a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Huszár Pufi a háborús Duna-korzón

efg1914 logo

Azokat a boldog békeéveket idézi az a rövidfilm, amivel mások mellett a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet hozzájárult az EFG első világháborús adatbankjához. A nem egészen kétperces anyagot a legendás budapesti Duna-korzón rögzítették, ahol pezseg az élet, a lassan egy éve zajló háborúra talán csak a feltűnően sok egyenruha emlékeztet.

A szakértők 1915-re datálják Dunaparti korzó címmel ellátott nyúlfarknyi filmet, amin a mai napig népszerű Duna-korzót, a szállodasorral, kávéházakkal kiépített pesti folyóparti sétányt lehet látni egy az öltözetek alapján tavaszi, esetleg kora őszi napon. A társadalmi élet, a szórakozás egyik legfontosabb intézménye, központja volt akkoriban is ez a Lánchídtól a belvárosi plébániatemplomig, vagy később az Erzsébet hídig tartó terület. Ahol az alsó középosztálytól felfelé mindenki megfordult, hogy sétálva gyönyörködjön a túlparti Várhegy látványában, a Dunán úszó hajókban, vagy egyszerűen csak a szép hölgyekben és fess urakban. A szórakozást, felüdülést az a hat kitűnő kávéház is szolgálta, amelynek teraszai a korzóra nyíltak. A kövezett sétaúton hosszú sorban a jellegzetesen hajlított karfájú, a tulajdonosról, a fémbútorgyáros Buchwald Sándorról elnevezett Buchwald-székek voltak lerakva, amelyeken némi fizetség ellenében megpihenhetett a sétáló. (Jegyet kellett vásárolni, amit öreg nénikék ellenőriztek. A Stefánián is fennálló abszurd helyzetet kevés pozitívnak értékelhető intézkedései között a tanácshatalom szüntette meg. Korábban Buchwald még azt tervezte, hogy a Városligetet is ellátja majd fizetős utcabútoraival.)

video

Dunaparti korzó

A rövidfilm szereplői ismeretlen civilek vagy különféle fegyvernemek katonái, tisztjei. Akik láthatóan minden gond nélkül sétálgatnak, csevegnek egymással. Az üldögélők között van 01:18-nál Huszár Pufi, vagy Puffy, a korszak legendás filmszínésze, akit Karinthy Frigyes is megörökített írásaiban. A számtalan filmben feltűnő 130 kilós nagyevő (és ivó) komikus a tengeren túl is sikereket aratott. Származása miatt 1940-ben elhagyta Magyarországot. Haláláról két változatban lehet olvasni: az Amerikába tartó repülőn lett rosszul és halt meg, vagy Bertold Brechthez hasonlóan vonattal igyekezett a Távol-Keletre, de a Gulágon kötött ki, ahol még színtársulatot szervezett, majd 1942-ben meghalt diftériában (vagy éhen). A kamera elidőz még más arcokon is, akikről semmit sem tudunk, de az biztos, hogy a korabeli társadalom megbecsült tagjai lehettek, hiszen a portások, a személyzet láthatóan nagy tisztelettel foglalkozott velük.

A Duna-korzó „demokratikus” volt, a hírességek és előkelőségek (rendszeresen itt sétált például a hatalmon lévő Károlyi Mihály karonfogva feleségével, Andrássy Katinkával, a vörös grófnővel) mellett itt mozogtak a gazdasági élet, a tőzsde szereplői és ha megfelelő ruházat és viselkedés, senkit sem vezetett el innen az éberen figyelő rendőr. Olyan volt, mint az első világháború előtt a Kossuth Lajos utcának az Országos Kaszinó és a Klotild-palota közé eső szakasza, a híres politikai korzó, ahol az egyszerű ember is testközelbe kerülhetett a kor híres politikusaival, gróf Andrássy Gyulával, vagy gróf Apponyi Antallal. Hasonlóan híres korzóként működött még késő délutántól az Andrássy út és a Stefánia is, ahol már a lovaskocsik is fontos szerephez jutottak. A Fővám téren, pályaudvarok környékén és a mai Leonardo da Vinci utcában pedig ott volt a cselédkorzó, ahol a falusi lányok tölthették vasárnap délutáni néhány órás kimenőjüket „hajadonfőtt, merevre keményített köténnyel, simára pomádézott hajjal, a nyakukon óriási aranypénzzel. Az oldalukon egy kis félszeg baka lépdel” – írja le az Élet 1913-ban a jelenséget.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.04.15. 10:54 • Címke: első világháború 100, manda, digitalizálás, történelem, efg1914, efg

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.