteni, hogy udvarlója, Ferike, vagy barátnője, Terike küldött egy lapot Irénkének Magyarország legészakibb részéről. Koronahegyfürdőről keltezi a lapot, de ilyen nevű helyet már nem találunk. Červený Kláštor-kúpele, így hívják ma ezt a gyönyörű fekvésű települést.

170 éve került vízre a Kisfaludy

Százhetven éve, 1846. szeptember 21-én indult meg a balatoni gőzhajózás, amikor a balatonfüredi kikötőből kifutott első útjára a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó.

Carl Lutz budapesti fotói a Fortepanon

A héten újabb különkiadással jelentkezett a Fortepan. Több hónapos egyeztetés után a zürichi Archiv für Zeitgeschichte és Carl Lutz nevelt lánya, Agnes Hirschi jóvoltából felkerült a honlapra az embermentő diplomata 1942 és 1949 között Budapesten készült 230 fényképe.

225 éve született a legnagyobb magyar

Kétszázhuszonöt éve, 1791. szeptember 21-én született Bécsben Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar, a reformkor kiemelkedő egyénisége.

Optimizmus és életöröm két keréken

Hetven éve, 1946. szeptember 20-án gördült le a futószalagról a legendás olasz robogó, a Vespa első példánya. A Vespa az elmúlt évtizedekben túlélte a kétkerekű járműpiac összes divathóbortját, és rendre bebizonyította, hogy minden ráköltött pénzt megér.

​Jól forgatta a kést „Frozen Fritz”

25 éve találták meg Ötzit, a gleccserbe fagyott bronzkori embert. Már sokat tudunk róla, hála a tudósoknak, akik minden porcikáját átvizsgálták. Ha meg akarjuk nézni (nem éppen szép látvány), akkor Bolzanóig kell mennünk, ahol állandó hőmérsékleten (-6 fok) és 100 százalékos relatív páratartalom mellett alussza tovább évezredes álmát.

A nemzetőr és a géppisztolyos forradalmár

Izgalmas kiállítással köszönti a költözőfélben lévő Néprajzi Múzeum az ’56-os forradalom 60. évfordulóját. A szabadság kódjai című tárlat mindazon erényeket magában hordozza, amik egy 21. századi, közönségsikerre számító attrakcióhoz kellenek. Modern, világos üzenetet hordoz és szellős, nincs fölösleges tárgyakkal, információkkal telezsúfolva.

​Lángvágós megőrzés a szétszakított vasútvonalon

Az idő nagy úr, a várak, kastélyok, emlékművek mellett ipari műtárgyak, így a vasútvonalak is el-eltünedeznek sodrában. A Körmend és Németújvár közötti 22,8 kilométeres vaspályára még jól emlékeznek arrafelé az idős emberek, a MaNDA adatbázisának segítségével most mi is megpróbáljuk felidézni e hangulatos kis vicinálist.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára