a rovat írásai

A képeslap születése

A képeslap kétségtelenül a postai levelezőlap leszármazottja. Arról, hogy ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-öt írunk, amikor egy postakongresszuson felmerül a boríték nélküli, nyílt lapon való levelezés gondolata. Nem is csoda, hiszen a levelek jó része már ekkor is jókívánságot, egyszerű üdvözlést tartalmazott. Így hát jogosan merül fel az igény. Miért is kellene a drága levélpapírt pazarolnunk, ha meg szeretnénk emlékezni szeretteinkről?

Öt kontinens múmiái a Természettudományi Múzeumban

Megnyílt az öt kontinens évezredes vagy épp néhány százéves testemlékeit bemutató Múmiavilág című nagyszabású vándorkiállítás kedden a Magyar Természettudományi Múzeumban Budapesten.

Operaház 130: mi történt kint és bent?

Az Operaház 130 éve nyitotta meg díszes kapuit. A nyitóünnepség nem csak zenei szempontból volt jelentős, hanem egy újfajta társadalmi nyilvánosság megszületését is magával hozta. Ki gondolta volna, hogy már akkor is botrányok voltak az épületátadások körül?

​Neki köszönhetjük otthon a villanyt, de a villanyórát is

De összehozott többek között egy szerkezeti elrendezést az indukciós számlálók fékmágnesei számára is. Jóval száz feletti jegyzett szabadalma között van egy fogbetétes rotortest is, amit főleg turbógenerátorok mágneskerekeihez készített. És végül, de nem utolsósorban szabadalma volt a „veloczipéd” fékszerkezetére is.

Freud mélységei

1939. szeptember 23-án, 75 éve Londonban elhunyt Sigmund Freud. A pszichoanalízis viszont életben maradt. 

Előadások az elfeledett Teleki téri zsidóságról

A józsefvárosi Teleki tér elfeledett zsidóságának életéről szóló programsorozatot szervez a Gláser Jakab Emlékalapítvány hétfőtől szerdáig Budapesten, a Kesztyűgyár Közösségi Házban. A háromnapos programsorozaton előadások, workshopok, kiállítás és városi séta is várja az érdeklődőket – közölték a szervezők az MTI-vel.

Még öt hónap és tűz alá veszik a fővárost

Az első világháború legelső lövését állítólag a Bodrog nevű monitor adta le Belgrád fellegvárára, a Kalemegdanra, de a 1914. július 29-re virradóan felrobbantott zimonyi vasúti híd védelmében is részt vett a Monarchia 1904-ben épített folyami hadihajója.

Vidéki programajánló a kulturális örökség napjai alkalmából

Ajánló a kulturális örökség napján megrendezett vidéki programokról.

Nyílt nap az Idegennyelvű Könyvtárban

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2014. szeptember 26-án, pénteken immár tizedik alkalommal tartja meg nyílt napját, melynek keretében szakmai előadásokkal, zeneórával, kiállításmegnyitóval, koncertekkel várja az érdeklődőket.

Hol aranyat ásott, hol telefonközpontokat épített

Mutatós ifjú, kitűnő lovas és zongorista, a Festetich család, majd egy ifjú angol lord nevelője, vasúti mérnök, aranyásó és olajkutató, feltaláló, Edison európai képviselője, London és Párizs közvilágításának tervezője, a párizsi és a pesti telefonközpont építője.

​Jancsó Benedek születésének 160. évfordulójára emlékeznek Háromszéken

Jancsó Benedek székely tudós születésének 160. évfordulója alkalmából megemlékezéssel egybekötött kulturális programsorozat várja az érdeklődőket Háromszéken szeptember 18. és 21. között.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára