a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Egy lakó arról a bizonyos kanonoksorról

romerflorislead

125 éve halt meg Rómer Flóris, a nagyváradi tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét.

Mindig is sejthető volt, hogy Ady Endre kirohanásait a nagyváradi kanonoksor és lakói ellen inkább a költői hevület és nem a tények ismerete eredményezte. Már csak azért sem volt igaza kitűnő költőnknek, mert vélhetően más tudós egyházi személyek mellett ennek a kanonoksornak a lakója volt Rómer Flóris is, a magyar régészet megalapítója és jeles művelője. Az a Rómer Flóris, aki az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején utász közlegényként kezdte meg önkéntes szolgálatát, ami miatt nyolc évet ült különféle várbörtönökben a megtorlás idején.

1901-ben az akkor már Nagyváradon újságíróskodó Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a klérus ellen. Az egyház ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. (Péter I. Zoltán-Tóth János: Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapja) (a szerk.)

kanonoksor
A váradi kanonoksor

125 éve halt meg Nagyváradon a tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét. Persze, ehhez kellett egy olyan pozsonyi cipészmester apa is, aki tanítatta gyermekeit, Flóris Ferencet szülőhelyén németre, Trencsénben szlovákra, Tatán pedig magyarra. Flóris 15 évesen, szülői szándékból megkezdte noviciátusát a bencés rendben, egészen pontosan Bakonybélben, ahol együtt képezték a rend másik jelentős tudósával, Ipolyi Arnolddal. Rómer Flóris a bölcsészdiploma megszerzése után a rend kőszegi, majd pedig 1839-től a győri gimnáziumában (1626-ban alapították, ma is működik Czuczor Gergely Bencés Gimnázium néven) tanított. Győrben végül a természetrajzot osztották rá, de a tanítás mellett komoly állat- és növénytani szertár fejlesztésébe is kezdett. 1845-ben ugyan Pozsonyba helyezik, de a munka nem áll meg, sőt, a később múzeumi minősítést nyerő szertárat a szabadságharc és a börtönévek után is gyarapítja egészen 1861-ig.

romerfloris
Rómer Flóris

A katonaéveket azért már csak Ady miatt se ugorjuk át, hiszen a fiatal bencés tudós-tanár, aki időközben József főherceg nevelőjeként is tevékenykedett, 1848-ban saját elhatározásból teszi le a tollat és utász közlegényként fegyvert ragad a haza szabadságáért. Németes nevét Római Ferencre változtatja, és másokat is ilyen névváltoztatásra buzdít cikkeiben. (Később ezek miatt is felelnie kell.) A közlegényből a fokozatokat végigjárva százados lesz, aki részt vesz többek között Buda véres visszafoglalásában is. A levert szabadságharcot követő megtorlás őt is eléri, összesen nyolc évet ül az olmützi, brünni és josefstadti várbörtönökben, ahol, ha teheti, olvas és tanul folyamatosan. 1857-ben amnesztiával szabadul és rendőri felügyelet mellett újra taníthat Győrben. A múzeumalapítás mellett füvészkertet alakít ki és tanítványaival sétatérré parkosítja a vásárteret. 1859 nyarán két hónapot tölt a Bakonyban, melynek eredménye a máig élvezettel lapozható A Bakony című munka. Ekkoriban figyel fel az Árpás és Mórichida között lévő Szent Jakab premontrei prépostsági templomra, aminek meg is írja a történetét 1869-ben. Csak e két tanulmánya olyan színvonalú, hogy 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választják.

szentjakabpreposztságrégen
Szent Jakab prépostság

1861-ben már Pesten tanít, mellette rendezgeti az MTA kézirattárát és a Nemzeti Múzeum régiségtárának őre is. 1868-tól pedig egyetemen oktatja az archeológiát, emellett az Archeológiai Közlemények szerkesztője is (1864-1873). Időközben bejárja az egész országot és ennek eredményeképp 1866-ban megjelenteti Műrégészeti kalauzát. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésére megírja A régi Pest című munkáját is, végül összesen 30 kötete és 450 tudományos közleménye jeleni k meg. 1877-ben kanonokként Nagyváradra kerülve megalapítja az akkoriban felvirágzó város múzeumát és egy 20 ezer kötetes könyvtárat is létrehoz. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagjai között is ott van természetesen (1867) és őt tartják a hazai műemlékvédelem alapítójának is.

Hogy aztán ez a páratlan életpálya hogyan kerülhette el 1899-ben a Pece parti Párizsba költöző ifjú hírlapíró Ady figyelmét, azt nem lehet tudni. Pontosabban sejteni azért lehet, de ez már egy másik történet lenne, ami egészen másról szól.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.03.18. 13:17 • Címke: évforduló