a rovat írásai

​Megszentelt ágakkal az ördög ártalmai ellen

Virágvasárnap a húsvétot megelőző nagyhét kezdete, ezen a kora tavaszi napon Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik a keresztény világ.

Ellenpedagógia a tóparton

A Leveleki Eszter pedagógus nevéhez fűződő bánki magánnyaraltatást mutatja be a budapesti Néprajzi Múzeumban Ellenpedagógia a tóparton címmel pénteken nyíló kiállítás.

Már a centit vágod

2015. március 29-én zár a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Vágod? Az olló és a design című időszaki kiállítása.

​Maga az élet…

Ha valaki megkérdezi, melyik a legfontosabb anyag számunkra, többségünk azonnal rávágja, hogy a víz, amely nemcsak testünk túlnyomó részét alkotja, hanem egyben az életben maradásunknak is elengedhetetlen feltétele.

Még ha részleges is, de fontos

Ma is nagy izgalommal mentünk ki megfigyelni, hogy sötétebb lesz-e a napfogyatkozás idején, és aki tehette, bele is nézett a Napba. Remélhetőleg szűrő vagy fényvédő szemüveg segítségével.

​Ahová becsapódott, ott kő kövön nem maradt

Kuriózumértékű első világháborús felvételeket őriz a MaNDA a legendás 30 és feles mozsarakról és az általuk produkált pusztításról. A pilseni gyár félelmetes betontörő fegyvereit ezúttal saját területen, az oroszok által 1915 márciusában elfoglalt Przemysl visszavételénél vetették be.

​Nyílt napot tart szombaton a Francia Intézet

Francia nyelvórák felnőtteknek és gyerekeknek, műhelyfoglalkozások, társasjátékok, filmvetítés, digitális könyvtárbemutató, tájékoztató a franciaországi ösztöndíj-lehetőségekről, nyereményjáték és sok egyéb program várja a Budapesti Francia Intézet nyílt napjának látogatóit szombaton.

„Egy levéltárost is érnek meglepetések”

Beszélgetés Molnár Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Levéltárának vezetőjével, aki a levéltár 1993-as alakulása óta követi figyelemmel az ott őrzött és az azóta odakerült iratokat.

​66 év után újra él az ezeréves alkotmányosság múzeuma

1922-ben éppen nagy bajban volt az ország, mégis megszavaztak 100 ezer koronát a házelnök, Scitovszky Béla javaslatára, hogy múzeumot hozzanak létre a magyar „parlamentárizmus és ezeréves alkotmányosság” történetének megőrzésére. A múzeum hivatalosan 1929-ben nyílt meg és rövidesen az egyik leglátogatottabb hely lett. 300 millióból most helyreállították a Parlamenti Múzeumot, leginkább az ifjúságnak szánva.

Százéves az autóbusz közlekedés Budapesten

Március elején egy jubileumra figyelhettek fel a technikatörténet kedvelői és a pesti lokálpatrióták: számos cikket és blogbejegyzést olvashattunk arról, hogy százéves az autóbusz közlekedés Budapesten.

A Déli pályaudvar nem is délen van

A Déli pályaudvart leginkább a Balatonra igyekvők használták nyáron. Nem volt ritka, hogy félig bikinis lányok és napszemüveges, papucsos fiúk vártak itt a csatlakozásra, izgatottan, hogy odaérjenek, vagy csüggedten, mert egy hét üdülés fárasztó is tud lenni.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára