a rovat írásai

Még mindig nehéz világháborús kiállítást építeni

Az észak-lengyelországi Gdanskban bemutatták a hamarosan nyíló, de máris politikai vitákat kiváltó II. Világháború Múzeumának nagyszabású, 5000 négyzetméternyi területen megrendezett fő állandó kiállítását.

194 évvel ezelőtt került pont a Himnusz végére

Ma van a magyar kultúra napja, ebből az alkalomból országszerte számos helyen rendeznek ünnepséget, díjakat adnak át, kiállításokat nyitnak. Ezen a napon tartják az Együtt szaval a nemzet című rendezvényt és a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét is.

Lovagi cím a világosságot hordóknak

Vasárnap, a magyar kultúra napján a Falvak Kultúrájáért Alapítvány három Egyetemes és huszonöt Magyar Kultúra Lovagja, illetve egy Magyar Kultúra Apródja címet adományoz a kultúra különböző területein „lovagiasan″, huzamos ideje tevékenykedők számára. Az ünnepséget a budapesti Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban tartják.

Megújult a könyvek könyvének múzeuma

A Biblia ismerete nélkül nem csupán keresztény közösségek nem lennének, hanem európai és magyar kultúra sem – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrás minisztere csütörtökön Budapesten, ahol átadták a Szentírás világát bemutató, 200 millió forintból megújult és kibővített Bibliamúzeumot.

Újra látható Mohamed kardja

Újra fogadja a látogatókat péntektől a kairói Iszlám Művészeti Múzeum, a maga nemében a világ egyik legjelentősebb, Mohamed próféta állítólagos kardját és több más személyes tárgyát is magába foglaló gyűjteménye, amely három éve súlyosan megrongálódott egy pokolgépes merényletben. A külföldi pénzügyi és szakmai támogatással helyreállított, modernizált és kibővített múzeum három új kiállítóteremmel gyarapodott, a korábbi 1450 helyett 4400 kiállítási tárggyal várja a látogatókat. A helyreállítást kihasználták a biztonsági és világítási rendszer korszerűsítésére is.

Himnusz: először együtt a kotta és a kézirat

Először tekintheti meg együtt a nagyközönség a Himnusz eredeti kottáját és kéziratát, a történelmi dokumentumok a magyar kultúra napja alkalmából pénteken és szombaton lesznek láthatók Gyulán.

Szacsvay László Skype-on beszélget a váradi diákokkal

Idén is együtt ünnepli a magyar kultúra napját Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen és Margitta. Nagyvárad és Berettyóújfalu már 16. alkalommal ünnepli együtt a magyar kultúra napját, Debrecen és Margitta tavaly csatlakozott a programsorozathoz. Amiben most sort kerítenek arra is, hogy a váradi Szacsvay Imre iskola tanulói Skype-on beszélgethetnek a hasonló nevű budapesti színésszel.

A Kállay-kettős keresztapja

Ötven éve, 1967. január 14-én halt meg az amerikai emigrációban élő Kállay Miklós egykori miniszterelnök, aki a második világháború idején, 1942 és 1944 között állt a kormány élén. Kállay az addigi egyoldalú német orientáció mellett megpróbált nyitni az angolszászok felé, a köznyelvben Kállay-kettősnek nevezett hintapolitika kudarcát Magyarország német megszállása tetőzte be. A politikusról egészen különleges dokumentumok találhatók adatbázisunkban.

Természetbarát atomerőmű

Szekszárd fölött a rendszerváltozás után megállt a fejlődés. Ennek fő oka a Duna-holtág természetes víz-utánpótlásának csökkenése volt. Az ide vezető patakok kiszáradtak, megszűnt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a Fadd-Dombori holtág vízminősége romlott. Márpedig miféle fürdőhely az, amelynek vizében nem lehet megfürödni?

Csodató, palota, barlang

Úgy tűnik, Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Ha utunk befelé a Bükkbe, Lillafüredre vezet, ebbe a vadregényes turistacélpontba, odaérkezvén azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.

Bőrkabátban járt a diszeli bakter

„Nyolcat ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra.” Minden bizonnyal ezt is kiabálta félig énekelve a Tapolca melletti Diszel baktere, aki – mint az már az öltözékéből is látszik – nem vasutas volt, hanem a falu éjjeliőre. Aki estétől hajnalig rótta a falucska utcáit, és vigyázott mindenre. A keszthelyi Balaton Múzeum által az adatbázisunkba is elérhetővé tett fényképen keresztül ismerkedjünk meg most ezzel a múlt század elején megszűnő foglalkozással.

Művelődés összes cikke »

Pbal Gallery – az interaktív flippermúzeum

flipper_leadKülönleges szórakozóhellyel – és egyben a hazai palettán egészen egyedi, interaktív muzeális kiállítóhellyel gazdagodott Budapest kulturális élete.

Az újlipótvárosi Radnóti Miklós utca labirintusszerű pincehelyiségébe lépve mintegy 130 kiállított gép fény- és hangáradatával találjuk szembe magunkat: mellbevágó élmény. Pálfi Balázs négy és fél év gyűjtőmunkájával alapozta meg a kiállítást. Lelkesedését nem törték le a szokásos előítéletek, melyek szerint a flipper szerencsejáték (nem az, nem összekeverendő a „félkarú rablóval”), így megvalósította álmát, hogy egy helyen láthassuk – és ki is próbálhassuk – a flippertörténet különleges darabjait.

flipper
Mellbevágó élmény – egészen éjfélig (fotó: Képes Gábor)


Azon túl, hogy ezek a bonyolult berendezések technikatörténeti érdekességeket is rejtenek – a kezdeti daraboktól az 1960-as évekbeli modelleken át egész napjainkig terjedő skálán végigtekinthető a mechanikus, elektromechanikus, majd elektronikus megoldások fejlődése -, minden flipper egy kis darab popkultúra-történet.

flipper
Kosárlabdagép (fotó: Képes Gábor)

Az aprólékosan kidolgozott pályákon és a gépek megvilágított fejüvegein számos olyan kép visszaköszön, amely a filmrajongók számára külön érdekes lehet. Pálfi elmondása szerint a hatvanas évek szórványos előzményei után az első mozifilmből készült flipper az 1975-ben, a Bally cég által kiadott Wizard volt (The Who Tommy című rockoperájának filmváltozata), a fejüvegen Roger Daltryval és Ann-Margrettel. 1976-ban ugyanerről a filmről készült még egy játékgép, fejüvegén a fiatal Elton John (Capt. Fantastic and The Brown Dirt Cowboy – Bally 1976). 1977-ben a Gottlieb céget megvásárolta a Columbia Pictures, így több filmadaptáció is megjelent a flipperekben (Rocky, Pink Panther).

flipper
Filmes flipperek... (fotó: Pálfi Balázs)

 Az 1987-ben létrehozott Data East üzletpolitikája már nagyrészt filmes témájú játékgépekre épült, később a jogdíjak nagysága miatt ez is hozzájárult az 1994-es megszűnésükhöz (Simpsons, Batman, Star Wars). A mai napig talán legnépszerűbb flippergépek pedig az 1991 és 1994 között készült Bally/Williams alkotások: a legnagyobb példányszámban (20270+1000) kiadott flipper, az Addams Family, a Twilight Zone és az ikonikus Indiana Jones. Az 1994 és 1999 között működő Sega Pinball kizárólag filmes témákat dolgozott fel (a gyűjteményben: Apollo 13, South Park, Godzilla, Lost in Space). Az 1999-től a mai napig piacon levő Stern Pinball is nagyon gyakran nyúl mozifilmekhez és televíziós filmsorozatokhoz, jó példa erre a Family Guy és a Shrek.

flipper
...még több film (fotó: Pálfi Balázs)

A 115-120 flippergép mellett néhány rokon szerkezet, például vidámparki céllövőgép is kiegészíti a kiállítást. Néhány kultikus játékautomata pedig a videojátékok aranykorába kalauzol: ezek közül, tanúsíthatom, a legendás Space Invaders megunhatatlan…

flipper
Céllövő gép (fotó: Képes Gábor)

A kiállítást azok fogják a legjobban szeretni, akik számára ezek a tárgyak személyes emlékeket is hordoznak, felidézik az elmúlt fél évszázad presszóit és szállodáit, a kilencvenes évek csillogó-villogó játéktermeit: a helyszíneket, ahol barátságok köttettek. Flipperekkel – és flipperezőkkel.

Képes Gábor

Pbal Gallery
XIII. Radnóti Miklós utca 18.
nyitva: szerdától vasárnapig 16.00 – 0.00

• Publikálva: 2014.04.14. 14:35 • Címke: művelődéstörténet, rejtett kincsek, kiállítás