a rovat írásai

Inhalo szárazsópipák és Paprikum fűszerőrlők Varsóban

Magyar dizájn a 21. században címmel nyílik csütörtök este kiállítás a varsói szépművészeti akadémián, a lengyelországi magyar évad keretében rendezett tárlat a nemzetközi színtéren sikeresen szereplő magyar dizájnalkotásokat mutatja be.

Egy magára valamit adó férfinak kutyakötelesség volt a beszerzése

Nyolcvan éves lett a nejlon, avagy nemzetköziül írva nylon, a szintetikus polimer, ami egyesek szerint áldás, mások szerint meg átok, civilizációnk egyik rákfenéje. Mi magyarok az elvesztett második világháború után találkoztunk vele harisnya formájában talán először, és a visszaemlékezések szerint a szebbik nem majd megbolondult érte. Aztán a hatvanas években jött az igazi csapás is a nejloningek formájában.

Kiállítják Hitler műkereskedőjének gyűjteményét

Kettős kiállítást rendeznek novemberben Bonnban és Bernben Cornelius Gurlitt müncheni műgyűjtő sokat vitatott gyűjteményéből.

Nem kell fizetni, hogy a Hölgy hermelinnel elé járulhass

Új helyszínen állítják ki és ingyenesen megtekinthetővé teszik Krakkóban Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festményét, amelyet december végén vásárolt meg a lengyel állam 100 millió euróért 86 ezer más műtárggyal együtt a Czartoryski Alapítványtól.

Bécsből Prágába tart a híres műgyűjtemény

Öt éven át Prágában állítja ki 100 legjelentősebb darabját 2018 júniusától a Thyssen-Bornemisza Art Contemporary (TAB21) osztrák kortárs műgyűjtemény egy hétvégén aláírt megállapodás értelmében.

Hófehér nyakat szelt a bárd, királyi fő hullott a porba

430 éve ezen a napon hullott, ha nem is a porba, hanem a korabeli grafika szerint valamilyen szőnyegre Stuart Mária volt skót királynő és francia királyné feje. Mert azért egy ex-uralkodó kivégzésének meg szokták adni a módját, és így történt ez most is, a Fotheringhay-i kastély lovagtermében háromszáz angol előkelő nézte végig a véres jelenetet.

Smiley-ban is az elsők voltunk

Alighanem az eddig ismert legrégebbi smiley jelre bukkantak egy 17. századi dokumentumon a trencséni levéltárban. A mosolygó arcot a város akkori jegyzője kanyarította egy elszámolás alá – erősítette meg az MTI-nek Peter Brindza, a szlovákiai intézmény igazgatója kedden.

Soha el nem küldött lemondás - olvasgassa III. György leveleit!

Digitalizálták és elérhetővé tették az interneten a mai napig vitatott megítélésű III. György brit király személyes dokumentumait, köztük kéziratát, melyben részletezte, miért mondott le a trónról, valamint a feleségével, Zsófia Sarolta brit királynéval váltott személyes hangvételű leveleit.

Tegyen egy rövid sétát Freudéknál!

Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis megalapítójának és családjának életébe enged betekintést a bécsi Freud Múzeum új kiállítása. „Többet szeretnénk bemutatni a múzeumban a Freudok életéből″ – mondta el Monika Pessler, a család egykori lakásából kialakított múzeum igazgatója.

300 éve pihen a tengerfenéken

Háromszáz éve eltűnt hadihajót fedezett fel Svédország déli partjainál egy víz alatti kutatóexpedíció. A régészeti felfedezésről beszámoló svéd televízió szerint a Blekinge hadihajó volt az első, amely 1682-ben kihajózott a Svédország déli részén fekvő Karlskrona haditengerészeti támaszpontról, így kezdődött a kikötő híres hajóépítő műhelyének története. 

Ferenc Ferdinánd Főherceg és a vidéki kofák

Néhány napja már látogatható a Közlekedési Múzeum A századforduló gőzhajói című, megújult állandó kiállítása a Vigadó téren állomásozó Kossuth Múzeumhajón.

Művelődés összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára