a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Ölni, Isten segítségével

efg1914 logoA címben rejlő ellentmondás feloldása általában nem okozott problémát az emberiség történetének nagy korszakaiban, hiszen a kezdeti idők politeizmusa szépen kitermelte magának a háborúval kapcsolatos istenfigurákat, és a monoteista vallások elterjedése után sem változott meg a helyzet.

Egyetlen igaz istenük nevével az ajkukon, vagy éppen hozzá fohászkodva indultak harcba a szeldzsuk, majd az oszmán törökök, de a keresztények is. Sőt, talán leggyakrabban ugyanahhoz az istenhez fohászkodtak a szembenálló felek, ugyanazon felekezet papjai áldották meg az egymás ellen fordított fegyvereket. A MaNDA egy hasonló tematikájú, 1915-ös összeállítással is hozzájárult az EFG1914-projekthez.

A több, mint tíz perces tudósítás a háború első, a Monarchia számára kedvezőtlenül (az olaszok május 23-án üzentek hadat Ausztria-Magyarországnak, kétfrontos háborúra kényszerítve azt) alakuló szakaszában tartott, a magyar fegyverek győzelméért könyörgő, május 30-án megtartott Szent Jobb-körmenetről és ünnepi miséről tudósít. Tehát a katonák vagy ágyúk előtt elvonuló és szenteltvizet hintő egyházi személyeket nem fogunk találni benne, a fegyverek egy díszsortűz erejéig vannak csak jelen. A sortüzet adó századok mellett a katonák többsége tiszt, vagy altiszt a felvonulók között, de meglepően nagy számban vannak a lábadozó sebesültek vagy rokkantak is, akik a szerbiai hadszíntérről, vagy még inkább a Kárpátok térségében zajló súlyos harcokból érkezhettek. Az ünnepélyes felvonulásról Fröhlich János és Fodor Aladár készített „kinoriportot”, mégpedig Budapest székesfőváros utasítására, mint azt az első feliratból megtudhatjuk. Az EFG1914 oldalán olvasható, a tudósítást aprólékosan magyarázó, részletes ismertető szövegből azt is megtudhatjuk, hogy a meglehetősen terjedelmes anyagot másnap már játszották a fővárosi mozik, tehát biztos, hogy éjszaka is dolgoztak a szerkesztők, mire elkészítették a megvágott filmet a feliratokkal és a másolataival együtt.

video

Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért

A Szent Jobb Ferenc József Magyarországon használatos díszhintóján érkezett meg reggel a Belvárosi Plébániatemplomhoz, ahol az ereklyét tartójába, a díszes házat formázó tartót pedig a hordozójára helyezték. A Bécsben tartózkodó uralkodót a későbbiekben a politikától eltávolodó József Ferenc főherceg (1895–1957) képviselte, aki az uralkodói pompától tartózkodva egy tábori huszárzászlósi egyenruhában érkezett meg az ünnepi eseményre. Annál cifrábbak viszont a magyar főurak és kormányzati személyek, akik vastag prémes díszmagyarokban izzadnak a május végi napsütésben. Csernoch János hercegprímás is mai szemmel nézve megmosolyogtatóan hosszú palástjával vonul fel, amit „aulistája”, tulajdonképpen titkára, Pongrácz János gróf hordozott utána. A díszmagyaros felvonulók utáni cilinderes, frakkos emberek öltözetükből következtetve a diplomáciai testületek tagjai lehettek. A Bazilika elé érkezvén a kamera az apácarendek és tanítványaik mellett már civil felvonulókat is mutat, itt lehet látni a nagy eseményre Budaörsről érkezőket is, akik már akkor külön táblával hívták fel szűkebb pátriájukra a figyelmet.

A meglehetősen sötétre sikeredett Bazilikát – talán éppen emiatt – belülről nem láthatjuk, viszont az akkoriban Országház térnek nevezett Kossuth térről egészen izgalmas felvételeket tanulmányozhatunk. A kamera a mai Vidékfejlesztési Minisztérium egyik magasan lévő ablakából, vagy erkélyéről pásztázta a teret, ami küllemre igencsak távol állt a mai, minimalista megoldástól. A kamera megmutatja a pompázatos virágágyásokat és gróf Andrássy Gyula szobrát is, aminek bronza majd a Sztálin szoborba kerül a második világháború után. A könyörgő körmenet végén a téren tábori misét celebrált gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök, aki később megrögzött királypártiként IV. Károly visszatérési kísérleteiben játszik majd fontos szerepet. A misén hangosítást természetesen még nem használtak, viszont az egyházi énekeket katonazenekar játszotta, a díszszázadok pedig négyszer lőttek az ég felé: evangéliumkor, úrfelmutatáskor, áldozáskor és végül a mise végén, az áldás után.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.05.12. 09:41 • Címke: első világháború 100, történelem, digitalizálás, manda, efg, efg1914

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.