a rovat írásai

Még mindig nehéz világháborús kiállítást építeni

Az észak-lengyelországi Gdanskban bemutatták a hamarosan nyíló, de máris politikai vitákat kiváltó II. Világháború Múzeumának nagyszabású, 5000 négyzetméternyi területen megrendezett fő állandó kiállítását.

194 évvel ezelőtt került pont a Himnusz végére

Ma van a magyar kultúra napja, ebből az alkalomból országszerte számos helyen rendeznek ünnepséget, díjakat adnak át, kiállításokat nyitnak. Ezen a napon tartják az Együtt szaval a nemzet című rendezvényt és a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét is.

Lovagi cím a világosságot hordóknak

Vasárnap, a magyar kultúra napján a Falvak Kultúrájáért Alapítvány három Egyetemes és huszonöt Magyar Kultúra Lovagja, illetve egy Magyar Kultúra Apródja címet adományoz a kultúra különböző területein „lovagiasan″, huzamos ideje tevékenykedők számára. Az ünnepséget a budapesti Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban tartják.

Megújult a könyvek könyvének múzeuma

A Biblia ismerete nélkül nem csupán keresztény közösségek nem lennének, hanem európai és magyar kultúra sem – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrás minisztere csütörtökön Budapesten, ahol átadták a Szentírás világát bemutató, 200 millió forintból megújult és kibővített Bibliamúzeumot.

Újra látható Mohamed kardja

Újra fogadja a látogatókat péntektől a kairói Iszlám Művészeti Múzeum, a maga nemében a világ egyik legjelentősebb, Mohamed próféta állítólagos kardját és több más személyes tárgyát is magába foglaló gyűjteménye, amely három éve súlyosan megrongálódott egy pokolgépes merényletben. A külföldi pénzügyi és szakmai támogatással helyreállított, modernizált és kibővített múzeum három új kiállítóteremmel gyarapodott, a korábbi 1450 helyett 4400 kiállítási tárggyal várja a látogatókat. A helyreállítást kihasználták a biztonsági és világítási rendszer korszerűsítésére is.

Himnusz: először együtt a kotta és a kézirat

Először tekintheti meg együtt a nagyközönség a Himnusz eredeti kottáját és kéziratát, a történelmi dokumentumok a magyar kultúra napja alkalmából pénteken és szombaton lesznek láthatók Gyulán.

Szacsvay László Skype-on beszélget a váradi diákokkal

Idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Nagyvárad és Berettyóújfalu már 16. alkalommal ünnepli együtt a magyar kultúra napját, Debrecen és Margitta tavaly csatlakozott a programsorozathoz. Amiben most sort kerítenek arra is, hogy a váradi Szacsvay Imre iskola tanulói Skype-on beszélgethetnek a hasonló nevű budapesti színésszel.

A Kállay-kettős keresztapja

Ötven éve, 1967. január 14-én halt meg az amerikai emigrációban élő Kállay Miklós egykori miniszterelnök, aki a második világháború idején, 1942 és 1944 között állt a kormány élén. Kállay az addigi egyoldalú német orientáció mellett megpróbált nyitni az angolszászok felé, a köznyelvben Kállay-kettősnek nevezett hintapolitika kudarcát Magyarország német megszállása tetőzte be. A politikusról egészen különleges dokumentumok találhatók adatbázisunkban.

Természetbarát atomerőmű

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

Csodató, palota, barlang

Úgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

Bőrkabátban járt a diszeli bakter

„Nyolcat ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra.” Minden bizonnyal ezt is kiabálta félig énekelve a Tapolca melletti Diszel baktere, aki – mint az már az öltözékéből is látszik – nem vasutas volt, hanem a falu éjjeliőre. Aki estétől hajnalig rótta a falucska utcáit, és vigyázott mindenre. A keszthelyi Balaton Múzeum által az adatbázisunkba is elérhetővé tett fényképen keresztül ismerkedjünk meg most ezzel a múlt század elején megszűnő foglalkozással.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára