​Ölni, Isten segítségével

A címben rejlő ellentmondás feloldása általában nem okozott problémát az emberiség történetének nagy korszakaiban, hiszen a kezdeti idők politeizmusa szépen kitermelte magának a háborúval kapcsolatos istenfigurákat, és a monoteista vallások elterjedése után sem változott meg a helyzet.

Egyetlen igaz istenük nevével az ajkukon, vagy éppen hozzá fohászkodva indultak harcba a szeldzsuk, majd az oszmán törökök, de a keresztények is. Sőt, talán leggyakrabban ugyanahhoz az istenhez fohászkodtak a szembenálló felek, ugyanazon felekezet papjai áldották meg az egymás ellen fordított fegyvereket. A MaNDA egy hasonló tematikájú, 1915-ös összeállítással is hozzájárult az EFG1914-projekthez.

A több, mint tíz perces tudósítás a háború első, a Monarchia számára kedvezőtlenül (az olaszok május 23-án üzentek hadat Ausztria-Magyarországnak, kétfrontos háborúra kényszerítve azt) alakuló szakaszában tartott, a magyar fegyverek győzelméért könyörgő, május 30-án megtartott Szent Jobb-körmenetről és ünnepi miséről tudósít. Tehát a katonák vagy ágyúk előtt elvonuló és szenteltvizet hintő egyházi személyeket nem fogunk találni benne, a fegyverek egy díszsortűz erejéig vannak csak jelen. A sortüzet adó századok mellett a katonák többsége tiszt, vagy altiszt a felvonulók között, de meglepően nagy számban vannak a lábadozó sebesültek vagy rokkantak is, akik a szerbiai hadszíntérről, vagy még inkább a Kárpátok térségében zajló súlyos harcokból érkezhettek. Az ünnepélyes felvonulásról Fröhlich János és Fodor Aladár készített „kinoriportot”, mégpedig Budapest székesfőváros utasítására, mint azt az első feliratból megtudhatjuk. Az EFG1914 oldalán olvasható, a tudósítást aprólékosan magyarázó, részletes ismertető szövegből azt is megtudhatjuk, hogy a meglehetősen terjedelmes anyagot másnap már játszották a fővárosi mozik, tehát biztos, hogy éjszaka is dolgoztak a szerkesztők, mire elkészítették a megvágott filmet a feliratokkal és a másolataival együtt.

Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért

A Szent Jobb Ferenc József Magyarországon használatos díszhintóján érkezett meg reggel a Belvárosi Plébániatemplomhoz, ahol az ereklyét tartójába, a díszes házat formázó tartót pedig a hordozójára helyezték. A Bécsben tartózkodó uralkodót a későbbiekben a politikától eltávolodó József Ferenc főherceg (1895–1957) képviselte, aki az uralkodói pompától tartózkodva egy tábori huszárzászlósi egyenruhában érkezett meg az ünnepi eseményre. Annál cifrábbak viszont a magyar főurak és kormányzati személyek, akik vastag prémes díszmagyarokban izzadnak a május végi napsütésben. Csernoch János hercegprímás is mai szemmel nézve megmosolyogtatóan hosszú palástjával vonul fel, amit „aulistája”, tulajdonképpen titkára, Pongrácz János gróf hordozott utána. A díszmagyaros felvonulók utáni cilinderes, frakkos emberek öltözetükből következtetve a diplomáciai testületek tagjai lehettek. A Bazilika elé érkezvén a kamera az apácarendek és tanítványaik mellett már civil felvonulókat is mutat, itt lehet látni a nagy eseményre Budaörsről érkezőket is, akik már akkor külön táblával hívták fel szűkebb pátriájukra a figyelmet.

A meglehetősen sötétre sikeredett Bazilikát – talán éppen emiatt – belülről nem láthatjuk, viszont az akkoriban Országház térnek nevezett Kossuth térről egészen izgalmas felvételeket tanulmányozhatunk. A kamera a mai Vidékfejlesztési Minisztérium egyik magasan lévő ablakából, vagy erkélyéről pásztázta a teret, ami küllemre igencsak távol állt a mai, minimalista megoldástól. A kamera megmutatja a pompázatos virágágyásokat és gróf Andrássy Gyula szobrát is, aminek bronza majd a Sztálin szoborba kerül a második világháború után. A könyörgő körmenet végén a téren tábori misét celebrált gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök, aki később megrögzött királypártiként IV. Károly visszatérési kísérleteiben játszik majd fontos szerepet. A misén hangosítást természetesen még nem használtak, viszont az egyházi énekeket katonazenekar játszotta, a díszszázadok pedig négyszer lőttek az ég felé: evangéliumkor, úrfelmutatáskor, áldozáskor és végül a mise végén, az áldás után.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.05.12. 09:41 • Címke: első világháború 100, történelem, digitalizálás, manda, efg, efg1914