a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A sártól az univerzumig

A Tízezer nap DVD-bemutatója

tizezerA Tízezer nap a MaNDA filmtörténeti sorozatának 53. lemeze. Mint a sorozat minden darabja, ez is digitálisan felújított, a fényelést Sára Sándor, a film operatőre végezte. Aki az Urániában megtartott dvd-bemutatón a rendező, Kósa Ferenc mellett az est vendége volt. 

A kiadvány szerkesztője, Fazekas Eszter azzal indította a beszélgetést, hogy a film minden szempontból unikális: az 1962-ben a frissen alapult Balázs Béla Stúdió gárdája a valóság szociologikus feltárásán alapuló filmeket akart készíteni, ami új vizuális nyelv megteremtését is jelentette. Emellett a fél Stúdió részt vett a parasztság harminc évének, népszokásainak feltérképezésében, a forgatást megelőző, több mint kétéves anyaggyűjtésben. A Tízezer nap végül 1965-ben készült el. Azért is rendkívüli volt, mert ebben a filmben hangzott el először, hogy '56 forradalom volt, és azért is, mert ez a film nyert először rendezői díjat Cannes-ban.

Kósa Ferenc, Fazekas Eszter, Sára Sándor
Kósa Ferenc, Fazekas Eszter, Sára Sándor. További képek a képgalériában (fotó: Major László)

Kósa Ferenc szerint nemzedékének az a része, amely ’56 után itthon maradt, megpróbált tisztességes filmeket készíteni: az igazság szolgálatában, alázattal és a valóság tiszteletével, ugyanakkor európai kitekintéssel. Egységesek voltak egy velejéig igazságtalan hatalommal szemben. A bartóki, kodályi módszerrel járták az országot, kutatták fel a legdrámaibb történeteket. Mindenki máshová ment, olyan későbbi nagy nevek kapcsolódtak be a kutatásba, mint Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Szabó István, Gyöngyössy Imre, Rózsa János vagy Elek Judit. Valóságos alapra helyezkedve olyan világot akartak teremteni, amely nem ragad le a magyar valóságban, hanem az egyetemes filmművészet rangjára emelkedik. Kósa példaszerűnek nevezte azt az összefogást, amely ekkoriban egy film, egy közös cél érdekében létrejött. Ma már nincs ilyen, pedig a film közösségi műfaj. Végül, demokratikus döntéssel neki szavazták meg a rendezés jogát.

tizezer_dvd
A DVD extrái között helyet kapott két rövidfilm, valamint egy beszélgetés, amelyben a rendező pályakezdéséről, a film forgatásáról és betiltásról beszél

Sára Sándor szerint a film különleges vizualitásának az volt a titka, hogy eleve képekben gondolkodtak, hogy soha nem voltak elégedettek a jelenettel, mindig újraírták. El akarták kerülni a sémákat. A természet képeivel társadalmi jelenségeket is próbáltak kifejezni. Például a földosztást, amelyet addig minden film illuzorikusan ábrázolt, ők egy vízzel elárasztott területre helyezték, ahol a földmérők cuppogtak a sárban. Ez film attól igazán egyedi, kép, a szereplő és a szöveg egységet alkot benne – tette hozzá. A kép szent dolog volt a számukra, halálosan pontosnak kellett lennie. A dialógusokhoz  pedig a gyűjtöttekből választották a legköltőibb, legpontosabb mondatokat – nem is tudtak volna ilyeneket írni. Fazekas Eszter hozzátette, hogy a filmben sokféle művészeti hagyomány is megjelenik, nem csak a néphagyomány. Hatalmas, geometrikus totálképei, természetábrázolása József Attila tájleíró verseihez hasonlóan metaforikus, s hogy rá nagy hatást gyakorolt, mennyire meghatározta a hatvanas évek nemzedékének filmjeit József Attila és a magyar költészet, miközben ezek a szerzői filmek nagyon elrugaszkodtak az „irodalmiasságtól”.

video

Ami nem is csoda, hiszen Kósa Ferenc számára Bartók és József Attila meghatározóak. Hozzájuk hasonlóan azt vallja, hogy az ember történelmi lény, de természeti lény is  – ehhez,  az ő szellemiségükhöz próbált kötődni a film képeiben, főképp, a záróakkordok alatt elhangzó József Attila-i verssorokban („Valahogy furcsa módon nyitott szemmel érzem / hogy testként folytatódom / a külső világban/nem a fűben, a fákban, / hanem az egészben”). Ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy 15 éve készített Japánban egy filmet egy zen buddhista szerzetessel, aki az egyik legnagyobb japán filozófus is, és mintegy véletlenül kiderült, hogy a Tízezer nap hatására lett szerzetes – megérezte, megértette a filmből, áradó egyetemes sugallatot. Ami azt bizonyítja, hogy a legföldhözragadtabb valóságból a zen buddhizmus univerzializmusáig el lehet jutni egy filmben.

Kósa Ferenc, Fazekas Eszter, Sára Sándor
Kósa elmesélte a Cannes-ban töltött napok tragikomikus anekdotáit (fotó: Major László)

A filmet aztán két évig nem mutathatták be a moziban. Szerepet játszott ebben nem csak az, hogy ’56-ot forradalomként emlegetik, hanem a demokratikus módon szerveződő és működő BBS megfegyelmezésének szándéka is. Az alkotók nem lepődtek meg azon, hogy betiltották. Az elfogadás előtt házivetítést tartottak a filmgyárban barátaik számára. Illyés Gyula, Nagy László, Németh László, Jancsó Miklós és Szécsi Margit is jelen voltak, és nagyon lelkesen fogadták a filmet. Nem úgy az „elvtársak”, akik tüntetően kivonultak az elfogadó vetítésről. Egy darabig reménytelennek látszott a helyzet, úgy tűnt, a film végleg dobozban marad. Azonban a híre valahogy kijutott Franciaországba (vélhetően a vetítés egyik résztvevőjének közbenjárásával), majd meghívták a cannes- i fesztiválra. Kósa persze ezt nem tudta, s amikor egyszer eljött érte „a nagy fekete autó” a Vas utcai kollégiumba, még a szüleitől is elbúcsúzott. Aztán kiderült, hogy csak egy szmokingot kell kerítenie a díjátadóra. (Ez a nagy szegénységben egyébként nem volt egyszerű, végül a filmgyár jelmeztárából kölcsönöztek egyet.) A film nagy meglepetésre elnyerte a legjobb rendezés díját. Ezt maga a rendező is nehezen tudta elhinni, olyannyira, hogy  a díjára a banketten a mellette ülő Antonionitól kért autogramot…

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2014.03.26. 11:06 • Címke: film, manda, dvd

Magyar játékfilmek