a rovat írásai

12. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál

A Magyar Képregény Szövetség 12. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét. Kész paradicsom a képregényolvasók és gyűjtők, az érdeklődők és fanatikusok számára is május 8-án, vasárnap 10 órától a Dürer-kertben.

30 ezer kilométer és 26 ezer fotó Szudánban

Képek és szóbeli hagyományok segítségével ad bepillantást Nagy Enikő erdélyi származású, kilenc éve Szudánban élő szociálpedagógus, szerző a szudáni emberek gondolkodásába, érzéseibe és szokásaiba azon a vándorkiállításon, amely Homok a szememben – Szudáni pillanatok címmel szerdán nyílik az Országos Idegennyelvű Könyvtárban (OIK) Budapesten.

Aki megszelidítette a dühöngő bikát

Ferruccio Lamborghini, a híresen szép és gyors olasz sportkocsik gyártója száz éve, 1916. április 28-án született.

Titáátitáátáá, avagy ​festőművészből a távközlés úttörője

Az idők hajnalán jó torkú embereket állítottak sorba, ők kiabálták át egymásnak a híreket, most meg szinte mindenkinek okostelefonja van. A hír- és távközlés e két végpontja között van egy nagyon fontos mozzanat: a 225 éve született Samuel Morse készülékét ott látjuk kattogni minden valamirevaló westernben, így a Volt egyszer egy vadnyugat elején is.

​Ahol a félkarú ember kaszálta a füvet I.

Igen, jól gondolja a kedves olvasó, egy kézzel nem lehet kaszálni, de a zabolai Mikes-kastély parkjában egy székely ember megoldotta ezt a problémát is. Utazzunk hát el most az egyik legkeletebbre fekvő, még mindig többségében magyarok lakta településre.

Luther Márton magánvégrendeletét állítja ki a Levéltár

Luther Márton vagyonára, családjára vonatkozó „magánvégrendeletét” és Julius Ludwig Grimm felfújható földgömbjét állítja ki a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

Aki nem cserél elveket

Április 25-én nyolcvanöt éves Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus, akit sokan Magyarország szegénységkutatójának tartanak, bár ő ezt elhárítja. A szegénység mellett fő kutatási területe a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata.

„Hosszútávon mindnyájan halottak vagyunk”

Hetven éve, 1946. április 21-én hunyt el John Maynard Keynes angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője, a múlt század egyik legnagyobb hatású elméleti közgazdásza.

Isten éltesse a királynőt!

Ma ünnepli 90. születésnapját II. Erzsébet angol királynő, aki a negyvenedik uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de Erzsébet egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.

A Napkirály építésze

Háromszázhetven éve, 1646. április 16-án született Jules Hardouin-Mansart francia építész, a versailles-i kastély építésének befejezője. Épületei a francia barokk építészet legszebb, a Napkirály hatalmát és nagyságát híven jelképező alkotások.

​Az erdélyi Versailles tündöklése és pusztulása

A magyar múlt elsüllyedt világainak talán legimpozánsabb, már csak az ismert mondás miatt is sokat emlegetett darabja a bonchidai Bánffy-kastély. Amit most Josef Fischer erdélyi templomokról, kastélyokról a 30-as években készített, és a Magyar Tudományos Akadémia által őrzött fotósorozatán is tanulmányozhatunk, a MaNDA adatbázisában.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára