a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Egy lakó arról a bizonyos kanonoksorról

romerflorislead

125 éve halt meg Rómer Flóris, a nagyváradi tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét.

Mindig is sejthető volt, hogy Ady Endre kirohanásait a nagyváradi kanonoksor és lakói ellen inkább a költői hevület és nem a tények ismerete eredményezte. Már csak azért sem volt igaza kitűnő költőnknek, mert vélhetően más tudós egyházi személyek mellett ennek a kanonoksornak a lakója volt Rómer Flóris is, a magyar régészet megalapítója és jeles művelője. Az a Rómer Flóris, aki az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején utász közlegényként kezdte meg önkéntes szolgálatát, ami miatt nyolc évet ült különféle várbörtönökben a megtorlás idején.

1901-ben az akkor már Nagyváradon újságíróskodó Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a klérus ellen. Az egyház ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. (Péter I. Zoltán-Tóth János: Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapja) (a szerk.)

kanonoksor
A váradi kanonoksor

125 éve halt meg Nagyváradon a tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét. Persze, ehhez kellett egy olyan pozsonyi cipészmester apa is, aki tanítatta gyermekeit, Flóris Ferencet szülőhelyén németre, Trencsénben szlovákra, Tatán pedig magyarra. Flóris 15 évesen, szülői szándékból megkezdte noviciátusát a bencés rendben, egészen pontosan Bakonybélben, ahol együtt képezték a rend másik jelentős tudósával, Ipolyi Arnolddal. Rómer Flóris a bölcsészdiploma megszerzése után a rend kőszegi, majd pedig 1839-től a győri gimnáziumában (1626-ban alapították, ma is működik Czuczor Gergely Bencés Gimnázium néven) tanított. Győrben végül a természetrajzot osztották rá, de a tanítás mellett komoly állat- és növénytani szertár fejlesztésébe is kezdett. 1845-ben ugyan Pozsonyba helyezik, de a munka nem áll meg, sőt, a később múzeumi minősítést nyerő szertárat a szabadságharc és a börtönévek után is gyarapítja egészen 1861-ig.

romerfloris
Rómer Flóris

A katonaéveket azért már csak Ady miatt se ugorjuk át, hiszen a fiatal bencés tudós-tanár, aki időközben József főherceg nevelőjeként is tevékenykedett, 1848-ban saját elhatározásból teszi le a tollat és utász közlegényként fegyvert ragad a haza szabadságáért. Németes nevét Római Ferencre változtatja, és másokat is ilyen névváltoztatásra buzdít cikkeiben. (Később ezek miatt is felelnie kell.) A közlegényből a fokozatokat végigjárva százados lesz, aki részt vesz többek között Buda véres visszafoglalásában is. A levert szabadságharcot követő megtorlás őt is eléri, összesen nyolc évet ül az olmützi, brünni és josefstadti várbörtönökben, ahol, ha teheti, olvas és tanul folyamatosan. 1857-ben amnesztiával szabadul és rendőri felügyelet mellett újra taníthat Győrben. A múzeumalapítás mellett füvészkertet alakít ki és tanítványaival sétatérré parkosítja a vásárteret. 1859 nyarán két hónapot tölt a Bakonyban, melynek eredménye a máig élvezettel lapozható A Bakony című munka. Ekkoriban figyel fel az Árpás és Mórichida között lévő Szent Jakab premontrei prépostsági templomra, aminek meg is írja a történetét 1869-ben. Csak e két tanulmánya olyan színvonalú, hogy 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választják.

szentjakabpreposztságrégen
Szent Jakab prépostság

1861-ben már Pesten tanít, mellette rendezgeti az MTA kézirattárát és a Nemzeti Múzeum régiségtárának őre is. 1868-tól pedig egyetemen oktatja az archeológiát, emellett az Archeológiai Közlemények szerkesztője is (1864-1873). Időközben bejárja az egész országot és ennek eredményeképp 1866-ban megjelenteti Műrégészeti kalauzát. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésére megírja A régi Pest című munkáját is, végül összesen 30 kötete és 450 tudományos közleménye jeleni k meg. 1877-ben kanonokként Nagyváradra kerülve megalapítja az akkoriban felvirágzó város múzeumát és egy 20 ezer kötetes könyvtárat is létrehoz. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagjai között is ott van természetesen (1867) és őt tartják a hazai műemlékvédelem alapítójának is.

Hogy aztán ez a páratlan életpálya hogyan kerülhette el 1899-ben a Pece parti Párizsba költöző ifjú hírlapíró Ady figyelmét, azt nem lehet tudni. Pontosabban sejteni azért lehet, de ez már egy másik történet lenne, ami egészen másról szól.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.03.18. 13:17 • Címke: évforduló