a rovat írásai

​Ős Budavár, az ideiglenes csoda

11 évig üzemelt a Városligetben az akkori Európa legnagyobb mulatókomplexuma, az Ős Budavár. A Millenniumra emelt „pappundeklipoliszban” az alkoholos italok mellett ledér hölgyeket és olyan különleges attrakciókat is lehetett látni, mint Aelvora, a féltestű szépség, vagy Thompson Dilkings, az óriásember. Most a MaNDA adatbázisából is elérhető, Klösz György által készített fotókon nézhetjük meg gipszből és fából álló csodálatos épületeit.

Paul Bocuse, az évszázad szakácsa

Február 11-én kilencvenéves Paul Bocuse, a francia konyhaművészet megújítója, „az évszázad szakácsa”.

Az Űrcsilliárdos Szolnokon

Új helyszínen, a szolnoki Damjanich János Múzeumban látható a Dragon György – vagy informatikus és videojátékos körökben közismert nevén: Gyu – emlékére rendezett kiállítás. A MaNDA és a Finta Múzeum tárlata először Túrkevén, a Finta Múzeum Vadász Pál Kiállítótermében volt látogatható.

„Aki jól akar aludni, kölcsönkötvényt vesz, aki jókat akar enni, az részvényt”

Száztíz éve, 1906. február 9-én született Budapesten André Kostolany pénzügyi tanácsadó, újságíró és író, tőzsdei szakértő, akit a „spekulánsok gurujának” neveztek.

Magyar, aki az elsők között megvalósította az amerikai álmot

Nem sok olyan konstruktőr van a világon, akinek keze alól egy 15,5 milliós darabszámú jármű rajzai, elemei kerültek ki. Igaz, a VW Bogárból, vagy a Corollából több is készült, mint a T-modellből, de akkor is egyedülálló teljesítmény ez, és soha ne felejtsük el, hogy egy magyar ember teljesítménye. Mert Galamb József soha, egy pillanatra sem szűnt meg magyarnak lenni. 135 éve született egy makói parasztcsaládban Henry Ford egyik legjobb konstruktőre, a cég felfutásának elindítója.

A halál árnyékából a gasztronómia csúcsaira

Százkilencven éve, 1826. február 2-án halt meg Jean Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, minden idők egyik legnagyobb ínyence, a modern gasztronómia atyja.

​Komját, a tündérpalota pusztulása

Elsüllyedt magyar világunk fontos részei a mára az enyészeté lett, vagy éppen napról napra a szemünk láttára pusztuló kastélyok, kúriák. A MaNDA adatbázisa és a Fortepan segítségével most a felvidéki Komjátra utazunk, hogy felidézzünk egy mesés tündérpalotát, aminek mára nyoma csak pár fényképen és néhány idős ember emlékeiben maradt.

Királyi szakállat perzselt a királynő kalóza

1596. január 28-án halt meg a panamai Portobelo mellett Sir Francis Drake angol tengerész, „őfelsége kalóza″, a „hét tenger ördöge″. Aki Cádiz megtámadásával megperzselte a spanyol király szakállát is.

​Csak pipa, bor, barátok és adomák?

140 éve, január 28-án, éjfél előtt halt meg hosszú szenvedés után Deák Ferenc, a magyar politikai élet egyik legnagyobb formátumú, legtehetségesebb alakja. A magyar jogászkodó nemzet, így vezető politikusai is mind a mai napig jogi végzettséggel is bírnak.

​Ő mondta: Ugyebár Dr. Livingstone-hoz van szerencsém?

1841. január 28-án született Sir Henry Morton Stanley angol-amerikai újságíró, felfedező, aki 1871-ben világszenzációt keltve talált rá az Afrika mélyén eltűntnek hitt David Livingstone-ra.

Művészet a holokausztból

A vészkorszak idején fogságban készített képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás hétfőn a berlini Német Történeti Múzeumban Művészet a holokausztból címmel.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára