a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Bombazivatar
A Budai Ferences Könyvtár 1848-49-ben
"Ma ugyanis Szent Flórián ünnepe van (május 4.) és pénteki nap; nagyon
keserű volt a pohár, melyet ez a nap nekünk Szent Ferenc fiainak
nyújtott."Bár 1848 történetéhez és mitológiájához nagyon szorosan hozzátartozik a Nemzeti Múzeum épülete és Széchényi Ferenc ott elhelyezett könyvtára, a hazai gyűjtemények históriájában mégsem nagyon látjuk a forradalom és szabadságharc történetét – hacsak nem egy-egy kiállítás kapcsán. Ennek oka az a téves és leegyszerűsítő szemlélet, amely a hazai gyűjteménytörténeteket kizárólag a szekuláris, XIX-XX. századi intézményekre szűkíti, nem véve tudomást a mind számukban, mind állományuk méretében, mind jelentőségükben összehasonlíthatatlanul nagyobb egyházi gyűjteményekről. 1848-ban a hazai gyűjtemények túlnyomó többsége nem főúri és nem is valamilyen szövetkezeti, önkormányzati, stb. kezelésben volt, hanem a katolikus és protestáns egyházakéban. Az egész országban, így Pest-Budán is.
A fővárosi könyvtárak közül a forradalom és szabadságharc idején négy – a Fő utcai kapucinus, az országúti kapisztránus, valamint a helyőrségi templom melletti és a Ferenciek terén lévő mariánus – ferences szerzetesek kezelésében állott. Ezek közül a legjelentősebb és legrégebbi az országúti ferencesek könyvtára, amely a főváros legrégebbi, folyamatosan működő gyűjteménye is: Buda visszafoglalásának évében, 1686. szeptemberében hozták létre, és eredetileg a török pasák házai helyén épült régi vízivárosi ferences kolostorban működött 1691-től 1785-ig. Ekkor II. József parancsára a Fő utcát elhagyni kényszerültek, hogy az ágostonrendiek megüresedett országúti (ma: Margit körút) kolostorába költözzenek. Ez a rendház azonban nagyon szűkös volt a népesebb ferences familiának, ezért néhány évtizeddel később, 1835-ben építkezésbe kezdtek.
A könyvtár azonban már ezt megelőzően is nagy becsben állt. Polcait a szintén II. József által megszüntetett kiscelli trinitáriusok kolostorából vásárolták. A bibliotéka legnagyobb gyarapodását a XVIII. század végének nagy gyűjteményszervező, könyv- és műtárgygyűjtő egyéniségének, Jakosics Józsefnek (1738-1804) köszönhette, így a város harmadik legnagyobb könyvtára lett az Egyetemi Könyvtár és Széchényi Ferenc nemzetnek felajánlott gyűjteménye után. Amikor 1836-37-ben az utcai frontról új helyére költözött a bibliotéka, monasztikus elrendezést követve későbarokk-neoklasszicista teremkönyvtárat építettek a köteteknek, szoborfülkékben elhelyezett antik szobortöredékekkel és másolatokkal díszítették a helyiséget, amelynek mennyezetét egyszerű, szimbolikus freskóval – a tudományok jeleivel – tették még díszesebbé.
Így nézett ki a Budai Ferences Könyvtár és Múzeum 1848-49-ben. A rendház tagjai – a pesti ferences kolostor hazafias lelkesültségével ellentétben – a feljegyzések szerint némi távolságtartással figyelték a politikai fejleményeket. Ebben talán a nemzetiségi izolációnak is lehetett szerepe, hiszen a Kapisztrán Provincia tagjai javarészt olyan magyarok voltak, akik illír identitással bírtak, s a főváros horvát és német anyanyelvű híveit pasztorálták. A forradalom híreit csak utólag, március végén jegyezték föl, ráadásul a pontos dátumot is elvétették. Ekkor még nem is sejtették, hogy bármennyire is távol tartják magukat a történelem forgatagától, hamarosan akaratlanul is belecsöppennek a szabadságharc kellős közepébe.
A könyvtár ritka kincse 1848-ból.
Erre 1849. május 4-én került sor, amikor a magyar sereg körülzárta és elfoglalta a budai várat. A Historia Domusban – a napról napra vezetett háztörténetben – a házfőnök, Nagy Fortunát, latinul az alábbiakat írta: "Ma ugyanis Szent Flórián ünnepe van (május 4.) és pénteki nap; nagyon keserű volt a pohár, melyet ez a nap nekünk Szent Ferenc fiainak nyújtott. A magyar hadsereg ugyanis ellenállás nélkül elfoglalta a Gellért-hegyet, a Sváb-hegyet, a Szent Pál-hegyet a Kriszten féle házon túl, az Óbudára vezető országutat és a pesti Duna-partot. 12 órakor a magyarok minden állásukból közösen bombázták a várat, a várból viszontlőtték a magyarok állásait. Mi a zárdában minden közeli veszedelem gondolata nélkül asztali ima után asztalhoz ültünk, hogy böjti ebédünket elfogyasszuk; de alig, hogy hozzáláttunk a böjti leves elfogyasztásához, hatalmas ágyúdörrenés elvette minden étvágyunkat. Majd kővé váltunk az ijedségtől és mereven néztünk egymásra. Alig hogy magunkhoz tértünk az ijedségtől, úgy negyed egy óra tájban rémülten jelentik a konyhából, hogy tűz van a kertünkben. Egy gránát hullott le, szétpattant és felgyújtotta a melegházat."
Ezzel azonban nem értek véget a könyvtárat is komolyan veszélyeztető megpróbáltatások, ugyanis a magyar katonák be-betértek a kolostorba, hogy bort és élelmiszert rekviráljanak, erre azonban a várból tüzet nyitottak a zárdára. De ezen kívül is folytonos veszélyben álltak a kolostor lakói hosszú ideig: tizenhét napon keresztül, addig tartott az ostrom. A hosszú ideig tartó megpróbáltatást a szerzetesek nehezen viselték:
"Gyomrunk idegessége folytán alig tudtunk valamit magunkhoz venni. Nehogy a testvérek álmatlanság, vagy étvágytalanság miatt betegek legyenek, a házfőnök a testvéreknek reggel borlevest főzetett, délben egy pohár jó bort és fekete kávét adott és így hála Istennek, egészségesek maradtunk. Öreg páterünk, Brandtner Celesztin megfigyelte, hogy az ágyúk délelőtt 11–12 és délután 6–7 óráig többé kevésbé szünetelnek, ajánlotta, hogy ezen időközben fogyasszuk el ebédünket és vacsoránkat; ami meg is történt. Hányszor történt, hogy csak 10 vagy 11 órakor mertünk lefeküdni; de alig feküdtünk egy vagy két óra hosszat, az ágyúk zúgása és a golyók óriási dörgéssel való szétpattanása felriasztott álmunkból és így szomorúan hallgatva, vagy egymást vigasztalva jártunk, keltünk a folyosón közben Jézus és Mária neveket hangoztatva. Legalább 7 bomba, több gránát, ágyúgolyó 12, 18 és 24 fontos több hullott mindkét udvarra és a kertbe, sőt a falra is, hol benn is akadt."
A könyvtár végül csodával határos módon megmenekedett. A Historia Domusban említett golyó azonban mind a mai napig a könyvtár ablaka fölötti falrészben látható. A rendházra és a kertre hullott több, mint három mázsányi ágyúgolyókból később "Crux de Cruce" felirattal keresztet öntöttek.
Fáy Zoltán