a rovat írásai

A déli harangszó 560 éve szól

Ötszázhatvan éve, 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa a déli harangozást a templomokban, a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként.

Poznań–Varsó–Magyarország – 1956

A poznani munkásfelkelés kitörésének 60. évfordulója alkalmából szabadtéri fotókiállítás nyílik hétfőn Poznanban, a következő napon pedig Varsóban, a szejm előterében. Az ikertárlat az 1956-os lengyelországi és magyarországi eseményeket mutatja be.

Pizarro, aki becsapta az Inka Birodalom királyát

Négyszázhetvenöt éve, 1541. június 26-án gyilkolták meg limai palotájában saját társai Francisco Pizarrót, az Inka Birodalom meghódítóját.

Best of MuzÉj 2016

Mit ajánl a MaNDA a Múzeumok Éjszakájára? Applikációt, móka-kacagást, beszélgetést és igazi Moszkva téri nosztalgiabulit.

Olimpia és politika – Berlin/Barcelona 1936

A berlini nyári olimpia és a barcelonai munkásolimpia, az Olimpíada Popular 80. évfordulója alkalmából Olimpia és politika – Berlin / Barcelona 1936 címmel kiállítás nyílik a Blinken OSA Archívumban.

Ahol elakadt a villámháború

1941. június 22-én, hajnali 3.15-kor tüzérségi össztűzzel, bombázó repülőgépek százainak bevetésével, majd 3500 km-es arcvonalon 153 német és 29 szövetséges hadosztály támadásba lendültével a hitleri Németország hadüzenet nélküli háborút indított a Szovjetunió ellen, amivel új szakaszába lépett a második világháború.

​Veseelégtelenség és oxigénpalack

A 150 éve született Korányi Sándor, báró és professzor, akinek szép pályafutásáról csakis apjáéval együtt lehet megemlékezni. Mert Korányi Frigyes volt az, aki kitaposta azt az utat, amin elindulva fia a nemzetközi orvostudomány jelentős képviselői közé került. Sőt, ehhez kellett már a nagyapa is, aki még Korányi (Kronfeld) Sebald névvel praktizált mindenki legnagyobb megelégedésére, Nagykállóban.

​Istennek szentelt élet munkával és annak gyümölcseivel

Kolostorokba, azok refektóriumába, étkezőjébe pillanthatunk be még néhány napig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Persze a győri, vagy a pannonhalmi refektóriumot nem lehet áthozni Óbudára, de körül lehet járni, a részleteken keresztül meg lehet mutatni, mint ahogyan a kolostori életet is. Amiről egyre kevesebb fogalmunk van szekularizálódó világunkban, ezért is lett 2015 az Istennek szentelt élet éve, és ezért készült el ez a kiállítás is, Saly Noémi vezetésével.

Különc matematikus, aki átformálta a gondolkodást

Még csak ötven éves, és máris a világ egyik legnagyobb elméje Grigorij Perelman orosz matematikus, aki három internetre kiposztolt cikkében megoldotta a Poincaré-sejtést, amely 1904 óta foglalkoztatta a matematikusokat.

​Zöld-sárga Turul, tele világítógázzal

1783 fontos dátum a történelemben, ekkor emelkedett ugyanis először ember a magasba egy meleg levegővel teli ballonnal. Erre a csodára Magyarországon még jó 100 évet kellett várni. Az első magyar léghajó, a Turul fényképeit a Balaton Múzeum jóvoltából a MaNDA adatbázisában is megnézhetik.

Ismét elfoglalta utolsó őrhelyét a Lajta

Újra várja a látogatókat Budapesten, a Parlament északi részénél kialakított kikötőben a Lajta Monitor Múzeumhajó.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára