a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

Egy lakó arról a bizonyos kanonoksorról

romerflorislead

125 éve halt meg Rómer Flóris, a nagyváradi tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét.

Mindig is sejthető volt, hogy Ady Endre kirohanásait a nagyváradi kanonoksor és lakói ellen inkább a költői hevület és nem a tények ismerete eredményezte. Már csak azért sem volt igaza kitűnő költőnknek, mert vélhetően más tudós egyházi személyek mellett ennek a kanonoksornak a lakója volt Rómer Flóris is, a magyar régészet megalapítója és jeles művelője. Az a Rómer Flóris, aki az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején utász közlegényként kezdte meg önkéntes szolgálatát, ami miatt nyolc évet ült különféle várbörtönökben a megtorlás idején.

1901-ben az akkor már Nagyváradon újságíróskodó Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a klérus ellen. Az egyház ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. (Péter I. Zoltán-Tóth János: Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapja) (a szerk.)

kanonoksor
A váradi kanonoksor

125 éve halt meg Nagyváradon a tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét. Persze, ehhez kellett egy olyan pozsonyi cipészmester apa is, aki tanítatta gyermekeit, Flóris Ferencet szülőhelyén németre, Trencsénben szlovákra, Tatán pedig magyarra. Flóris 15 évesen, szülői szándékból megkezdte noviciátusát a bencés rendben, egészen pontosan Bakonybélben, ahol együtt képezték a rend másik jelentős tudósával, Ipolyi Arnolddal. Rómer Flóris a bölcsészdiploma megszerzése után a rend kőszegi, majd pedig 1839-től a győri gimnáziumában (1626-ban alapították, ma is működik Czuczor Gergely Bencés Gimnázium néven) tanított. Győrben végül a természetrajzot osztották rá, de a tanítás mellett komoly állat- és növénytani szertár fejlesztésébe is kezdett. 1845-ben ugyan Pozsonyba helyezik, de a munka nem áll meg, sőt, a később múzeumi minősítést nyerő szertárat a szabadságharc és a börtönévek után is gyarapítja egészen 1861-ig.

romerfloris
Rómer Flóris

A katonaéveket azért már csak Ady miatt se ugorjuk át, hiszen a fiatal bencés tudós-tanár, aki időközben József főherceg nevelőjeként is tevékenykedett, 1848-ban saját elhatározásból teszi le a tollat és utász közlegényként fegyvert ragad a haza szabadságáért. Németes nevét Római Ferencre változtatja, és másokat is ilyen névváltoztatásra buzdít cikkeiben. (Később ezek miatt is felelnie kell.) A közlegényből a fokozatokat végigjárva százados lesz, aki részt vesz többek között Buda véres visszafoglalásában is. A levert szabadságharcot követő megtorlás őt is eléri, összesen nyolc évet ül az olmützi, brünni és josefstadti várbörtönökben, ahol, ha teheti, olvas és tanul folyamatosan. 1857-ben amnesztiával szabadul és rendőri felügyelet mellett újra taníthat Győrben. A múzeumalapítás mellett füvészkertet alakít ki és tanítványaival sétatérré parkosítja a vásárteret. 1859 nyarán két hónapot tölt a Bakonyban, melynek eredménye a máig élvezettel lapozható A Bakony című munka. Ekkoriban figyel fel az Árpás és Mórichida között lévő Szent Jakab premontrei prépostsági templomra, aminek meg is írja a történetét 1869-ben. Csak e két tanulmánya olyan színvonalú, hogy 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választják.

szentjakabpreposztságrégen
Szent Jakab prépostság

1861-ben már Pesten tanít, mellette rendezgeti az MTA kézirattárát és a Nemzeti Múzeum régiségtárának őre is. 1868-tól pedig egyetemen oktatja az archeológiát, emellett az Archeológiai Közlemények szerkesztője is (1864-1873). Időközben bejárja az egész országot és ennek eredményeképp 1866-ban megjelenteti Műrégészeti kalauzát. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésére megírja A régi Pest című munkáját is, végül összesen 30 kötete és 450 tudományos közleménye jeleni k meg. 1877-ben kanonokként Nagyváradra kerülve megalapítja az akkoriban felvirágzó város múzeumát és egy 20 ezer kötetes könyvtárat is létrehoz. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagjai között is ott van természetesen (1867) és őt tartják a hazai műemlékvédelem alapítójának is.

Hogy aztán ez a páratlan életpálya hogyan kerülhette el 1899-ben a Pece parti Párizsba költöző ifjú hírlapíró Ady figyelmét, azt nem lehet tudni. Pontosabban sejteni azért lehet, de ez már egy másik történet lenne, ami egészen másról szól.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.03.18. 13:17 • Címke: évforduló