a rovat írásai

Kultúrkincs és dollármilliók a víz alatt

1985. augusztus 31-én találták meg az 1912-ben elsüllyedt legendás óriásgőzös, a Titanic roncsait az Atlanti-óceán fenekén. A felfedezés után több tudományos és turisztikai expedíció járt a helyszínen, megindult a kincsvadászat és a jogi csatározás a roncsok tulajdonjogáért.

75 éve hirdették ki a második bécsi döntést

Hetvenöt éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét.

„Leírhatatlanul jó érzés, amikor az ember egy motorral hajtott járművet használ”

Sokan osztják Gottlieb Daimler nézeteit, amelyeknek akkor adott hangot, amikor 130 éve, 1885. augusztus 29-én szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros kerékpárját, a Reitwagent. Innen pedig egyenes út vezet a mai motorcsodákig – bár a rokonság első látásra nem annyira szembetűnő.

Vasárnap vásárnap

Vasárnapi programajánlatunk a Piacok Napja az Erzsébet téren, ahol lelkiismeretfurdalás nélkül költhetjük a pénzünket, hiszen az esemény társadalmi és jótékony célokat is szolgál.

Az atombombától az MRI-ig

Száz éve született Norman Foster Ramsey Nobel-díjas amerikai fizikus. A háború alatt Los Alamosban ő vezette a nukleáris fegyver megépítését, később az ő kutatásai tették lehetővé az atomóra és az MRI készülék kifejlesztését is.

„A ház egy gép, amelyben élünk”

Ötven éve, 1965. augusztus 27-én halt meg Le Corbusier, az építész szakma egyik legtöbbet vitatott és leghevesebben védelmezett képviselője.

A rekordok rekorder könyve

Hatvan éve adták ki először a Guinness Rekordok Könyvét. A saját jogán is rekorder kiadvány a lopási statisztikát illetően is éllovas: az amerikai közkönyvtárakból leggyakrabban elemelt könyvek egyike. De mi köze van az ír sörhöz?

​Bolygó, isteni hírnök és autókereskedelmi monopólium

Egyre kevesebben tudják, hogy Merkur a szocialista Magyarországon nem csak a Naphoz legközelebbi bolygó, vagy a római isten volt, hanem az autókereskedelmet monopolizáló, előjegyzési rendszert működtető céget is így hívták egykoron.

Almásy, a Homok Atyja

Azt mondják, a régiekben volt még spiritusz, és erre a megállapításra juthatunk Almásy László kapcsán is: mi itt rettenetesen szenvedünk a 35-38 fokos kánikulában, miközben ő 1941-ben 5600 kilométert tett meg az 50 fokos sivatagban sziklákat kerülgetve, hegyeken át – és nem volt az autókban légkondi.

Egy komplett vár eredeti tulajdonossal

Bizony, ez a csoda is majdnem Magyarországon van, de 1920-ig természetesen ott volt, aztán kitudja miért, de a velünk együtt vesztes Ausztriának adták Párizsban a győztesek. A Soprontól 36 kilométerre lévő impozáns várat Klösz György fotográfiáin is megcsodálhatjuk a Fortepan honlapján.

Inkább császári férj, mint trónkövetelő

Kevesebb uralkodói, de annál több üzleti érzékkel rendelkezett a kétszázötven éve elhunyt I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje, a Habsburg-Lotharingiai-ház alapítója.i

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára