a rovat írásai

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Művelődés összes cikke »

Hazakerült a Seuso-kincs fele

seusolead

Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a római kori Pannóniából származó, páratlan ezüsttárgy-együttes, a Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón a Parlamentben.

„Magyarország családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada – közölte a kormányfő, aki kalandos történetnek nevezte a visszavásárlást. Az ezt célzó tárgyalásoknak – mint mondta – két főszereplője" volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A kincsek a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével szállították Londonból Magyarországra a múlt hét végén.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a Seuso-kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik. Baán László történelmi pillanatként jellemezte az ezüstkincsek visszaszerzését, amelyek szombattól három hónapon át ingyenesen megtekinthetők az Országházban, később pedig – várhatóan 2018-tól – a múzeumi negyed „ékkövei” lesznek. Hozzátette: a tizennégy darabos tárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál. Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után a főigazgató közölte: idő kérdése lehet, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra és arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a páratlan lelet. Baán László kifejtette: egy angol testvérpárral tárgyaltak, akik a múlt hét végéig „birtokosai voltak” a kincseknek; velük a magyar félnél való jelentkezésük után másfél évvel ezelőtt vették fel a közvetlen kapcsolatot. A műtárgyakat többször meg tudták vizsgálni, kellő dokumentációval rendelkeztek azokról, kétség nem férhet eredetiségükhöz és valódiságukhoz – hangsúlyozta. A főigazgató hozzátette: a brit hatóságok a tárgyak kiviteli engedélyének megadásával elfogadták Magyarország tulajdonjogát, ez a későbbiekre nézve is nagyon bíztató. A többi kincsnek Lord Northampton a tulajdonosa, vele a jövőben is folytatódnak tárgyalások, mától kezdve azonban „ide lejt a pálya” – fogalmazott.

seuso

Az időzítésre vonatkozó felvetésre elmondta: az a történések véletlenszerűségén múlott, a megállapodást tavaly decemberben írta alá, az engedélyezési folyamat a múlt héten zárult le. Baán László felidézte az 1993-as pert is, amelyet a magyar állam elveszített, és azt mondta: úgy látják, akkor lehetett volna jobb eredményt elérni, de sajnos Magyarországnak nagyon hátrányos pozíciói voltak. Nem került elő semmilyen olyan döntő bizonyíték az elmúlt több mint 20 évben ahhoz, hogy a siker reményében a pert újra kezdeményezhették volna – fejtette ki, hozzátéve, hogy Magyarországnak érdeke volt elkerülni egy újabb vesztes pert.

A Seuso-kincs hét darabjáért kifizetett kompenzációs összeg az a 4,5 milliárd forint, amely a költségvetési szervek januári kiadásairól szóló – az interneten is olvasható – nemzetgazdasági minisztériumi beszámolóban is szerepelt „egy külföldi személy kártalanítására egy ügyvédi irodában letétbe helyezett összeg a Szépművészeti Múzeumnál” megnevezéssel. Az összeggel kapcsolatban korábbi sajtótalálgatásokban az is felvetődött, hogy egy értékes festményt vásárolna belőle a múzeum. A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római ötvösremek-együttes. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt és aki vagy akinek örökösei vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján.

seuso

Az együttes a 4. században készült, összesen 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. A magyar állam most hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs elrejtéséhez használt rézüstöt. A tárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.

A Magyar Régész Szövetség elnöke, Lassányi Gábor üdvözölte a Seuso-kincs részleges hazakerülését, amelyet fontos lépésnek nevezett a teljes leletegyüttes visszaszerzése felé. Úgy vélte, a lelet magyarországi eredetének bizonyításában fontos szerepet játszhat egy 1878-ban Polgárdi területén előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ezüst négylábú állvány, amely a kutatás szerint ugyanabban a műhelyben készülhetett, mint a kincs többi darabja.

„Ha ez a hét műtárgy már itthon van és tudományosan bizonyítják a lelet magyarországi eredetét, remélhetőleg sokkal bátrabban fogják a tulajdonosok fölajánlani a magyar államnak a lelet többi darabját is különféle konstrukciókban, így szépen lassan teljessé válhat ez a páratlan kincs-együttes” – fogalmazott a régész.

MTI

• Publikálva: 2014.03.26. 19:56 • Címke: hír