a rovat írásai

Emlékezet és lelkiismeret

A holokauszt magyar emléknapján körülnéztünk, hogyan emlékeznek Európában. A kínálat nagy, a holokauszt-emlékműveket összegyűjtő wikipédia-oldal több száz tételt számlál. A legtöbb ilyen emlékmű Németországban található: itt vannak a mintaadó alkotások – nemcsak a végeredményt, hanem az odavezető utat tekintve is.

Pbal Gallery – az interaktív flippermúzeum

Különleges szórakozóhellyel – és egyben a hazai palettán egészen egyedi, interaktív muzeális kiállítóhellyel gazdagodott Budapest kulturális élete.

Az építész, aki megszólaltatta a köveket

A régi Képviselőház, Tudományos Akadémia, Operaház, Közgazdasági Egyetem, Szent István-bazilika, no és az ezekben az órákban felújítás után átadott Várkert Bazár. Micsoda felsorolás!

A zsoltártól a rózsaszín regényig

A hat tematikus blokkba rendezett kiállításon a 16-19. század között kiadott, női vonatkozású könyveken kívül festmények, akvarellek, sokszorosított grafikák és iparművészeti tárgyak is szerepelnek.

Folytatódik az Ybl-emlékév

Több helyszínen zajló programsorozattal – koszorúzással, koncertekkel, vezetett helyszíni sétákkal – emlékeznek szombaton és vasárnap a kétszáz éve, 1814. az április 6-án született Ybl Miklós építészre az Ybl Egyesület szervezésében.

​Hosszú álom a Kancsenzönga alatt

A Kancsenzönga. Az aljában ott alszik a 230 éve született Kőrösi Csoma Sándor, csúcsának közelében pedig nem egészen egy éve hunyt ki a fény egy másik kiváló székely-magyar, Erős Zsolt szemében.

Hazakerült a Seuso-kincs fele

Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a római kori Pannóniából származó, páratlan ezüsttárgy-együttes, a Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón a Parlamentben.

​Puskás Öcsi után a leghíresebb magyar

Mert a kötelekből, kényszerzubbonyokból, szíjakból ki lehet szabadulni, utóbbira még Karl May korszakalkotó munkájában, a Winnetouban is van egy jó leírás. De ott vannak azok az acélból készült kéz- és lábbilincsek, meg mindenféle láncok, szörnyűséges lakatokkal...

Budapest Grand Hotelje és élő legendái

A Grand Budapest Hotelt nem Budapesten forgatta Wes Anderson, hanem Németországban; pedig állítólag járt Budapesten és megnézte az igazi Grand Hotel Budapestet is, amely az Erzsébet körúton található és számos ponton kötődik a filmhez, a mozihoz.

​Amikor a napilapok tíz napig fekete keretben voltak

Talán nem is volt más olyan ember hazánk történelmében, akinek közelgő halála komoly fejtörésre, majd pedig levelezésre késztette volna az aktuális országvezetést, kormányzatot.

Kínai könyvek már az OIK-ban is vannak

Magyarországon egyedülálló kínai nyelvű gyűjtemény az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.

Művelődéstörténet összes cikke »

Farkas Bertalan ma már cseppet sem titkos űrhajója

Farkas leadMagyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe.

