a rovat írásai

Négylábú bajtársak – Állatok az első világháborúban

Kedves olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy éppen 100 éve, 1915. február 28-án hangzott el egy, a magyarországi állatvédelem története szempontjából fontos beszéd a bajai állatvédő egyesület ülésén.

Három napig: Mindenütt Nő

Ebben az évben országszerte 86 intézmény csatlakozott a Mindenütt Nő – Nőnap reloaded 3.0 elnevezésű rendezvényhez, így 16 városban több mint 120 program szól a nőkről március 6. és 8. között.

​Fejedelem, akinek az életéért anyja egy vagyont fizetett

31 éves földi pályafutás elég kevés ahhoz, hogy az ember igazán nagy dolgokat vigyen véghez. Ez akkor is igaz, ha olyan családba születik, ahol nagy esélye van erre. I. Rákóczi Ferenc megpróbálta, végül azzal írta be magát a történelembe, egy vagyont fizettek az életéért, és hogy apja volt a leghíresebb Rákóczinak. Igaz, csak bő három hónapot lehetett vele.

„A Microsofttal csak egyetlen baj van. Nincs ízlésük. Egyáltalán nincs”

„Megpróbáljuk a bennünk levő tehetséget arra használni, hogy megmutassuk, milyen nagyra becsüljük az előttünk járók eredményét, és hogy ehhez hozzátegyünk valamit a magunk részéről. Engem ez vitt előre.” – 60 éve született a technológiai látnok és zseni, az Apple társalapítója, Steve Jobs.

A halálfejes tábornok hidat vert a Dunán

Hidat építeni a Dunán sohasem volt egyszerű. A folyam alsó részén az elsőt még Traianus építette a mai Turnu Severin és Kladovo között, de 1916 novemberében is készült egy pontonhíd a lejjebb folyón, Szisztovónál, melynek építésében és biztosításában magyarok is részt vettek. A német Mackensen tábornagy hídjáról a Bundesarchivban találunk egy több mint öt perces felvételt.

Városi séta az OSZK épületében

Milyen volt és milyen lesz az Országos Széchenyi Könyvtár épülete? Kíváncsi, hogy hol vannak a raktárak, hogy hogyan közlekednek az épületen belül az ott dolgozók és milyenek a különleges olvasók? Ha igen, akkor erre a sétára mindenképp érdemes elmenni.

A Nagy Háború sztereóban és 3D-ben

Egy letűnt korban, amikor tévéhíradó egyáltalán nem létezett, de még ritkaságszámba ment a mozgókép is, az emberek meglehetősen furcsa megoldásokat találtak a világ dolgaival való megismerkedésre. Az egyik ilyen képi információkat hordozó eszköz a sztereófénykép volt, amiből az első világháború alatt és utána is sorozatokat készítettek és árultak. Ezekből láthatunk most izgalmas válogatást a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Boldog születésnapot, Monopoly!

A játék története szövevényes, akár egy kalandregény. Mivel ötletét többen is magukénak vallották, pontos születésnapját nehéz megállapítani. Elizabeth Magie a múlt század elején alkotta meg Landlord’s Game nevű társasjátékát, amelynek célja egy adózási forma egyszerű megértetése volt, lényege pedig meglepő módon az, hogy a monopólium alapvetően rossz dolog.

Átadták az év levéltári kiadványa díjakat

Átadták a tavalyi év legjobb levéltári kiadványait elismerő díjakat szerdán a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában.

Sajt minden mennyiségben

Svájcban, 1815. február 3-án kezdte el a működését az első sajtgyár.

Múzeum+ Pompa a Nemzeti Galériában

A pompa lesz a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) csütörtöki Múzeum+ estjének témája, így szó lesz régi és új főurakról, a barokk művészet pompájáról, gazdagon terített asztalokról, pompás ruhákról, de az estén a Sauska borok, pezsgők és a kiállítóterek különleges fényei is a „pompás hangulatot” szolgálják – közölte az MTI-vel hétfőn a Nemzeti Galéria.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára