Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
2014-ben lesz az első világháború kezdetének századik évfordulója. A centenárium miatt az európai digitális könyvtár, az Europeana több olyan projektet indított, amelyek fókuszában az első világháború tárgyi emlékeinek digitalizálása áll. Családi ereklyék, könyvtárak és archívumok kincsei, híradórészletek és játékfilmek – a nagyszabású tervek szerint 2014 augusztusára több százezer digitalizált, a háborúhoz köthető objektum lesz elérhető és kereshető a weben.
Kabalamacik a frontra. Forrás: Europeana 1914–1918.
Az Europeana 1914–1918 elnevezésű projekt a University of Oxford kezdeményezésére indult el. Célja, hogy a projektben részt vevő országokban minél több, az első világháborúhoz kapcsolódó személyes emléket, forrást, családi ereklyét gyűjtsenek össze, amelyek digitalizálva felkerülhetnek az Europeana honlapjára. A projekt nem titkolt céljai közé tartozik az is, hogy az első világháború (ahogy a kortársak nevezték, „a nagy háború”) kiléphessen a köztudatban sokkal erőteljesebben jelen levő második világháború árnyékából. Az elmúlt száz év, a mintegy négy emberöltőnyi távolság még kecsegtet némi reménnyel, hogy több családban fellelhetők még generációról generációra örökített relikviák és hozzájuk tartozó személyes történetek, amelyek az utolsó pillanatban talán még megmenthetők a feledésbe merüléstől. Minden olyan tárgy, dokumentum fontos lehet, amelyek segítségével teljesebb képet kaphatunk a háború négy évének valóságáról. Képeslapok, fotók, naplók, személyes levelek, szórólapok, pamfletek, foglyoknak szánt szórakoztató irodalom, születési és halálozási anyakönyvi kivonatok, frontújságok, hadifogolyskiccek, képregények, kitüntetések, jelvények, egyenruhák, érmék… – mind-mind a projekt gyűjtőkörébe tartoznak; amelyben az Oxfordi Egyetem mellett a Német Nemzeti Könyvtár, Luxemburg, Írország, Szlovénia nemzeti könyvtárai, a Dán Királyi és Koppenhágai Egyetemi Könyvtár is részt vesz.
Vasgyűrű. Felirata: „Gold gab ich für Eisen” a.m. „Aranyat adtam vasért” (háborús szlogen). Forrás: Europeana 1914–1918.
A személyes, családi emlékek, háborús hagyatékok összegyűjtésére roadshow keretében, nyilvános gyűjtőnapokon kerül sor. A projektben élen járó németek tavaly hét állomásból álló gyűjtőkörutat szerveztek a nagyobb városokban (Berlin, München, Stuttgart, Drezda és Frankfurt mellett Regensburg és Kiel is nagy sikerű gyűjtőnapot tartott), amely már csak számszerűleg is hihetetlen eredményeket hozott. Hosszú sorokban kígyóztak az emberek arra várva, hogy féltve őrzött családi emlékeiket levéltárosok, muzeológusok, történészek kezébe adhassák, akik azt azonnal leltárba vették, rövid leírással ellátva lefotózták vagy beszkennelték. Ez év tavaszán a német roadshow-k mintájára Írországban, Dániában és a kelet-európai régióból egyedül résztvevő Szlovéniában is rendeznek gyűjtőkörutakat. A múlt hétvégi angliai és luxemburgi roadshow egyenként több, mint 2500 fotóval, tárgyleírással gazdagította gyűjteményt. Alun Edwards, az Oxford University projektmenedzsere szerint „ezek az események fantasztikus lehetőséget biztosítanak arra, hogy az embereket az internet révén lelkesítsük fel a történelem tanulmányozására”. De nemcsak a roadshow-kon lehet megosztani a relikviákat: rövid regisztráció után bárkinek lehetősége van arra, hogy a projekt weboldalán feltöltse képeit, az adott tárgyhoz, fotóhoz tartozó történetét. A feltöltött adatokat természetesen szakértők is felülvizsgálják, és ellátják a szükséges metaadatokkal (a tárgyat leíró nélkülözhetetlen információval), amely a webes kereshetőség garanciája.
Vaskereszt Első Osztálya kitüntetés doboza. Felirata: „Csak a kitüntetett nyithatja ki”. Forrás: Europeana 1914–1918.
Az Europeana 1914–1918 projekttel párhuzamosan fut – megtévesztően hasonló név alatt – a Europeana Collection 1914–1918 könyvtári projekt is. Ennek keretén belül nyolc ország 10 nemzeti könyvtárának a háborús évekre vonatkozó rengeteg, a legkülönbözőbb típusú és műfajú dokumentum-anyagából mintegy 425 000 db dokumentumot digitalizálnak és tesznek elérhetővé 2014-re a világhálón. Könyvek, frontújságok, pamfletek, propagandaanyagok, kitüntetések, oklevelek, érmek, plakátok válnak elérhetővé digitálisan. A német, belga, olasz, szerb, dán, osztrák és brit könyvtárakból álló nemzetközi konzorciumnak kiemelt célja, hogy más országok levéltárait, archívumokat és emlékhelyeket is buzdítsa tartalmai megosztására, hogy a többségében papír alapú és ezért igen sérülékeny dokumentumok ne csak olvasótermekben, szűk szakmai közönség számára legyenek hozzáférhetőek. Fontos célkitűzés, hogy a közszemlére bocsátott anyag „hangsúlyozza, milyen meghatározó szerepet töltött be közös európai identitásunkban az első világháború, illetve egyéni sorsokon keresztül is reflektáljon a különböző etnikai, nyelvi, politikai, szociális és vallási közösségek, olykor hadban álló felek emlékeire, élményeire, áldozatára.”
A két, elsősorban könyvtári kezdeményezés mellett a European Film Gateway (EFG) az Europeana filmes szekciója is első világháborús projektbe kezdett: a háború idejéből származó játékfilmek és híradók digitalizálása vette kezdetét 2012 elején. A MaNDA filmarchívuma, amely már több éve működik közre az EFG projektjeiben, most is sikeresen pályázott: így 2012–13 során négy magyar játékfilm digitalizálására kerülhet sor. Három némafilm 1917-ből származik, ezek: Békeffy László: A Föld rabjai; Balogh Béla: Az obsitos; Janovics Jenő: Az utolsó éjszaka. A negyedik digitalizálásra váró film Bolváry Géza egyetlen fennmaradt némafilmje, az Egy fiúnak a fele (1924) című Mikszáth-novella feldolgozása.
Hussein Evin