a rovat írásai

​Minden idők legolvasottabb magyar sajtóterméke

65 éves a Nők Lapja. Nem kis teljesítmény ilyen hosszú ideig a piacon maradni, az egyszer biztos, de vannak más nagymultú sajtótermékek is Magyarországon. Azt viszont már kevesen tudják, hogy valószínűleg minden idők legnagyobb példányszámban Magyarországon kinyomtatott, no és el is olvasott hetilapja a Nők Lapja volt. És ez már nagy valószínűséggel így is marad, a nyomtatott sajtó jövőjét tekintve.

​Friedrich Nietzsche, a megfeszített Dionüszosz

170 éve, 1844. október 15-én született Friedrich Nietzsche klasszika-filológus, filozófus, az egyik legnagyobb hatású modern gondolkodó.

​110 éve nyílt meg a Fővárosi Könyvtár

Szabadpolc, kávéillat, Wenckheim palota, kinek ne jutna eszébe azonnal a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi fiókjában eltöltött idő? Az olvasók számára, akik az elmélyült olvasás vagy egy beszélgetés élményéért térnek be, megszokott, hogy egy számukra élhető könyvtárban tevékenykedhetnek, ahol világos terek, rendezett polcok, és segítőkész könyvtárosok jelentik a könyvtár semmivel sem összekeverhető légkörét.

„Lady Edison”, a szövőnőből lett feltaláló

100 éve hunyt el Margaret E. Knight (alias „Lady Edison”), a 19. század leghíresebb amerikai feltalálónője. A szövőgyári munkásként dolgozó fiatal lányt veleszületett találékonysága és alkotókészsége emelte – alacsony iskolázottsága és kora nőkkel kapcsolatos előítéletei ellenére – a korszak jelentős egyéniségei közé.

Luxus minden érzékszervnek

Középiskolás koromban, az érettségi bankett előtti szülői értekezleten anyukám leszögezte, hogy márpedig az ő gyereke nem fog papírtálkákból enni és műanyagpoharakból inni élete egyik legfontosabb eseményén.

„Mire a falevelek lehullanak...”

A Honvéd Kulturális Központ első világháborúra emlékező programsorozata a Stefánia Palotában, október 8-16. között. Az eseményen a MaNDA is részt vesz, első világháborús filmekkel és Kurutz Márton filmtörténész előadásaival.

​Amerika adott egy kosárpályát és egy grillsütőt is Táncsics börtöne mellé

Magyar tulajdonba került és két napig mindenki számára látogatható volt Táncsics egykori börtöne.

​Kivillanó testtájak a világ leghíresebb mulatójában

A Moulin Rouge, a földkerekség tán leghíresebb mulatója pontosan 125 éve nyitja ki kapuit esténként, hogy pompájával és gyönyörű táncosnőivel elvarázsolja a közönséget.

​Snájdig tisztek, lemészárolt muzulmánok

Az első világháború első, tényleges harci cselekményei Szerbiában zajlottak, ahová a hadüzenet átadása után, már augusztus 12-én benyomultak az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai. A Monarchia hadvezetés még az Orosz Birodalom feltételezett támadása előtt be akarta fejezni a hadjáratot, amihez meg is lett volna az ereje, de másként alakultak a dolgok.

Bauhaus konferencia az Átrium Film-Színházban

„Évtizedekre szóló szellemi program” – mottóval hirdeti az Átrium Film-Színház október 13-i Bauhaus tematikával foglalkozó konferenciáját.

A képeslap születése

A képeslap kétségtelenül a postai levelezőlap leszármazottja. Arról, hogy ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-öt írunk, amikor egy postakongresszuson felmerül a boríték nélküli, nyílt lapon való levelezés gondolata. Nem is csoda, hiszen a levelek jó része már ekkor is jókívánságot, egyszerű üdvözlést tartalmazott. Így hát jogosan merül fel az igény. Miért is kellene a drága levélpapírt pazarolnunk, ha meg szeretnénk emlékezni szeretteinkről?

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára