a rovat írásai

80 éve kezdődtek a sztálini tisztogatások

1936. augusztus 24-én kezdődött meg a Szovjetunióban a sztálini tisztogatások nagy nyilvános pereinek sorozata. Az első eljárásban több magas rangú pártfunkcionáriust ítéltek halálra, köztük Lev Kamenyevet és Grigorij Zinovjevet.

A főtér, amit elsodort a történelem

Talán sosem volt olyan szép és történelmi Érsekújvár főtere, mint a többi felvidéki városé, de hát nem is volt olyan régi, hiszen a híres, hatszögletű vár lebontása után épült, teljesedett ki.

​70 éve adták át az újjáépített Szabadság hidat

Hetven éve, 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak az újjáépített Szabadság hidat, amelyet a második világháborúban, Budapest ostromakor robbantottak fel.

140 éve adták át Budapest legszebb sugárútját

Száznegyven éve, 1876. augusztus 20-án avatták fel ünnepélyesen a budapesti Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.

A budapesti állatkert 150 éves

Százötven éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg Magyarország első állatkertje, a mai Fővárosi Állat- és Növénykert.

Luther Márton képregényen

Képregény mutatja be Luther Márton életét a reformáció 500. évfordulója alkalmából, mely 2017-ben lesz.

A halott szultánnal lelkesítették a sereget

450 éve, augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán Szigetvárt. A fenséges paddisah a hadjárat kezdetétől Bécs bevételére készült, ehhez azonban először Szigetvárt kellett elfoglalnia. A hadjárat útvonalában az is szerepet játszott, hogy Zrínyi Miklós – Szigetvár kapitányaként  rövid időre felszabadította Siklós várát, amivel amellett, hogy felbőszítette a szultánt, lehetőséget is kapott, hogy a Dráván túlra szorítsa ki az törököket, ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.

Bálványossy uram csavargói és cselédei

Bálványossy László főerdész uram pedig haladt a korral és fotóapparátot vásárolt magának valamikor még a 19. században talán. Az biztos, hogy a MaNDA adatbázisából is elérhető hagyatékában olyan fényképekre bukkanunk, amik mellett nem mehetünk el szó nélkül. Pedig csak azt fényképezte, amit látott, ami körülvette, az életet a századfordulón, a boldog békeévek végén, és még egy kicsit tovább.

Husziták leszármazottja az első magyar kormányban

150 éve, 62 évesen halt meg Klauzál Gábor, az első felelős magyar minisztérium földművelési, ipar- és kereskedelemügyi minisztere. A nemzeti liberális ellenzék vezetője, a hajdanvolt husziták leszármazottja, magyar nemes ember.

Az első légi száguldozó

Nyolcvan éve, 1936. augusztus 2-án halt meg Louis Blériot francia mérnök, a repülés úttörője. Ő volt az első ember, aki átrepülte a La Manche-csatornát, és a levegőben ő lépte át először az óránkénti 100 kilométeres sebességet.

Amiben csak hatodikok voltunk Európában

Százötven éve, 1866. augusztus 1-jén indult el Pesten az első lóvasút, a járat a mai Kálvin tér és Újpest között biztosította a menetrend szerinti összeköttetést.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára