a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Volt élet a PC előtt!
Az első informatikusok féltett kincsei egy atomerőmű csarnokában.Digitalizálás, kulturális adatbázisok, portálok, internet… Számunkra természetes, és örökségünk megőrzése és közzététele szempontjából kivételesen fontos kifejezések. Pakson, az Atomerőmű területén működő Atomenergetikai Múzeumban egy olyan tárlat nyílt, amely az informatika első képviselőit, s így a mai informatikai megoldások előfutárait mutatja be: megérdemelnek egy főhajtást azok, akik nélkül talán most ezt a cikket sem olvashatnánk a képernyőn.
Az Atomenergetikai Múzeum (fotó: Képes Gábor)
A kibernetika hőskora című kiállítást – melynek alcíme az idézett rádöbbenés: Volt élet a PC előtt! – a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) gyűjteményére építve, az MMKM és a túrkevei Finta Múzeum együttműködésének eredményeként hozták létre még a múlt év második felében. A túrkevei helyszín után a következő állomás Paks, ahol április 29-én – épp Nemes Tihamér 119. születésnapján – nyitotta meg a tárlatot a kiállítás rendezője, Képes Gábor, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főosztályvezetője.
A bejáratnál robot köszönti a látogatókat (fotó: Atomenergetikai Múzeum)
A kibernetika szó vezérléstechnikát jelent, és először Norbert Wiener alkalmazta 1948-ban azokra a kutatásokra, melyek az élő szervezetek gépi modellezésére, logikai gépekre vonatkoznak. A magyar Nemes Tihamér a szaktudomány hivatalos keletkezése előtt is már hasonló problémák megoldásán dolgozott. A robotika és az informatika forrásvidékének számító tudomány átfogóan az 50-es évek második felében jutott el Magyarországra, ekkor a Budapesti Műszaki Egyetemen Kozma László már relés számítógépet épített, Szegeden pedig Kalmár László kezdett logikai gépek építésével foglalkozni. Az 50-es évek végére Budapesten, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjánál megépült az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. 1959-ben már egy középiskolai tanár is volt – Kovács Mihály piarista szerzetes -, aki szakköri keretek között kibernetikát kezdett tanítani.
A kiállítócsarnok (fotó: Atomenergetikai Múzeum)
E jeles oktatók és kutatók relikviái láthatóak a vitrinekben. A tárgyak közül több Kovács Győző hagyatékából került a múzeumba: az M-3 építésében is részt vett villamosmérnök az első magyar számítóközpont vezetője, majd az informatika legendássá vált népszerűsítője volt. Még ő ajándékozta az MMKM-nek a kiállítás egyik legmulatságosabb tárgyát: az egykor egy számítóközpontot díszítő, karakterekből kinyomtatott alkotás egyik felén egy karikaturisztikus női aktot látunk, másik felén viszont egy Madonnát (anyát gyermekével). A rajzot attól függően cserélgették, hogy mennyire prűd vendég érkezett a számítóközpontba.
Jobbra a Tücsök építőkészlet (fotó: Atomenergetikai Múzeum)
A Kibernetika hőskora kiállításon látható több játék Kovács Mihály szakköréből, ezeket az 1960-as évek tinédzserei alkották: a Heuréka számkitaláló játékot Bertók Péter, a Tücsök nevű építőkészletet Woynarovich Ferenc. A Tücsökből – Mikromat néven – boltban kapható termék lett, vásárlói egyszerű kapcsolásokat állíthattak össze rajta, például a „Farkas, a kecske, a káposzta és a gazda” játékot. Ez volt az első „számítógép” a magyar otthonokban, 1967-ben: egy fadoboz, huzalokkal, izzókkal és négy relével… Láthatunk még számos ritka tárgyat, számítóközpontok kellékeit – például egy perifériát, melyen morózus felirat figyelmeztet, hogy a „szalagot csak az éjszakai ügyeletes operátorok szakíthatják le” – és olyan peremlyukkártyás készüléket is, melyen a mai könyvtári adatbázisok elődei készültek.
Követi a zseblámpa fényét, érzékeli a fájdalmat, hall, tanul (fotó: Atomenergetikai Múzeum)
A kiállítás legismertebb tárgya alighanem a szegedi Katicabogár, Muszka Dániel 1957 körül készített „műállata”, melynek működő modelljét a tárlatvezető be is kapcsolja: a kerekeken guruló műkatica követi a zseblámpa fényét, érzékeli a fájdalmat, hall, tanul – és szereti, ha megsimogatják a hátát. Ennél kedvesebb demonstrációja nem is készülhetett a kibernetikának… Kis alapterületen sok érdekesség várja a látogatókat. Az egyik vitrinben logarléceket, egy másikban kurblival hajtható, mechanikus számológépeket tekinthetünk meg: mindkét eszköz évszázados kelléke volt a mérnökök, kutatók világának, s csak az elektronikus zsebszámológép szorította ki ezeket az 1970-es években. A Kibernetika hőskora épp ezt a korszakváltást ragadja meg: a régi eszközökön dolgozó, de már az új világ alapelveit kiérlelő zsenik műhelyeibe nyújt betekintést.
Az atomerőmű bejárata (fotó: Képes Gábor)
Erre október végéig van lehetőségünk: érdemes elmenni már csak a nem mindennapi helyszín miatt is, hiszen az Atomenergetikai Múzeum látványraktár jellegű csarnokában ezernyi más olyan műszer és dokumentum is látható, mely az országban egyedülálló – és „aktív” korában csak nagyon kevés tudós számára volt hozzáférhető. Technikatörténeti emlékként viszont a nukleáris tudomány és a kibernetika is: mindenkié.
KG