a rovat írásai

Amikor meghalt Madagaszkár magyar királya

Benyovszky Móric, a kalandorokban gazdag 18. század egyik legmerészebb világutazója, a több nemzet hőseként számon tartott madagaszkári király kétszázharminc éve, 1786. május 23-án esett el a madagaszkári Angontsy melletti erődnél.

Kiállítás a legendás térről

A Kiscelli Múzeumban pénteken nyílik meg a #moszkvater – A Széll Kálmán tér története című nagyszabású kiállítás, amely a 18. század elejétől napjainkig mutatja be a terület változásait történeti, építészeti és szociológiai szempontok szerint egyaránt.

​Grófot akasztatott, néhány nap múlva tábornok lett

Jókor kell lenni jó helyen, szokták mondogatni, de mindez csak egyik, bár nem alábecsülendő feltétele az érvényesülésnek. Mert több kell ennél, mondjuk egy nagy visszhangot kiváltó tett. Az ifjú Görgey őrnagy nem vacillált sokat Lórévnél, jóváhagyta a hadbíró ítéletét, és hazaárulásért felakasztatta gróf Zichy Ödönt. Egy ősi arisztokrata család sarját, aki történetesen a forradalom ellenfele volt, és az új kormány ellen izgató röplapokat találtak nála.

120 éve koronázták meg az utolsó orosz cárt

A koronázás után rendezett nagyszabású moszkvai ünnepségek tragédiába torkolltak: a tolongásban 1400 embert tapostak halálra. Nem kevésbé volt tragikus az utolsó Romanov, II. Miklós cár uralkodásának vége: vele és családjával egy szovjet különítmény végzett 1918 júliusában.

Az Ószövetségtől a pünkösdi királyválasztásig

A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 15-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

​A kegyelemből agyonlőtt tábornok semmivé lett kastélya

Elemérre utazunk most, az egykori Torontál vármegyébe, hogy meglátogassuk Kiss Ernőt, a honvéd altábornagyot, aki magára vezényelt tüzet Aradon azon a gyászos októberi napon. Kastélyát már csak néhány megsárgult fotográfián, köztük a MaNDA adatbázisában fellelhető, Révhelyi Elemér által készített képen láthatjuk. 1936-ban ugyanis elbontották, de a falu katolikus temploma, a tábornok végső nyughelye is veszélyben van, jelenleg raktárként hasznosítják.

A kísérlet, amely áttörést hozott az orvostudományban

Kétszázhúsz éve, 1796. május 14-én immunizált először Edward Jenner angol orvos himlő ellen egy nyolcéves kisfiút, megteremtve ezzel a fertőző betegségek elleni küzdelemben új utakat nyitó védőoltás módszerét.

Jövőbelátó piaristák

A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság időszaki kiállítással tiszteleg a 120 éve született Öveges József és a 100 éve született Kovács Mihály piarista szerzetes-tanárok emléke előtt.

​Sir David Attenborough 90

Május 8-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Sir David Attenborough brit természettudós, természetfilmes, műsorvezető, az ismeretterjesztő televíziózás megújítója.

​Aki először érte el az Északi-sarkot. Vagy mégsem?

Százhatvan éve, 1856. május 6-án született Robert Peary amerikai sarkkutató, aki elsőként érte el az Északi-sarkot. Ezért a dicsőségért azonban még életében ádáz harc indult.

Bukott diákból a hippik apostola

Több mint 30 elméleti munka és irodalmi mű, több mint 18 nyelvre lefordítva, több mint 1200 tudományos publikáció. A talán legnépszerűbb román tudós címét is kiérdemelheti Mircea Eliade, akinek a nevét időnként még utcai stencileken is olvashatjuk.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára