a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Az építész, aki megszólaltatta a köveket
A régi Képviselőház, Tudományos Akadémia, Operaház, Közgazdasági
Egyetem, Szent István-bazilika, no és az ezekben az órákban felújítás
után átadott Várkert Bazár. Micsoda felsorolás!Azt gondolhatnánk, hogy a fővárosban a 200 éve született Ybl Miklós épített mindent, ami fontos, és nem is járunk messze az igazságtól. Megszólaltatta a köveket – írta egy kortársa a hozzá szóló ódájában. A magyar nemzet talán legnagyobb építészét dicsőítette, aki keveset beszélt, de annál többet dolgozott.
Amíg magyarázom, addig megcsinálom – szokta mondogatni. 1879-ben sem mondott pohárköszöntőt az építészegyleti díszbeszéden, ami után az építész urak hajóra szálltak. A Várkert Bazár előtt jegyezte meg az egyikük: Íme Ybl tósztja! Hát ezt illő is volt már rendbe tenni, mert a Székesfehérváron, kereskedőcsaládban 1814. április 6.-án született építész minden bizonnyal többször is megfordult Kerepesi temetőben lévő sírjában, látván egyik legszebb munkájának évtizedeken át tartó látványos pusztulását. Igaz, első jelentősebb épülete, a Nemzeti Lovarda is az enyészeté lett, a második világháború pusztította el. Ahogy eltűntek a Margitszigetre tervezett épületei is, köztük a „főúri világfürdő” amit a tulajdonos, Habsburg József a felső tízezernek szánt. Ezeket, és más elpusztult épületeit is csak sajnálhatjuk, de örüljünk inkább azoknak, amik megvannak.
A Várkert Bazár 1933-ban
És amikhez a kiemelkedő tehetség és szorgalom mellett azért megfelelő tanulmányok is kellettek. Ybl 1825-ben Párizsban kezdett, öt év múlva pedig már be is fejezte a pesti Műegyetemet. A gyakornoki időt Pollack Mihály irodájában töltötte, de tanulmányokat folytatott a müncheni akadémián és az útlevele szerint sápadt, sötét hajú, szürkéskék szemű és magas fiatalember többször járt Itáliában is. Végül Pollack Mihály fiával, Ágostonnal nyitott Építészeti Intézetet, első komolyabb munkájuk a későbbi miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos ikervári kastélyának barokkból klasszicistává építése volt. Ybl ezzel a referenciával 1845-től a Károlyi család építésze lett, a fóti kastélyon és a település templomán dolgozott évekig. Itt ismerte meg feleségét is, akivel Pest-Budára költözött, ahol az 1860-as években már sorra kapta a megrendeléseket. Több jelentős bérház és a lovarda mellett templomot tervez a Bakáts térre, palotát a Festetics, Károlyi és Pálffy családoknak. Megtervezi a Lánchíd társulat és az Első Pesti Hazai Takarékpénztár (Ybl palota) székházát is. Még Széchenyi Istvánnal megállapodva templomot tervez Cenkre és Kecskeméten is az ő rajzai alapján készül el az evangélikusok istenházája. Vidéki kastélyokat épített a Wenckheim és a Szapáry családoknak, majd később Parádsasvárra gróf Károlyi György leszármazottainak.
Az Operaház tervei
Közben 1865-től rekordsebességgel megépítette a most Olasz Intézetként funkcionáló Képviselőházat, a példás szervezettségért is az épület elkészülte után megkapta a Ferenc József-rendet. 1870-ben kezdett neki a Fővámháznak, a közgazdasági egyetem mai épületének, 1873 őszén pedig megnyerte az Operaház építésére kiírt pályázatot. Kis túlzással a világ legszebb, elegánsan feldíszített operáját tervezi és építi meg egy minden szempontból alkalmatlan telekre. A kilenc évig készülő épületet Ferenc József jelenlétében, a Bánk bán díszelőadásával adták át 1884 szeptemberében. Ybl ekkor már a Szent István-bazilikán is dolgozik. Az eredeti terveket elkészítő Hild József meghalt a kiegyezés évében, rá nem egészen egy évre az épülő kupola is beomlott, volt tehát dolga Yblnek, aki neoreneszánsz stílusban áttervezte az épületet és haláláig vezette az építést. Hogy aztán mikor volt ideje még az 1875 és 1888 között felépülő Várkert Bazárra, a Vár felújításának terveire, vagy a Magyar Tudományos Akadémia épületének tervezésében és megvalósításában való közreműködésre, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy mindezek mellett az 1880-as években is rajzolt néhány kastélyt és palotát, és levezetésképpen még bútorzatot tervezett a Nemzeti Múzeumba, de hozzá fűződik a Bástyasétány öntöttvas rácsának rajza is.
Pálffy Lajos