a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Irigyelt betyárok duplapuskával
A pásztorok által készített és használt eszközök között talán a legdíszítettebbek a sótartók. Formájuknál, méretüknél és anyaguknál fogva ugyanis kihagyhatatlan lehetőséget jelentenek a pásztor faragási szenvedélyének kiélésére. A szebb darabok egyike, a keszthelyi Balaton Múzeumban őrzött, 1898-ból származó mikei most a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet adatbázisának 3D-s gyűjteményébe is bekerült. Körüljárható, legalábbis virtuálisan.
A jószág legeltetésével foglalkozó embereknek, különösen a juhászoknak, kanászoknak és a pásztoroknak az állatok felügyelete mellett e foglalatosság természetéből adódóan, mai fogalmainkkal élve rengeteg szabadideje volt. Már ha nem számolunk az itatással, az állatok ellésének felügyeletével, a betegségeik gyógyításával, a nyájra, kondára, csordára törő ragadozók és tolvajok elkergetésével járó elfoglaltságokra. No és ott volt még a tej feldolgozása, amelyből részben saját élelmezését is meg kellett oldania a juhásznak, pásztornak. A tej és tejtermékek mellett, ha tehette, hússal is kiegészítette az amúgy nem túl változatos étrendjét. A húsételek elkészítéséhez és fűszerezéséhez szükséges dolgokat, így a sót és később a paprikát is magával kellett vinnie „munkahelyére”, hiszen nem ugorhatott be a sokszor több órás járásra lévő falusi kereskedésbe, nem hagyhatta felügyelet nélkül az állatokat.
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!
Az fűszerek, ízesítőszerek szállítására, minőségük megőrzésére is csak helyben rendelkezésére álló anyagokat tudott felhasználni, például a fát, és az elhullott, leölt szarvasmarhák, ökrök szarvának üreges részét. Míg a marhák szarvából csonkolt kúp alakú, alul fakarikával lezárt, felül kilyuggatott sótartók készültek, addig a méretesebb ökörszarvból 6-8 cm széles, lapított korong alakú kis edények, alulról szintén fával lezárva, felül pedig dugószerű kivehető fedéllel ellátva. A funkciónak megfelelő formánál talán sokkal látványosabb a sótartók díszítése, amire a már emlegetett viszonylagosan sok szabadidő adott lehetőséget. A dunántúli sótartóknál három jól elkülöníthető díszítési módszert használtak. A legelterjedtebb és egyben a legegyszerűbb a karcolásos megoldás volt, ezzel élt a mikei sótartó készítője is. A faragást, a figurák, díszítmények erőteljesebb térbeli megjelenítését inkább a fánál alkalmazták. A harmadik megoldás, az úgynevezett spanyolozás, a bekarcolt, kivájt felületek forró színes viasszal való kitöltése volt. Ezt alkalmazták fa és csont (szaru) alapra is.
A mikei sótartó oldalán végigfutó ovális keretekben a növényi díszítő motívumok mellett a Dunántúl pásztorfaragásainak állandó és jellegzetes alakjai, a betyárfigurák tűnnek fel. A sokszor az ilyen sótartók készítőire is veszélyt jelentő, törvényen kívüli figurák profilból, előre lépve, szinte mindig „duplapuskával”, jól öltözötten, csizmásan vannak ábrázolva. Ez a faragást készítők részéről kifejezhetett egyfajta félelemmel vegyes tiszteletet is, hiszen mondjuk a puska, a pásztoremberek számára nem volt engedélyezett, elérhető szerszám és csizma is csak a tehetősebbeknek jutott. A gazdagokat fosztogató és a szegényeken segítő betyár története pedig erősen benne volt a köztudatban a 19. századi Dunántúlon is, gondoljunk csak a Sobri Jóska köré szőtt legendákra. A mikei sótartón a három betyárfigura mellett gyönyörűszép virágdíszeket, különösen tulipándíszeket is találunk, „járjuk hát körbe” néhányszor, ha időnk van rá.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.