Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A történések sorrendjét követő film minden bizonnyal egyedülálló a világon, hiszen a képsorokon a középkorból itt maradt ruhák, közlekedési eszközök és szokások mellett megjelenik a 20. század is autóival és bámészkodó, kamerának pózoló kisemberével. Az utolsó magyar király koronázásának végigkövetése a fővárosba való megérkezésétől a koronázási domb szuvenírként való széthordásáig felbecsülhetetlen értéket képvisel. Még akkor is, ha a technikai korlátok miatt nem volt kamera a Mátyás templomban, mikor Csernoch hercegprímás és Tisza István miniszterelnök, mint nádorhelyettes Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen fejére tették a magyarok Szent Koronáját. Ami láthatóan igencsak nagy volt királyunk fejére.
I. Ferenc József utóda 1916. december 27-én, az agg uralkodó halála után alig több, mint egy hónappal érkezett meg Budapestre, hogy magyar királlyá koronázzák. Az Uher-film és a Kino-Riport filmvállalatok által készített film első snittjei a pályaudvari kocsiba szállást mutatják, a királyi pár, Károly és Zita a meglehetősen hűvös idő (látszik a lehelet) ellenére nyitott kocsival hajtatnak fel a Várba, ahol a jól fűtött királyi lakosztályok várják őket. A ködös Lánchídról, vélhetően az Alagút tetejéről felvett képsorokon ott vannak még a hídpénz lerovására szolgáló építmények is. A Várban láthatóan még nagyobb a köd, aminek már nyoma sincs viszont azokon a Parlamentről készült képeken, ahol a főkapunál feltűnik a magyar politikai elit, és elindul a koronázási hitlevéllel a Vár felé. Hideg van ekkor is, jól látszik a lovak orrlyukain kiáramló pára, de pont az ilyen időjárási viszonyokra jó a 16. századi díszmagyar a maga prémjeivel és vastag posztójával. A szerencsésebbek persze ekkor is kocsiba szállhattak, amiben ugyan nem volt fűtés, de mire a Várba értek biztos „belehelték” a zárt utasteret. Melynek ajtaját egy vastag prémes libériába bújt bajuszos alak volt hivatott kinyitni a királyi palotához érvén. Tüsténkedésén hosszasan elidőz a kamera.
IV. Károly király koronázása
Az is érdekes aztán, hogy a Mátyás templomi előkészületeket „civilben”, személyesen ellenőrizte a királyi pár. Az Europeana bolgár böngészői is örülhetnek, hiszen a következő képsorokon, a koronázásra érkező potentátok között feltűnik a kecskeszakállas I. Ferdinánd bolgár cár is. A potentátok után pedig karabélyos huszárszázad és alabárdos koronaőrök kíséretében egy barokk hintóban megérkezik jókora vasládában (vajon ebben ásták el Orsovánál?) a Szent Korona is a koronázási jelvényekkel. A pakolást a Mátyás templom főkapujának boltívei alól veszi egy másik kamera, ami talán a bevilágítás megoldhatatlansága miatt nem megy beljebb aztán az épületbe. A következő képsorokon, láthatóan barátságtalan időben, huszárszázaddal és makacskodó lovak által húzott pompás barokk hintókkal az élen megindul a koronázási menet amelynek végén a királyi pár nyolclovas, díszes hintója tűnik fel, a legelső és hátsó lovakon ülő, fehér prémes kalpagú két hajtóval. A templom bejáratánál leállított kamera a megérkezés előtti tülekedés képeit veszi hosszasan, ahol minden rekordot megdönt valószínűleg az egy négyzetméterre jutó árvalányhaj mennyisége.
A film második része a lelátók előtt sorakozó puskás matrózokkal kezdődik, akik láthatóan fáznak és unatkoznak is a szemerkélő esőben. A tribünökön – miközben a templomban zajlik a szertartás – nyakukat nyújtogató, fejüket forgató hölgyeket látunk többségben, no és egy urat, aki elmerült újságjában, talán a börzei híreket böngészve. Ezután népviseletbe öltözött asszonyok csoportját találja meg a kamera, majd hosszasan elidőzik a koronaőrség daliás és kivétel nélkül bajuszos állományán. Ezután csak úgy pásztázni kezd a tömegben, 15:20-nál rábukkanva egy vélhetően bosnyák alattvalóra, aki népviseletben, fezzel a fején és széles övébe régi pisztolyt dugva néz bele a lencsébe. A film a szertartás végén a templomból kivonuló főpapsággal folytatódik, majd ki tudja miért, de hosszasan kocsiba szállásokat mutatnak újra, pedig még hátra van a templommal szembeni Szentháromság-szobornál a királyi eskü is. Amit ezek szerint a kis hermelinpalástos Ottó királyfi (úgy bugyolálja be inasa, mint egy babát) és Zita királyné sem várt meg. Az eskü szövegét Csernoch hercegprímás mondja elő a királynak, de ott van mellettük borostaszakállával Tisza István is. Itt (22:18-nál) látszik először, hogy milyen nagy volt Károly fejére a Szent Korona, amit állítólag külön ki is béleltek, nehogy a szemébe csússzon. 25:52-nél, az eskü után egy csoport katonatiszt fényképezkedik a Szentháromság téren és közéjük lép a tengerésztiszti egyenruhát viselő Horthy Miklós, aki bizonyos tekintetben négy év múlva Károly utóda lesz majd. Végül aztán lovas menet indul a lócitromos Tárnok utcán a Szent György térre a vármegyék földjéből emelt Királydombhoz, amire ügyesen fel is vágtatott Krőzosz hátán a király, hogy megejtse a „napvágást”, a négy égtáj felé sújtson egyet-egyet Szent István kardjával. És ezzel véget is ér a közvetítés, már csak a koronázási dombot ereklyének, szuvenírnek széthordó, vagy bámészkodó tömeget mutat a kamera. És bónuszként a szerkesztők még bevágták a film végére a Lánchídon végigrobogó „debreceni pazar ötös fogatot” is.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.