a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Vidáman a vereség küszöbén

efg1914 logoRégóta tudjuk, hogy a kamera ugyan nem tud csalni, de a kezelője, vagy még inkább a tudósítás vágója, szerkesztője igen. Talán ezért is lehet olyan felhőtlenül vidám mindenki azon az 1918-ra datált, adománygyűjtést mutató felvételen, amivel a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet hozzájárult az EFG1914 projekthez. Vagy a szereplők egyszerűen csak fiatalok voltak, nyár volt és nem akartak foglalkozni sem a sötét múlttal, sem a bizonytalan jövővel.

1918-ra, a negyedik háborús évre erőtartalékainak a végén járt az Osztrák Magyar Monarchia. A hadigazdálkodás következtében évről-évre romlott a hátország ellátása, ami 1918-ra siralmas állapotba került. Különösen a városok, a városi emberek sínylették meg háborút, hiszen a vidéken megtermelt élelmiszer jó részét feldolgozás után a katonaságnak szállították, a maradékon pedig nyerészkedők gazdagodtak. A nehézségeket tovább növelte, hogy a háborús években a munkáskezek fogyása mellett rendkívüli aszályok is sújtották az országot. Ugyan a szerb hadjárat már 1915-ben sikerrel befejeződött, a román fronton 1917 decemberére, az orosz hadszíntéren 1918 márciusára végképp elhallgattak a fegyverek, ugyanakkor az Isonzónál a rosszabb napokon még tízezrek estek el 1918-ban is. A hadi helyzet tehát még nem indokolta volna az összeomlásközeli állapotot, de Magyarország és Ausztria is rettenetesen kimerült, többször is német katonai segítségre szorult, a veszteségekről érkező hírek is elbizonytalanították az embereket. A nemzetiségek mozgolódtak, a háború és a fennálló rend elleni baloldali izgatás is megerősödött.

video

Jótékonysági gyűjtés Budapest utcáin

Mindebből szinte semmit sem érzékelünk a 2:38 hosszúságú kisfilmen. Az adományokat gyűjtő hölgyek és gyermekek jól öltözöttek, mint ahogyan a perselyekbe aprópénzeket dobáló urak is kifogástalan nyári öltönyökben feszítenek. Az emberek vidáman beszélgetnek, nevetgélnek, szomorú, csüggedt arcot még véletlenül sem lehet látni. Pedig 1918 nyarára már egyértelművé vált, hogy a Monarchia nem bír még ki még egy háborús évet. Az ágyúcsövek elnyelték már a magyar templomok harangjainak bronzát és a háborús emberveszteségünk is jócskán meghaladta a félmillió embert. Akik után özvegyek, árvák, vagy idős szülők maradtak, volt tehát kinek gyűjteni a fővárosban és vidéken is. A katonai sebészet versus nehéztüzérség fejlettségi foka rengeteg csonkolásos műtétet eredményezett, így a városokban, falvakban megjelenő, nemritkán koldulásra kényszerülő hadirokkantak számára is lehetett gyűjteni. A pénzadományokat általában különféle hitbuzgalmi alapon szerveződő nőegyletek gyűjtötték össze úgy, hogy az adakozó cserébe valami apróságot, emléklapot, szentképet, vagy éppen saját kezűleg előállított süteményt kapott. Ez utóbbi alapanyagát gyúrhatja a napernyő alatt 0:36-nál egy csinos fiatalasszony.

A felvételen mellesleg csak szép hölgyeket láthatunk, akik nagy komolyan rázogatják a koronákat, krajcárokat tartalmazó fém perselyeket. És azt is bátran állíthatjuk, hogy nem feltétlenül e adománygyűjtő edénykék zaja, vagy éppen az adakozás utáni erős vágy vonzotta oda a kamera elé a fess fiatalembereket, hanem valami más, ami erősebb mindennél, még a háborúnál is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.04.29. 09:56 • Címke: első világháború 100, digitalizálás, efg, efg1914, történelem

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.