a rovat írásai

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Ördögűző szerzetes az 1700-as évekből

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

Művelődés összes cikke »

Egy lakó arról a bizonyos kanonoksorról

romerflorislead

125 éve halt meg Rómer Flóris, a nagyváradi tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét.

Mindig is sejthető volt, hogy Ady Endre kirohanásait a nagyváradi kanonoksor és lakói ellen inkább a költői hevület és nem a tények ismerete eredményezte. Már csak azért sem volt igaza kitűnő költőnknek, mert vélhetően más tudós egyházi személyek mellett ennek a kanonoksornak a lakója volt Rómer Flóris is, a magyar régészet megalapítója és jeles művelője. Az a Rómer Flóris, aki az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején utász közlegényként kezdte meg önkéntes szolgálatát, ami miatt nyolc évet ült különféle várbörtönökben a megtorlás idején.

1901-ben az akkor már Nagyváradon újságíróskodó Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a klérus ellen. Az egyház ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. (Péter I. Zoltán-Tóth János: Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapja) (a szerk.)

kanonoksor
A váradi kanonoksor

125 éve halt meg Nagyváradon a tudós pap, aki Isten, a tudomány és hazája szolgálatának rendelte alá egész életét. Persze, ehhez kellett egy olyan pozsonyi cipészmester apa is, aki tanítatta gyermekeit, Flóris Ferencet szülőhelyén németre, Trencsénben szlovákra, Tatán pedig magyarra. Flóris 15 évesen, szülői szándékból megkezdte noviciátusát a bencés rendben, egészen pontosan Bakonybélben, ahol együtt képezték a rend másik jelentős tudósával, Ipolyi Arnolddal. Rómer Flóris a bölcsészdiploma megszerzése után a rend kőszegi, majd pedig 1839-től a győri gimnáziumában (1626-ban alapították, ma is működik Czuczor Gergely Bencés Gimnázium néven) tanított. Győrben végül a természetrajzot osztották rá, de a tanítás mellett komoly állat- és növénytani szertár fejlesztésébe is kezdett. 1845-ben ugyan Pozsonyba helyezik, de a munka nem áll meg, sőt, a később múzeumi minősítést nyerő szertárat a szabadságharc és a börtönévek után is gyarapítja egészen 1861-ig.

romerfloris
Rómer Flóris

A katonaéveket azért már csak Ady miatt se ugorjuk át, hiszen a fiatal bencés tudós-tanár, aki időközben József főherceg nevelőjeként is tevékenykedett, 1848-ban saját elhatározásból teszi le a tollat és utász közlegényként fegyvert ragad a haza szabadságáért. Németes nevét Római Ferencre változtatja, és másokat is ilyen névváltoztatásra buzdít cikkeiben. (Később ezek miatt is felelnie kell.) A közlegényből a fokozatokat végigjárva százados lesz, aki részt vesz többek között Buda véres visszafoglalásában is. A levert szabadságharcot követő megtorlás őt is eléri, összesen nyolc évet ül az olmützi, brünni és josefstadti várbörtönökben, ahol, ha teheti, olvas és tanul folyamatosan. 1857-ben amnesztiával szabadul és rendőri felügyelet mellett újra taníthat Győrben. A múzeumalapítás mellett füvészkertet alakít ki és tanítványaival sétatérré parkosítja a vásárteret. 1859 nyarán két hónapot tölt a Bakonyban, melynek eredménye a máig élvezettel lapozható A Bakony című munka. Ekkoriban figyel fel az Árpás és Mórichida között lévő Szent Jakab premontrei prépostsági templomra, aminek meg is írja a történetét 1869-ben. Csak e két tanulmánya olyan színvonalú, hogy 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választják.

szentjakabpreposztságrégen
Szent Jakab prépostság

1861-ben már Pesten tanít, mellette rendezgeti az MTA kézirattárát és a Nemzeti Múzeum régiségtárának őre is. 1868-tól pedig egyetemen oktatja az archeológiát, emellett az Archeológiai Közlemények szerkesztője is (1864-1873). Időközben bejárja az egész országot és ennek eredményeképp 1866-ban megjelenteti Műrégészeti kalauzát. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésére megírja A régi Pest című munkáját is, végül összesen 30 kötete és 450 tudományos közleménye jeleni k meg. 1877-ben kanonokként Nagyváradra kerülve megalapítja az akkoriban felvirágzó város múzeumát és egy 20 ezer kötetes könyvtárat is létrehoz. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagjai között is ott van természetesen (1867) és őt tartják a hazai műemlékvédelem alapítójának is.

Hogy aztán ez a páratlan életpálya hogyan kerülhette el 1899-ben a Pece parti Párizsba költöző ifjú hírlapíró Ady figyelmét, azt nem lehet tudni. Pontosabban sejteni azért lehet, de ez már egy másik történet lenne, ami egészen másról szól.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.03.18. 13:17 • Címke: évforduló