a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Piramist találtak Egyiptomban

Mintegy 3700 éves, a 13. dinasztia idején épült piramis jó állapotban fennmaradt részeit tárták fel Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban - jelentette be hétfőn Mahmud Afifi, az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium régészeti osztályának vezetője.

Művelődés összes cikke »

Egy lakó arról a bizonyos kanonoksorról

romerflorislead

125 éve halt meg Rómer Flóris, a nagyváradi tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét.

Mindig is sejthető volt, hogy Ady Endre kirohanásait a nagyváradi kanonoksor és lakói ellen inkább a költői hevület és nem a tények ismerete eredményezte. Már csak azért sem volt igaza kitűnő költőnknek, mert vélhetően más tudós egyházi személyek mellett ennek a kanonoksornak a lakója volt Rómer Flóris is, a magyar régészet megalapítója és jeles művelője. Az a Rómer Flóris, aki az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején utász közlegényként kezdte meg önkéntes szolgálatát, ami miatt nyolc évet ült különféle várbörtönökben a megtorlás idején.

1901-ben az akkor már Nagyváradon újságíróskodó Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a klérus ellen. Az egyház ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. (Péter I. Zoltán-Tóth János: Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapja) (a szerk.)

kanonoksor
A váradi kanonoksor

125 éve halt meg Nagyváradon a tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét. Persze, ehhez kellett egy olyan pozsonyi cipészmester apa is, aki tanítatta gyermekeit, Flóris Ferencet szülőhelyén németre, Trencsénben szlovákra, Tatán pedig magyarra. Flóris 15 évesen, szülői szándékból megkezdte noviciátusát a bencés rendben, egészen pontosan Bakonybélben, ahol együtt képezték a rend másik jelentős tudósával, Ipolyi Arnolddal. Rómer Flóris a bölcsészdiploma megszerzése után a rend kőszegi, majd pedig 1839-től a győri gimnáziumában (1626-ban alapították, ma is működik Czuczor Gergely Bencés Gimnázium néven) tanított. Győrben végül a természetrajzot osztották rá, de a tanítás mellett komoly állat- és növénytani szertár fejlesztésébe is kezdett. 1845-ben ugyan Pozsonyba helyezik, de a munka nem áll meg, sőt, a később múzeumi minősítést nyerő szertárat a szabadságharc és a börtönévek után is gyarapítja egészen 1861-ig.

romerfloris
Rómer Flóris

A katonaéveket azért már csak Ady miatt se ugorjuk át, hiszen a fiatal bencés tudós-tanár, aki időközben József főherceg nevelőjeként is tevékenykedett, 1848-ban saját elhatározásból teszi le a tollat és utász közlegényként fegyvert ragad a haza szabadságáért. Németes nevét Római Ferencre változtatja, és másokat is ilyen névváltoztatásra buzdít cikkeiben. (Később ezek miatt is felelnie kell.) A közlegényből a fokozatokat végigjárva százados lesz, aki részt vesz többek között Buda véres visszafoglalásában is. A levert szabadságharcot követő megtorlás őt is eléri, összesen nyolc évet ül az olmützi, brünni és josefstadti várbörtönökben, ahol, ha teheti, olvas és tanul folyamatosan. 1857-ben amnesztiával szabadul és rendőri felügyelet mellett újra taníthat Győrben. A múzeumalapítás mellett füvészkertet alakít ki és tanítványaival sétatérré parkosítja a vásárteret. 1859 nyarán két hónapot tölt a Bakonyban, melynek eredménye a máig élvezettel lapozható A Bakony című munka. Ekkoriban figyel fel az Árpás és Mórichida között lévő Szent Jakab premontrei prépostsági templomra, aminek meg is írja a történetét 1869-ben. Csak e két tanulmánya olyan színvonalú, hogy 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választják.

szentjakabpreposztságrégen
Szent Jakab prépostság

1861-ben már Pesten tanít, mellette rendezgeti az MTA kézirattárát és a Nemzeti Múzeum régiségtárának őre is. 1868-tól pedig egyetemen oktatja az archeológiát, emellett az Archeológiai Közlemények szerkesztője is (1864-1873). Időközben bejárja az egész országot és ennek eredményeképp 1866-ban megjelenteti Műrégészeti kalauzát. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésére megírja A régi Pest című munkáját is, végül összesen 30 kötete és 450 tudományos közleménye jeleni k meg. 1877-ben kanonokként Nagyváradra kerülve megalapítja az akkoriban felvirágzó város múzeumát és egy 20 ezer kötetes könyvtárat is létrehoz. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagjai között is ott van természetesen (1867) és őt tartják a hazai műemlékvédelem alapítójának is.

Hogy aztán ez a páratlan életpálya hogyan kerülhette el 1899-ben a Pece parti Párizsba költöző ifjú hírlapíró Ady figyelmét, azt nem lehet tudni. Pontosabban sejteni azért lehet, de ez már egy másik történet lenne, ami egészen másról szól.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.03.18. 13:17 • Címke: évforduló