a rovat írásai

Itt van szinte minden, ami '56-ról fennmaradt

Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.

Rembrandt rajzára leltek a digitalizálás során

Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.

375 ezer műalkotás fotója ingyen

Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.

57 útvonalon sétálgathatunk a Vatikánban

A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.

Moldvai cigány családi hagyatékok digitalizálása

A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.

A független Burma a helyi lakosok fotóin

Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is  tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.

Itt az új Lánchíd-adatbázis

Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.

​Nemsokára szavaznak is helyettünk?

November 29-én rendezte meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tizedik Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciáját, ahol nem csak robotokról és drónokról hallhatott a közönség, hanem olyan gondolatébresztő kérdésekről is, mint az ember és gép viszonya és az ebből fakadó társadalmi feszültségek.

Online lapozgatható középkori bestiárium

A varázslatosan illusztrált Aberdeen Bestiárium egyike a legnépszerűbb és legdíszesebb kódexeknek.

Már a szomszédban is digitalizálnak

A Szlovák Nemzeti Galéria is követi a nagy nemzetközi intézetek példáját és gyűjteményéből mára már több 80 ezer tételt digitalizált, amelynek egy részét szabadon felhasználhatjuk.

Régi mesterek portréi az új smileyk

Mostantól akár régi németalföldi mesterek portréit is használhatjuk csetelés közben. Szigorúan önkifejezésre.

Digitalizálás összes cikke »

Ösvények a múzeumi digitalizációban 1.

ruttkaylead

Interjú Ruttkay Zsófia matematikussal, a Moholy Nagy Művészeti Egyetem oktatójával, a 2010-ben elindított Digitális múzeum kurzus egyik vezetőjével. Első rész.

Mit jelent ma a digitalizálás a múzeumok számára?

A digitalizálás nagyon sok mindent jelent. Általában először az állomány digitalizálását értik alatta, azaz egy digitális katalógus, adatbázis elkészítését, amelyre különböző nemzetközi szabványok vonatkoznak. Közben olyan célok is megfogalmazódtak, hogy a különböző múzeumok adatbázisai könnyen elérhetőek és értelmezhetőek is legyenek, minden múzeum hasonló szerkezetet és kulcsszavakat használjon. De ez számomra talán kevésbé érdekes területe a digitalizációnak. Ez egy adminisztratív és nagyon hasznos munka, egy archiválási feladat. Az viszont közhely, hogy a megváltozott ismeretanyaggal és információs feldolgozási szokásokkal, habitussal rendelkező internetes generációt nem igazán vonzza a hagyományos múzeum. A múzeumok egyrészt tapasztalják, hogy a fiatalok nem mennek el kiállításokra, nem tekintik a múzeumot tudásforrásnak, hanem inkább a Wikipédiát és az internetet használják. A múzeumok rá vannak kényszerítve olyan megoldások felfedezésére, amelyek segítségével a közönségüket nem veszítik el. Ugyanakkor itt van a digitális technológiai cunami, amelynek a mobiltelefon a leglátványosabb terméke, de a többi eszköz – kinect, mini érzékelők – is nagyon fontosak.

Teljesen új prezentálási lehetőségeket tesznek lehetővé, mind a múzeumom belül, mind a múzeumon kívül. Rendkívül izgalmas lehetőség, talán a villanyvilágítás feltalálásához mérhető, emiatt teljesen más lett a múzeum, hiszen már nem gyertyafénynél néztük a régi gyűjteményeket. Ezt nagyon nagy horderejű változásnak egyben pedig lehetőségnek is gondolom, ahogyan a múzeumi digitalizálási folyamatokat is. A digitalizálásnak nagyon sok dimenziója van, például a tárgyak megjelenítése: most már bele tudunk nézni egy háromdimenziós tárgy belsejébe vagy a kép rétegeibe, ki tudunk egészíteni törött vagy sérült tárgyakat, 360 fokban körbe tudjuk forgatni, mondhatni kézbe tudjuk venni azokat. A múzeumi prezentáció technikája is kibővült, a múzeumi ismeretszerzés élménye is nagyon megváltozott. Eddig lábujjhegyen jártunk, elolvastuk a kis feliratokat vagy már nem is olvastuk el, mert elegünk volt belőle. Ezt most már jó esetben leváltja egy olyan élmény, amelyben a látogató aktív, ő kezdeményezheti a megismerést, esetleg az ő érdeklődési körének, korának vagy kulturális hátterének megfelelően kaphat információt. Tehát a múzeumok élményszerűségében kulcsszerepet játszik a testre szabott információ, a meglepetés, a játékosság és a kíváncsiság felkeltése. Azt is hangsúlyozni kell, hogy még ma is sokak félelme az, hogy a múzeum egyfajta Disneylanddé válik. Akármilyen technológiát is alkalmazunk a múzeumban, a fő kérdés, hogy, hogy mit is akarunk elérni, és látnunk kell azt is, hogy mi az az üzenet, amit be akarunk égetni és erre mely módszerek a legalkalmasabbak.

versfoltozas
Versfoltozó (forrás: create.mome.hu)

Egy interjúban Ön azt mondta, hogy a kurzusa első óráján azt kérte a diákjaitól: mondjanak három olyan jelzőt, ami szerintük a múzeumokra jellemző. Ön számára mi lenne ez a három jelző?

Múzeuma válogatja. Most már itthon is vannak olyan múzeumok, akik nagyon szellemesen és technológia lehetőségeit is kihasználva hoznak létre kiállításokat. Ebben azt hiszem, a Petőfi Irodalmi Múzeum élen jár, de azt tapasztaltam az utóbbi néhány évben, hogy a kezdeti elutasító magatartás helyett ma már a hazai múzeumokra is a nyitás jellemző. Bár néha tapasztalatok és megfelelő szakemberek hiánya miatt, átesnek a ló oldalára, például nem mérik fel, hogy a kiállításhoz tartozó öt iPad mivel is nyújt több élményt. Amit idézett, azt még 2010-ben kérdeztem a hallgatóktól, és bár akkor még nem mondtak túl sok hízelgő jelzőt, azt hiszem, azóta már az ő véleményük is pozitívabb.

Ön matematika szakot végzett. Hogyan kerül közel egy matematikus a múzeum és a digitalizálás területéhez?

Lehet, hogy ez a kettő két végletnek tűnik. A matematikusokkal szemben sok az előítélet, pedig én személy szerint nagyon sok matematikussal találkozom múzeumokban, koncerteken, kiállításon. A matematikusok nem szakbarbárok.

Amikor egy évfolyamban századmagammal végeztem matematika szakon, akkor még éppen csak elkezdődött az informatikai képzés, így már akkor is a matematikusok nagyon nagy része a számítástudomány és az informatika területén talált állást. Az MTA SZTAKI-ban dolgoztam egy nagyon innovatív csoportban, például nálunk volt először Macintosh–gép. Akkor még, a nyolcvanas évek közepén, vizualizációs grafikával foglalkoztunk, a múzeumtól nagyon távoli területen. De a számítógépes grafikának nem csak ipari vagy orvostudományi alkalmazásai vannak, hanem más területeken is nagyon jól lehet használni: húsz évig Hollandiában éltem, és a twentei egyetemen dolgoztam, és ott már akkor volt Művészet és informatika nevű tantárgy. Ennek keretében mi az Arnolfini házaspár című képen látható szobabbelső  három dimenziós rekonstrukcióját készítettük el a diákokkal. Olyan művészettörténeti és technikatörténeti kérdések merültek fel, amikről a Rijksmuseum szakértőivel, később az Oxford University kutatóival. Hozzám mindig közel álltak az ilyen alkalmazások, ezért ittlétem a MOME-n szinte egyenes folytatása az addigi munkámnak. A twentei egyetem egy műszaki egyem, ahol rájöttek arra, hogy a programozók nem tudják igazán kihasználni az új technológiai lehetőségeket egyszerűen azért, mert őket nem arra képzik, hogy felmérjék egy adott eszköz mire használható, a társadalmi jelentőségét, vonzóvá tételét, vagy a játékos lehetőségeit nem tudják megtalálni, ők „csak” leprogramozzák a nekik kiszabott feladatot. Ezért már ott kezdtünk egy olyan kurzust, amiből később képzés lett és ahol művészi/technológiai érdeklődésű hallgatók jelentkezhettek. Az oktatási forma, amelynek kidolgozásában oroszlánrészt vállaltam, azóta is nagyon sikeres, gyakran vissza is járok, így követem, hogy mivé nőtte ki magát: ott most már százfős évfolyamok vannak.

arnolfini
Arnolfiniék 3D-ben

Mikor hazajöttem, nagyon örültem, hogy ezt a tevékenységet itthon is folytathatom. A MOME-n bizalmat kaptam, mivel az  általam képviselt tudás és szemlélet összhangban van a rektora által szorgalmazott dinamizmussal, nevezetesen, hogy a tudomány és technológia határtetületén a tervezők számára is új kifejezési formák születnek és a szakmai tradíciók megőrzése mellett nyitni kell az új, nemzetközi folyamatok felé is. Az én személyes motivációmat az adja, hogy a digitális médiummal való munka olyan lehetőségeket teremt a fiatalok számára, amivel akár Szentendrén lakva „termelhetnek” a világba. Hiszen közben már itthon is lettek sikeres és fiatalok által alakított startupok.

Ruttkay Zsófia 1955-ben született Budapesten. 1979-ben végzett az ELTE Matematika karán, summa cum laude. 1990-ben doktorált majd 2003-ban PhD-t szerzett, melynek témája a számítógépes arc animáció. Több mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsoporttal is dolgozott, 20 évig Hollandiában élt, többek között Twentei Műszaki Egyetemen tanított és az amszterdami Vrije Egyetemen kutatott. 2009 óta a MOME oktatója.

Akik kitalálnak egy-egy alkalmazást, azoknak látniuk kell a programozás lehetőségeit. Ehhez sok mindenhez van szükség.

Igen, ez nem könnyű. A Digitális múzeum kurzus keretében minimum két hallgató dolgozik együtt: általában egy BME-s programozó és egy (vagy több) MOME-s hallgató működnek együtt egy múzeumi projekten. Az elején néha nehezen indul  be a közös csapatmunka, aminek van technológiai, kommunikációs és gondolkodásbeli oka. Egy ilyen kurzus folyamán az is érdekes, hogy hogyan lehet párbeszédet folytatni a múzeumi szakemberrel, aki esetleg  egy idősebb generációhoz tartozó,  a saját területén profi tudós. Hogyan tud együttműködni egy programozóval, grafikussal és mindezt egy projektmenedzser hogyan tudja összehangolni és prezentálni. Egy átlagos csapatban hárman vagy négyen dolgoznak együtt: programozó, tartalomfejlesztő, grafikus és projektmenedzser. A múzeumi szakember egy szakterületet és a múzeum igényeit képviseli és szakmai mentorként segíti a hallgatókat, sok időt, sőt időnként plusz kutatást  is fektet egy-egy ilyen projektbe.

gondolatelfujas
Gondolatelfújás (forrás: create.mome.hu)

Az interjú második része itt olvasható.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2014.03.28. 12:37 • Címke: interjú