a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója
Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.
| Az elpusztíthatatlan űrjárművek A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek. |
Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.
| Farkas Bertalan 1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson. |
Dippold Pál