a rovat írásai

A feltaláló – és a kocka, amit nem vetünk el soha

Bartók Béla, zeneszerző. Lugosi Béla, filmszínész. Puskás Ferenc, labdarúgó. Hírességek, akiket az egész világ ismer, akik kelet-európaiak, akik magyarok. E névsorba tartozik egy kortársunk is, a ma 70 éves Rubik Ernő. Ha a neve mellé egy foglalkozást szeretnénk írni, az adja magát: Rubik Ernő, játéktervező. A Kocka atyja.

​Ofen Jásán, a kikötő

Egykor volt lakóira emlékezik Óbuda, pontosabban az Óbudai Múzeum, Zsidó Óbuda című kiállításával.

​Akinek Geiger-Müller számlálóval is meg lehet találni a csontjait

A ma 80 éve elhunyt Marie Curie-ről három dolgot szoktak emlegetni. Azt, hogy ő volt az első női Nobel-díjas, vagy egyszerűen csak az első nemzetközileg is jegyzett „tudósnő”. Szoktak azzal is példálózni, hogy szó szerint az életét adta a tudományos haladásért, hiszen végül a sugárzás okozta fehérvérűségbe halt bele. A feministák pedig az ő életpályáját hozzák bizonyítékul törekvéseik alátámasztására.

Szarajevó, a tuberkulózis és Emir Kusturica

Sokaknak a muzulmánok lakta város hosszú, három és fél éves ostroma és a mészárlások jutnak az eszébe, pedig most egy híres, Magyarország sorsát is meghatározó merényletre emlékezünk, annak 100. évfordulóján.

Kultúrával közelebb a Dunához

A Nemzetközi Duna Nap eseményei.

Megelevenednek a fürdőépületek a Margitszigeten

Most vasárnap különböző felületeken és technikákkal elevenítik meg Ybl Miklós egykori, mára elpusztult margitszigeti építményeit az Ybl-emlékév keretében szervezett építészeti programon a Holdudvarban.

​A Görgeyho tunel megtréfálta a császáriakat

A hadtörténelem sok érdekes dolgot, vitéz haditettet, nehéz visszavonulást jegyez fel, de olyanról talán csak egyszer emlékezik meg, hogy az ellenség szorongattatásából egy hadosztálynyi erő a föld alá bújva meneküljön el.

​Báró, akiről teret neveztek a kommunizmusban

Akkoriban még szakállat hordtak a férfiak, és csak a férfiak. Akkoriban a felelős tisztségviselők képesek voltak arra is, hogy a nagy beruházásokat levezényelve, saját zsebükbe ne csúsztassanak semmit. Akkoriban, aki a birtokai jövedelméből, vagyonából meg tudott élni, az ingyen tett a köz érdekében.

Vagány zsidók a nyóckerben és más programok a Csillagos házak napján

Szombaton, június 21-én nem csak Múzeumok Éjszakája lesz, hanem egy másik, az egész várost behálózó rendezvénysorozat is: a Csillagos házak napja. Az OSA Archívum által szervezett esemény programjait Rév István, az OSA igazgatója és a Gláser Jakab Emlékalapítvány képviselői mutatták be.

Attól féltek, hogy megint a tömegbe lőnek

Lepergett egy negyed század, meg kell hát emlékeznünk az „újratemetésről”, mert csak így szokás emlegetni ezt a kommunista diktatúrát – mások szerint a szocializmust – végképp a történelem süllyesztőjébe irányító eseményt.

A város, ahol nem szeretik az emléktáblákat

A város története egy Sebenitz nevezetű pásztorral kezdődött, aki ügyes lehetett, hiszen két szalamandrát is megfogott egyszerre, amint azok előbújtak egy lyukból. Mégpedig egy aranyszínűt és egy ezüstöset, mert hát eme kétéltűek a föld alatt arany és ezüst teléreken haladtak keresztül a mese szerint. A telér pedig a nemesfémbányászok álmainak netovábbja, olyan kőzethasadék, amit egy-egy ásványi anyag tölt ki.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára