a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

​Amikor karddal hajtották a disznókat

efg1914 logoMire a levelek lehullanak, katonáink visszatérnek – ígérte meg a „nagy háború” kezdetén II. Vilmos, Németország császára.  Aztán négyszer le kellett hullnia azoknak a leveleknek, mire a katonák elindulhattak otthonaik felé és csak a magyar bakák közül 600 ezer maradt ott örökre a csatatereken.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet a 100. évfordulón nyolc kisfilmmel járult hozzá az EFG első világháborús projektjéhez.

A határszéli razzia
címen futó, hét és fél perces tudósítás 1918 kora őszén, a háború utolsó napjaiban készülhetett. A központi hatalmak csapatai ugyan minden fronton ellenséges területeken álltak, ugyanakkor a továbbiakra nézve nyilvánvalóvá vált az antant nyomasztó fölénye is. A német és az osztrák-magyar csapatok egységét, harci kedvét az ellátási hiányosságok, a hátországból érkező agitátorok és az otthoni nélkülözésekről szóló hírek is gyengítették. Mert a frontok ellátása és az egymás után következő rossz termésű esztendők miatt valóságos éhínség volt a nagyobb városokban, amelyek méretüknél fogva rá voltak utalva a vidékről érkező élelmiszer szállítmányokra. Az éhező Bécs egészen pontosan a Magyarországról érkező mezőgazdasági terményekre és húsárukra. A kereslet megnövekedése és a kínálat csökkenése pedig beindította a csempészetet, amit a magyar hatóságok, már csak a hazai, egyre romló ellátás miatt is próbáltak erőteljes fellépéssel megakadályozni. Ugyanakkor ez nem is volt annyira egyszerű feladat, hiszen a Monarchiában csak névlegesek voltak a belső határok.

video

Határszéli razzia

A csempészet ellen készített propagandafilmből is nyilvánvalóvá válik, hogy a sebtiben odavezényelt „határrendőrök” Mosonmagyaróvár és Pozsony környékén csak a közutakat, vasútállomásokat és a Dunát próbálták ellenőrzésük alatt tartani. A csempészet igazi terepére, a „zöldhatárra” már nem jutott kapacitás, különben ilyen jelenetek is bekerültek volna a filmbe. Ami meglehetősen hiteles munkának tűnik, az alkotók többé-kevésbé sikerrel hitetik el velünk, pontosabban a korabeli mozilátogatókkal, hogy milyen jól is dolgoznak a magyar hatóságok. Vannak azonban kérdéses részletek is, például mindjárt a legelső snitt, melyet a pozsonyi vasútállomáson forgattak, és amin a felirat szerint a brucki (Bruck an der Leitha) vonatot látjuk, aminek a teteje teli van csempészett élelmiszerrel. Itt a kérdés az, ha a vonat Bruckból jött, akkor miért van rajta élelmiszer, ha pedig oda tart, akkor ezeket a holmikat talán jobban is elrejthették volna. Ugyanakkor Bruck és Bécs között nem egészen 30 kilométer a távolság, tehát nem valószínű, hogy a Pozsonyból útnak induló szerelvény célállomása éppen ez a kisváros lett volna. Ugyancsak furcsa, hogy a Magyar Királyi Pozsonyi Határszéli Rendőrkapitányság Kelet nevű őrhajója egy olyan hajóvontát ellenőriz, ami Bécs irányából érkezik, tehát nem valószínű, hogy élelmiszereket csempésznek rajta.

Történelmi értékű viszont a Pozsony-Országhatárszéli Helyiérdekű Villamos Vasút (POHÉV) társaság Bécsi villamosát bemutató snitt, a két várost összekötő, 1914 februárjától üzemelő villamos vasúton 2 óra 20 perc alatt lehetett megtenni a hetven kilométeres távolságot. A kisfilm legvidámabb jelenetei a mosonmagyaróvári Lajta-hídon lettek leforgatva. Itt, Bécstől 88 kilométerre, vélhetően csak a kamera kedvéért, egy ellenőrző pontot működtettek. A sasszemű határrendőrök pedig többször is sikerrel járnak, elkobozták egy láthatóan felháborodott asszony bőröndjét úgy, hogy előtte bele sem néztek, de egy nagy zsák elég könnyűnek tűnő valamit találtak a motorkerékpár oldalkocsijában ülő utas feneke alatt is. A parasztgazda és a fiatalember derekára kötött lisztes zacskókat is könnyedén felfedezték, de a fura kalapos hölgyek kocsijában már nem találnak semmit. A propagandafilm legviccesebb jelenete az, amikor a hídról (nem a határról!) egy kisebb, kecskékkel elegyített disznókondát fordítanak vissza az éber határőrzők. Tisztjük a hatékonyság érdekében még kardját is kivonta, és azzal hadonászott a megriadt jószágok orra előtt.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.04.01. 13:24 • Címke: első világháború 100, efg1914, efg, manda, digitalizálás, történelem

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.