Az első és máig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án repült ki a Föld légköréből a világűrbe. A Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ketten voltak, a magyar asztronauta társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. Űrhajójuk május 28-án összekapcsolódott a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov június 3-án tértek vissza, a Szovjetunióban, Dzsezkazgan (ma: Zsezkazgan) város közelében értek földet. 1980 májusában vagyunk tehát, az országban mindenki tudja, hogy az Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében bármelyik pillanatban elhagyhatja a sztratoszférát az első magyar űrhajós. Ugyanakkor ez óriási titok volt, hivatalosan senki sem tudhatott róla (Magyar Országos Levéltár – Út a repülésig). Az indulás előtti órákban a tömegtájékoztatási eszközök vezetői telefont kaptak, hogy műsoraikban, lapjaikban a vezető helyek maradjanak üresen, az ajándékboltokban szigorúan titkos csomagokban sorakoztak a közös szovjet–magyar űrutazás emléktárgyai: pólók, sapkák, képeslapok, jelvények; a kommunista párt és ifjúsági szövetsége titokban ünnepi taggyűlések forgatókönyvét készítette elő. A kormány rendkívüli ülésre készült, az úttörők és a kisdobosok számára csináltatott zászlócskák már útban voltak az iskolák felé. Az eseményt megörökítő postai bélyegek már régen kikerültek a nyomdából, az emlékérmék a Pénzverdéből. Mindenki tudott tehát mindent, de hivatalosan senki nem tudott semmit. A magyarok mindenesetre szerették a magyar űrhajósjelölteket, akiket 1977 májusától kezdtek kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten. A válogatást óriási sajtóérdeklődés kísérte. A vizsgálatok végén Farkas Bertalan és Magyari Béla maradt talpon, és került ki a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol a szovjet űrhajósokkal és jelöltekkel készültek a nagy repülésre 1978 és 1980 között. Erről az időszakról is rendszeresen tudósított a magyar és a szovjet média. Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. A magyar pilóták közül mindketten kiváló eredménnyel teljesítették a kiképzést, az eddig ismert adatok szerint közülük a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant a repülésre. Magyarország a baráti országok közül hetedikként küldhetett embert az űrbe. Minden, a korszakra jellemző komikus titkolózás ellenére, Farkas Bertalan űrrepülése komoly és őszinte büszkeséggel töltötte el a magyarokat. Mindenki a tehetség, a kitartó munka, az elszántság és bátorság eredményeit látta Farkas Bertalanban megtestesülni. Az űrben töltött idő alatt a magyar tudósok által kidolgozott programot az űrhajós maradéktalanul teljesítette: orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás kutatási kísérleteket végzett.

Az elpusztíthatatlan űrjárművek
A Szojuz űrhajók többszemélyes géptípusok szállítási, kutatási programok ellátására. Több száz űrrepülést végeztek Szojuz típusú űrhajókkal. A Szojuz-program a hatvanas években a szovjet holdprogram része volt, majd az űrállomások kiszolgálására alakították át. Az űrhajók többször indítható hajtóművei és nagy hajtóanyag-tartalékai kiváló manőverezési képességeket adnak. Az űrhajó alkalmas nagyméretű pályaváltoztatásra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, személy- és teherszállításra, önálló kutatási programokra. A Szojuz űrhajóból fejlesztették ki a nagyobb, több utánpótlást szállító személyzet nélküli Progressz teherűrhajót. A Szojuzok az amerikai űrsikló program leállása óta szállító- és mentőhajóként működnek.

Az a Szojuz parancsnoki űrkabin, mellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hírességek Csarnokában tekinthető meg. A magyar űrhajós bábuja az éppen földet ért kabin előtt áll, a kabinból Kubaszov alakja mosolyog, a kerek szerkezet mögött ott az óriási ejtőernyő. Farkas Bertalan szkafanderét a Hadtörténeti Múzeumban őrzik.

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. Jól tanult, kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülést a nyíregyházi sportrepülőtéren ismerte meg, ekkor született meg benne az elhatározás: repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A rendkívül szigorú fizikai és mentális vizsgálatok után felvették. A Kilián György Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 69 között Szolnokon végezte el, 1970-1971-ig a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972 és 1978 között a Magyar Néphadsereg légierejének tisztje Pápán. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1978-ban űrhajósnak jelentkezett. 1980-ban sikeres űrutazása után a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést kapta. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1995-ig aktív katona, ebben az évben dandártábornokká léptették elő. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt Washingtonban, ittas vezetés miatt visszahívták. 1997 óta nyugállományban él itthon. Az MDF színeiben indult (sikertelenül) 2006-os országgyűlési választáson.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.05. 15:25 • Címke: technika, dokumentumfilm, videó, történelem

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára