a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

Hazakerült a Seuso-kincs fele

seusolead

Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a római kori Pannóniából származó, páratlan ezüsttárgy-együttes, a Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón a Parlamentben.

„Magyarország családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada – közölte a kormányfő, aki kalandos történetnek nevezte a visszavásárlást. Az ezt célzó tárgyalásoknak – mint mondta – két főszereplője" volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A kincsek a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével szállították Londonból Magyarországra a múlt hét végén.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a Seuso-kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik. Baán László történelmi pillanatként jellemezte az ezüstkincsek visszaszerzését, amelyek szombattól három hónapon át ingyenesen megtekinthetők az Országházban, később pedig – várhatóan 2018-tól – a múzeumi negyed „ékkövei” lesznek. Hozzátette: a tizennégy darabos tárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál. Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után a főigazgató közölte: idő kérdése lehet, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra és arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a páratlan lelet. Baán László kifejtette: egy angol testvérpárral tárgyaltak, akik a múlt hét végéig „birtokosai voltak” a kincseknek; velük a magyar félnél való jelentkezésük után másfél évvel ezelőtt vették fel a közvetlen kapcsolatot. A műtárgyakat többször meg tudták vizsgálni, kellő dokumentációval rendelkeztek azokról, kétség nem férhet eredetiségükhöz és valódiságukhoz – hangsúlyozta. A főigazgató hozzátette: a brit hatóságok a tárgyak kiviteli engedélyének megadásával elfogadták Magyarország tulajdonjogát, ez a későbbiekre nézve is nagyon bíztató. A többi kincsnek Lord Northampton a tulajdonosa, vele a jövőben is folytatódnak tárgyalások, mától kezdve azonban „ide lejt a pálya” – fogalmazott.

seuso

Az időzítésre vonatkozó felvetésre elmondta: az a történések véletlenszerűségén múlott, a megállapodást tavaly decemberben írta alá, az engedélyezési folyamat a múlt héten zárult le. Baán László felidézte az 1993-as pert is, amelyet a magyar állam elveszített, és azt mondta: úgy látják, akkor lehetett volna jobb eredményt elérni, de sajnos Magyarországnak nagyon hátrányos pozíciói voltak. Nem került elő semmilyen olyan döntő bizonyíték az elmúlt több mint 20 évben ahhoz, hogy a siker reményében a pert újra kezdeményezhették volna – fejtette ki, hozzátéve, hogy Magyarországnak érdeke volt elkerülni egy újabb vesztes pert.

A Seuso-kincs hét darabjáért kifizetett kompenzációs összeg az a 4,5 milliárd forint, amely a költségvetési szervek januári kiadásairól szóló – az interneten is olvasható – nemzetgazdasági minisztériumi beszámolóban is szerepelt „egy külföldi személy kártalanítására egy ügyvédi irodában letétbe helyezett összeg a Szépművészeti Múzeumnál” megnevezéssel. Az összeggel kapcsolatban korábbi sajtótalálgatásokban az is felvetődött, hogy egy értékes festményt vásárolna belőle a múzeum. A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római ötvösremek-együttes. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt és aki vagy akinek örökösei vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján.

seuso

Az együttes a 4. században készült, összesen 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. A magyar állam most hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs elrejtéséhez használt rézüstöt. A tárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.

A Magyar Régész Szövetség elnöke, Lassányi Gábor üdvözölte a Seuso-kincs részleges hazakerülését, amelyet fontos lépésnek nevezett a teljes leletegyüttes visszaszerzése felé. Úgy vélte, a lelet magyarországi eredetének bizonyításában fontos szerepet játszhat egy 1878-ban Polgárdi területén előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ezüst négylábú állvány, amely a kutatás szerint ugyanabban a műhelyben készülhetett, mint a kincs többi darabja.

„Ha ez a hét műtárgy már itthon van és tudományosan bizonyítják a lelet magyarországi eredetét, remélhetőleg sokkal bátrabban fogják a tulajdonosok fölajánlani a magyar államnak a lelet többi darabját is különféle konstrukciókban, így szépen lassan teljessé válhat ez a páratlan kincs-együttes” – fogalmazott a régész.

MTI

• Publikálva: 2014.03.26. 19:56 • Címke: hír