a rovat írásai

Kastélyból traktoristaszállás

Magyarországon úgy alakultak a dolgok, hogy elég sok kisdiák végezhette olyan helyen általános iskolai tanulmányait, ahol korábban főurak, jeles politikai személyiségek éltek és alkottak.

70 éve csatolták Szovjet-Ukrajnához Kárpátalját

1945. június 29-én kötötték meg Moszkvában azt a szovjet-csehszlovák egyezményt, amelynek értelmében Kárpátalja az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz került.

„Az űr egyáltalán nincs messze. Egy óra autóval, ha felfelé is tudsz menni”

100 éve született Fred Hoyle angol csillagász, több sikeres tudományos-fantasztikus regény szerzője, aki talán csak azért nem kapott Nobel-díjat, mert kollégáinak többségét magára haragította gunyoros megjegyzéseivel.

70 éve ért véget az okinawai csata

Hetven éve, 1945. június 23-án ért véget a második világháború utolsó, egyik legvéresebb csatája, az Okinawáért vívott két és fél hónapos ütközet a japán és az amerikai hadsereg között.

Boldog apák napját!

Felénk úgy tartották, hogy minden vasárnap apák napja van, hiszen a régi világban falun nem dolgoztak az emberek, hanem megszentelték az Úr napját. Ki így, ki úgy, de az általános volt, hogy a reggeli mise után, míg az asszonyok a vasárnapi ebéd elkészítésével voltak elfoglalva, addig a férfiak a kocsmában fröccsözgettek, beszélgettek vagy éppen kártyáztak.

A finálé fináléja, tízezrek temetője

Waterloo, falucska Brüsszeltől nem messze, ahol most egy nagy földhányás áll, tetején bronz oroszlánnal. Itt ért véget a napóleoni álom, az öreg kontinens francia vezetés alatt való egyesítése. A francia világhatalmi ábránd, ha úgy vesszük.

800 éve adták ki a Magna Chartát

Nyolcszáz éve, 1215. június 15-én adta ki I. (Földnélküli) János angol király a Magna Charta néven ismert oklevelet, amely biztosította az angol egyházi és világi főurak jogait és kiváltságait, s amelyet az angol alkotmányosság alapjának tekintenek.

Hit, illúziókkal

Andrássy Katinka lázadó arisztokratából lett „vörös grófnő”. Fiatal lányként romantikus, hősies életre vágyott, amit a nálánál 17 évvel idősebb Károlyi Mihály oldalán meg is talált, bár a romantika esetükben soha nem jelentett idilli körülményeket.

Budapest építésze

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli Finta József Kossuth- és Ybl-díjas építész, Budapest mai arculatának egyik meghatározó formálója. Egy építészkritikus azt írta róla: a 19-20. század fordulója óta nem volt magyar építész, akinek nála nagyobb hatása lett volna a főváros városképére.

Csodaszép mauzóleum egy elsüllyedt világból

Nagyon jól tudja minden múltban bogarászó ember, hogy mérhetetlen kincseket találhat a Fortepan oldalon. Az 52 ezer fotográfia közé most Budapest Főváros Levéltára jóvoltából bekerült Klösz György általuk őrzött 1500, a múlt század fordulóján készült felvétele is. És egyből a gyűjtemény egyik legszebb égkövévé is vált. Most a magyar főúri lakokról készült fotográfiákból választottunk ki egy kevésbé ismertet: a tőketerebesi Andrássy-kastélyt és annak gyönyörű mauzóleumát.

Film került elő tragikus sorsú pilótanőről

Eddig csupán kevesek által látott felvétel került elő az utolsó repülőútjára készülő Amelia Earhart legendás amerikai pilótanőről, aki annak idején első nőként akarta körberepülni a Földet, ám vállalkozása végül tragédiával végződött.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára