a rovat írásai

Egy rendkívüli szélhámos

Az egyik legérdekesebb embermentő történet Giorgio Perlascáé, az olasz kereskedőé, aki fasisztából lett a Világ Igaza. 1944-ben önként Budapesten maradt, spanyol diplomatának adta ki magát, hogy minél több ember életét megmenthesse. Aztán hazament és élt tovább, mintha mi sem történt volna. Hőstetteiről 42 évig senki sem tudott.

Milyen lesz a Közlekedési Múzeum?

Egy nemrég kiadott közlemény szerint eredeti állapotában építik újjá a Közlekedési Múzeumot a Liget Budapest Projekt keretében. Mi pedig megmutatjuk, hogy milyen volt 1959-ben, kívül-belül. 

​Aki elhitette a nőkkel, hogy vége a háborúnak

„Az asszonyok áldani fogják, maga pedig általuk fog boldogulni” – jövendölte egy tenyérjós még gyerekkorában. És igaza lett, pedig a prófécia idején senki sem hitt neki.

Ahol nyugodtan sikíthatunk

Több neolatin nyelven is orosz hegynek hívják, az oroszok viszont amerikai hegynek nevezik. Kérdés: mi az?

Újságolvasás hete kezdődik a bécsi kávéházakban

Újságolvasás hete kezdődik pénteken a bécsi kávéházakban, tematikus beszélgetésekkel és több kávéházi újsággal várják a vendégeket az osztrák fővárosban.

Elzásztól Afrikáig, az orgonától a Nobel-békedíjig

Az Ogooue folyó mentén található Lambaréné, Gabon harmadik legnagyobb városa. Itt működik az Albert Schweitzer által alapított kórház, benne egy emlékszobával, amely a kutató dolgozószobája volt.

Elhunyt Hankiss Elemér

Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke – tudta meg a családtól az MTI.

​„Csak nagyság árad e nagyúrból”

A Nemzeti Galéria méltó kiállítással állított emléket a nagy magyar költőnek, katonai szakírónak, hadvezérnek és államférfinak.

​Aki meghatározta Pest arculatát

Valahogy így képzelem a régi katedrálisokat építő mesterek titkos tudást továbbvivő utódait. Pollack Mihály a klasszicizmus legkitűnőbb magyarországi építésze volt, és ezt már a megrendelői is tudták. A 160 éve halott mester jórészt meghatározta Pest arculatát és talán még a milánói dóm gótikus főhomlokzatán is dolgozott.

Európa Kulturális Fővárosa idén szinte a szomszédunkban van

Háromnapos nagyszabású ünnepséggel indítja programját január közepén a nyugat-csehországi Pilsen (Plzen), amely a belgiumi Mons városával együtt az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli 2015-ben. A programsorozat keretében az év végéig a cseh városban több mint 600 rendezvényre kerül sor – közölték a rendezők kedden Prágában sajtótájékoztatón.

Háromszék Párizsának céhei és babái

Háromszék talán legszebb városának, Kézdivásárhelynek céhtörténeti múzeumában jártunk.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára