a rovat írásai

Városmajor – a történelmi park

A budai Városmajort kétszázharminc éve, 1785. július 25-én nyilvánította II. József rendelkezésére közkertté a Helytartótanács.

​Újoncmustra a Kalemegdan alatt

A Jugoslovenska kinotéka, a szerb filmintézet által az Europeana első világháborús oldalán is elérhetővé tett felvételei között többek között egy 1914 áprilisi, a szerb felsővezetést felvonultató filmet is találunk.

Ahol Mickey Mouse és Ronald Reagan is kezet foghatott

Hatvan éve, 1955. július 17-én nyílt meg a kaliforniai Anaheimben a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, Disneyland. A legendás rajzfilmes, Walt Disney valóságos álomvilágot teremtett, amely szavai szerint „él, növekszik, lélegzik, újabb és újabb ötletekkel gazdagodik – soha nem fog befejeződni”.

Száz éve dördült el az első lövés Doberdónál

A „nagy háború” olaszországi frontján száz éve, 1915. július 18-án kezdődtek meg a harcok a Doberdó-fennsíkon az Isonzó folyó menti küzdelmek részeként.

​A kastély, ami túlélte a Vörös Hadsereget

Sajnos csak két fotográfiát találunk az Andrássyak betléri kastélyáról a Fővárosi Levéltár által a Fortepannak átadott, Klösz György által készített felvételek között.

A betiltott csúcs

1865. július 14-én a világon elsőként jutott fel az angol Edward Whymper a Matterhorn 4478 méter magas csúcsára, amelyről lefelé jövet csapatának négy tagja odaveszett. Meghódítása jóval nehezebb feladatnak bizonyult, mint az Európa legmagasabb csúcsának számító Mont Blanc-é, amelyet már 1786-ban megmásztak, ezért egy időre még Viktória királynő is megtiltotta honfitársainak, hogy megmásszák. De 2015. július 14-én is 5000 svájci frank büntetést kaphatott az, aki aznap indult meghódítására.

Hatalmas utcabállal ünneplik jövőre a brit uralkodó 90. születésnapját

Minden idők legnagyobb utcabáljával készül London népe II. Erzsébet királynő jövőre esedékes 90. születésnapjának megünneplésére.

Megnyílt a világ legőrültebb fesztiválja

A spanyolországi Pamplonában ma kezdődött a San Fermín fesztivál, amelynek fő attrakciója a világhírű bikafuttatás. A híres-hírhedt futáson 1924 óta 15 ember vesztette életét. Az esti bikaviadalon már a bikáknak van kevesebb esélyük.

​Ha nem prédikál akkor Konstanzban…

Kereken hatszáz esztendeje gyulladt meg az a máglya, amelyen a csehek nagy prédikátora és vallásújítója bevégezte földi pályafutását. Husz János sok mindenben nem fogadta el az egyház tanítását, de legnagyobb bűne mégis az volt, hogy a pápát támadta, és fellépésével a németek rovására a cseh nacionalizmus egyik első „apostola” lett.

A bölcsesség végtelen óceánja

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli Őszentsége a 14. Dalai Láma. Egészen pontosan: ebben a testben ünnepli ezt a jeles évfordulót, hiszen a tibeti hagyomány szerint újjászületések hosszú láncolatán át öltött testet Lhamo Dondrub néven 1935. július 6-án, a tibeti Amdo tartományban található Takcer nevű faluban.

A Föld legmagasabb hegyének névadója

Sir George Everest India első feltérképezőjeként szerzett érdemeket, neve mégsem ezért marad fenn örökre: bár a hegyet ő maga soha nem látta, róla nevezték el a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára