a rovat írásai

A ló nélküli kocsi német feltalálója

170 éve született Karl Benz német mérnök, az automobil feltalálója, a Mercedes-Benz-gyár egyik alapítója.

Márai asztalánál – Levéltári éjszaka a Bécsi kapu téren

Márai a Levéltári Éjszaka terítékén.

​A pécsi magasház kálváriája

A 25 emeletes pécsi  magasház bontásával kapcsolatos döntés és terv már tavaly megszületett, azonban a pécsi közgyűlés két versenyben lévő kivitelező cég között újra kiírta a közbeszerzési pályázatot.

Zrínyi Miklós, a költő és hazafi

350 éve, 1664. november 18-án hunyt el gróf Zrínyi Miklós (horvátul: Nikola Zrinski) költő és hadvezér, horvát-dalmát-szlavón bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.

Világháborús centenárium – Az OSZK archív fotóiból nyílik kiállítás

Képsorsok címmel nyílik kiállítás november 19-én az Országos Széchényi Könyvtárban az intézmény első világháborús, tematikus, archív gyűjteményéből, kiemelten Müllner János fotóiból.

​Vége a Pécsi Kesztyűnek?

Múlt héten a pécsi kesztyűgyár 2015-ös bezárásáról írt a média. Az igényes magyar márkák kedvelőinek azonban aggodalomra semmi okuk, ezután is kapható lesz a kézzel varrott pécsi kesztyű.

Egy bátor lány emlékezete

Hetven évvel ezelőtt végezték ki a 23 éves Szenes Hannát, aki a brit légierő tisztjeként társaival együtt meg akarta akadályozni a magyar zsidók deportálását. Története hazánkban még a témára fogékony közönség előtt is kevéssé ismert. Ez a kör persze a teljes magyar lakosságot magába kell foglalja, hiszen a 70 évvel ezelőtt lejátszódott tragédia mindannyiunk ügye, hősei mindannyiunk számára mintaadók.

​A vasúti keréktől a kisbolygóig. Ganz 200

Ma kétszáz éve született Ganz Ábrahám, egy svájci öntőmester, aki a magyar ipar egyik legnagyobb sikertörténetének névadója, s a magyar technikatörténet köztiszteletnek örvendő alakja lett.

​Kő kövön

A napokban Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából címmel időszaki kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban. Egy eltűnt világ nyomában.

Kulcstalan kávéház – A New York

A legenda szerint 1894. október 23-án dobta Molnár Ferenc a New York kávéház kulcsait a Dunába, hogy az soha ne zárhassa be ajtaját.

​Kőporból és lenolajból világsiker

Arról még csak lehet tudni, hogy a vasútmodellezés végigkísérheti egy ember életét az első mozdony megtalálásától a karácsonyfa alatt egészen az utolsó napokig. Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy van egy építőkocka-készlet, ami hasonlóan kitartó felnőtt rajongótáborral bír. Ez az Anker, vagy ismertebb nevén Horgony építőkocka, aminek történetét a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításán követhettük végig.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára