a rovat írásai

560 éve szól délben a harang

560 éve, 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A nándorfehérvári csata 560. évfordulója alkalmából Belgrádban magyar-szerb közös megemlékezést tartanak.

Ahol a fehér ló mindig szembe fordul veled

Utazzunk most a csarodai csoda után az ország átellenes végébe, Szentgotthárdra, ahol a hajdan oly gazdag cisztercita rend nagy kolostora áll még impozánsabb barokk templomával. Melynek egyik mennyezetfreskója mi mást is ábrázolna, mint a szentgotthárdi csatát. Dorfmeister István híres képén pedig van egy fehér ló, ami állítólag mindig szembe néz a látogatóval, így tartja a helyi hagyomány. Az úthoz a már sokszor használt Révhelyi Elemér által készített képeket ajánljuk.

Nyolcvan éve kezdődött a második világháború főpróbája

Nyolcvan éve, 1936. július 17-én lázadás tört ki a Spanyol-Marokkóban állomásozó csapatok között a köztársasági kormány ellen, ami másnap a spanyolországi helyőrségekre is áterjedt. Ezzel megkezdődött a modern kor legvéresebb, három évig tartó és félmillió áldozatot követelő polgárháborúja, sokak szerint a második világháború főpróbája.

A befolyásos pápa

Nyolcszáz éve, 1216. július 16-án halt meg III. Ince pápa, aki aktív politikai szerepvállalásával megerősítette a pápai állam hatalmát.

A baltával agyonvert márciusi ifjú

190 éve született Vasvári Pál, a márciusi ifjak talán legismertebbike, a cikkíró és történész, Teleki Blanka leánynevelőjének körülrajongott tanára. Akit 23 évesen, honvéd őrnagyként Avram Iancu felkelői vertek agyon baltával a Gyalui-havasokban, a Funtinell tisztáson.

És elindult az első vasparipa Pest és Vác között

Százhetven éve, 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal.

Titkosügynök lett az első magyar gépeltérítőkből

Hatvan éve, 1956. július 13-án sikerült először Magyarországról személyszállító repülőgépet eltérítve civileknek külföldre jutniuk.

​A titokzatos ember, aki fel tudta kapcsolni a földbe dugott villanykörtéket

Volt egy feltaláló, akinek állítólag elég volt rúdra kötött villanykörtéket ledugni a földbe, hogy fénybe borítson egy kertet. A jelenetet filmekből is ismerhetjük, a 120 éve született Nikola Tesla pedig valóban kísérletezett a föld vezetőként való használatával, és megtörtént, hogy 40 kilométeres távolságból vezeték nélkül fel tudott kapcsolni 200 elektromos izzót.

​Csaroda széltépázta temploma

Révhelyi Elemér képeinek segítségével most a Tiszahátra, a beregi Csarodára utazunk, ahol egykor megyegyűléseket is tartottak, de rég eltűntek már a vármegyei nobilitások, a csarodai kis templom viszont sikerrel dacol az idővel. Áll karcsún és rendületlenül mindenféle szelekben, s talán még az sem érdekli, hogy épp milyen rítus szerint zajlik benne az áldozat.

75 éve van érvényben a „jobbra tarts” szabály az utakon

Hetvenöt éve, 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon a jobb oldali közlekedésről szóló rendelet, a fővárosban és környékén azonban csak november 9-én vezették be az új közlekedési rendet.

Puli Space a metrón

A Metró Galéria galéria plakátjain keddtől egy hónapon át tekinthető meg a Puli Space magyar űrprojekt, amelynek történetét és céljait egy hónapon át láthatja a közönség a metró M2, M3 és M4 szerelvényeiben.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára