a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Filmben mondani a mondhatatlant

A Budapesti tavasz és Az ötödik pecsét dvd-bemutatója

magyar_holok_leadMájus 22-én Magyar film – magyar holokauszt címmel az Örökmozgó Filmmúzeumban került sor Máriássy Félix Budapesti tavasz és Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című DVD-kiadványainak bemutatójára, amelyeket a Holokauszt Emlékév keretében jelentetett meg a MaNDA. A rendezvényen az extrákon szereplő szakértők, valamint a Budapesti tavasz digitális restaurálását  végző munkatárs vett részt. A beszélgetést Fazekas Eszter, a kiadványok szerkesztője vezette.

Azzal a felvetéssel indította a beszélgetést, hogy ez a két film lehetőséget ad a probléma általánosabb vizsgálatára, annak végiggondolására, hogy tágabb értelemben, milyen nézőpontból ábrázolta a magyar film a holokausztot a különböző filmtörténeti korszakokban. Milyen formanyelven próbálta a film – Elie Wiesel kifejezésével élve – „mondani a mondhatatlant”?

Zombory Máté, Sándor Tibor
Sándor Tibor, balra Zombory Máté (fotó: mandarchiv.hu/Major László)

Sándor Tibor történész a társadalmi összefüggések felől közelített. Elmondta, hogy a magyar polgárság történetében a huszas évektől 1945-ig végig központi szerepet játszott a zsidókérdés. Az 1920-ban a numerus clausussal kezdődött folyamat a zsidótörvényekkel folytatódott, majd a vidéki zsidóság deportálásába és szisztematikus legyilkolásába torkollott. A folyamat mögött álló antiszemitiszmus eredendő okát abban látta, hogy Magyarországon a polgári átalakulást a magyar asszimiláns zsidóság hajtotta végre, amit a hagyományos vezető rétegekhez kötődő, nemesi-dzsentroid eredetű keresztény középosztály képtelen volt neki (és önmagának) megbocsátani. 1945 után ez a kérdés taktikai megfontolásokból más kérdéseknek rendelődött alá, ami a történeti emlékezet szempontjából rendkívül káros és fájdalmas. A filmtörténeti háttérre utalva felvázolta, hogy 1944-ben teljesen átszervezték a filmgyártást, nem csak a zsidókat távolították el, hanem még az olyan liberális szellemű nagy sztárokat is, mint Jávor Pál és Karády Katalin.

Moldován Márton, Varga Balázs, Fazekas Eszter, Barabás Klára, Zombory Máté, Sándor Tibor
A beszélgetés résztvevői: Moldován Márton, Varga Balázs, Fazekas Eszter, Barabás Klára, Zombory Máté, Sándor Tibor (fotó: mandarchiv.hu/Major László)

Zombory Máté szociológus árnyalta a helyzetet, amikor a kérdés ’45 utáni recepcióról beszélt. Ekkor a zsidó szenvedéstörténet még élénken benne élt a közbeszédben. Olyan alapvető jelentőségű dokumentumok váltak hozzáférhetővé, mint a DEGOB- vagy a népbírósági jegyzőkönyvek. Memoárok sora jelent meg, a lapok is szerteágazó módon beszéltek a történtekről, amit a kortársak „tragédiaként”és „katasztrófaként” éltek meg, a benne résztvevő nyilasokat pedig „gazembereknek”, „bűnözőknek” tartották. Az 1945-46-ban kicsúcsosodó nyilvános beszédnek a kommunista hatalomátvétel vetett véget, az államszocializmus pedig hosszú távon tabusította a témát. Világviszonylatban kétféle diskurzus alakult ki: míg Nyugat-Európában a holokauszt morális jelentőségére helyezték a hangsúlyt, Kelet-Európában az antifasiszta narratíva honosodott meg. Ennek jellegzetes példája volt a Budapesti tavasz is, amely rendelt film volt a „felszabadulás” 10. évfordulójára, és amely rögtön meg fel is rúgta a holokauszt ábrázolásával a „hősi háborús film” sablonjait.

Varga Balázs utalt arra, hogy a '45 utáni nyílt közbeszéd részeként Radványi Géza Valahol Európában (1947) című filmje is érintette a holokauszt témáját, de a Budapesti tavasz (1955) volt az első, amely meg is mutatta azt. Máriássy Félix filmjének újszerűsége abban állt, hogy a leegyszerűsítő, patetikus ábrázolásmóddal szemben egy személyes, emberi történetben volt képes megmutatni a történelmet, benne a holokausztot. Ettől kezdve a vészkorszak, mint téma végigkíséri a magyar filmtörténetet és mindig az adott korra jellemző, hogy mi jelenik meg hangsúlyosan belőle. Így a hatvanas évek modernizmusában megjelenik a flash back formájában (Fábri) vagy különböző újhullámos megoldásokban (Szabó István Apájában például), a hetvenes években pedig a jellemző parabolikus formákban, mint amilyen Az ötödik pecsét is. A nyolcvanas évektől kezdve reprezentatív játékfilmek sora bontja ki a témát a Jób lázadásától a Senkiföldjén át A napfény ízéig.

Barabás Klára, Zombory Máté
Barabás Klára és Zombory Máté (fotó: mandarchiv.hu/Major László)

Barabás Klára filmtörténész elmondta, hogy Fábrit nagyon hamar megtalálta a téma, már az 1955-ben forgatott Hannibál tanár úr is ezzel foglalkozott, majd végigkísérte pályáját: a Két félidő a pokolban (1961), a Nappali sötétség (1963) és az Utószezon (1966) is erről szól. A rendező, aki mesterien, egyedi módon dolgozta fel az irodalmi műveket, a DVD-n is szereplő önvallomásában arról beszél, hogy egész életében az erőszak, a megaláztatás ellen küzdött. A filmtörténész kiemelte két dramaturg szerepét, akikkel Fábri együtt dolgozott és akik nagy hatással voltak rá a témaválasztásban: az egyik Szász Péter, a másik Bacsó Péter – a Két félidő a pokolban témáját, a valóban megtörtént esetet az utóbbi ajánlotta a figyelmébe.

Fazekas Eszter szerint a filmtörténet nagy kérdése, lehet-e egyáltalán megmutatni a holokausztot? A Schindler listája vagy A napfény íze ezt megteszi, míg Lanzman Shoah-ja, Gazdag Gyula Társasutazása vagy Jeles András Senkiföldje című filmje az ábrázolás lehetetlenségét állítja a középpontba. Az ábrázolás módjának is megvan a története, az adott filmeket ebből a szempontból is érdemes megvizsgálni. Érdekes ilyen értelemben a műfajiság kérdése is.

budapestitavasz3ddvd
Megjelent DVD-n

Zombory Máté ezt a kérdést a Budapesti tavasszal kapcsolatban bontotta ki. A filmben nem lehet látni a gyilkosságot – csak áttételesen mutatja meg azt a hiány, az otthagyott Duna-parti cipők képével. Ez a film az életről, a túlélésről is szól, a vége (Ruttkay Éva emlékezetes rikkancs-figurája osztogatja a Szabadság című röplapot) is ezt sugallja. Más utat próbált a Rónay György regényéből, Páger Antal főszereplésével készült, Fábri rendezte Utószezon: a rendező dokumentum-felvételeket vág be a filmbe, a gázkamra-jelenetet pedig színészek játsszák el. A film külön pikantériája, hogy a főszerepet, a lelkiismeretfurdalás gyötörte patikust az argentinai emigrációból visszatért Páger Antal játssza, akinek a szélsőjobb mellett való szerepvállalása akkor még élénken élt a nézők emlékezetében. Az Utószezont már a maga korában sok kritika érte, erősen megosztotta a közönséget, mára pedig már egészen negatív az értékelése, mivel éppen keletkezésének idején kristályosodott ki az a konvenció, amely szerint a gázkamrát nem lehet megmutatni, nem reprodukálható. Varga Balázs hozzátette, hogy a filmkészítők az évtizedek során különböző lehetőségeket tapasztaltak ki arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet különböző műfajokban megmutatni a holokausztot a történelmi melodrámától, mint a Schindler listája a vígjátékig (Az élet szép).

otodik_pecset
Megjelent DVD-n

Végül a Budapesti tavasz digitális felújítását végző Moldován Márton beszélt a restaurálás elméleti dilemmáiról és konkrét problémáiról. Arról, hogy a filológiai, filmtörténeti szempontok alapján a felújítási cél nem egy steril, a mai ízlésnek megfelelő állapot elérése, hanem a keletkezéshez hasonló állapot rekonstruálása. Szerencsés körülmény, ha van élő alkotó, aki meghatározhatja a felújítás fényértékeit – ilyen jelen esetben nem volt. Ilyenkor a régi, rossz kópiák paraméterei szolgálnak alapul. Kiinduló anyagként egy lágy, ezért nagyon részletgazdag  dubpozitív kópiát használtak. A restaurálás során figyelembe vették, hogy a filmkópiának egészen más, kevésbé kontrasztos fényértékei vannak, mint a monitornak, ahol majd a DVD-képe megjelenik. Nehézséget jelentett, hogy a munkafolyamatot csak részben lehet automatizálni, a tisztítóprogram lefuttatása után kézzel, kockánként kellett visszatenni mindazt, amit a gép szennyeződésnek érzékel, de nem az: a csillogást a szemekbe, a flittereket, gombokat a ruhákra. Külön problémát jelentett az áttűnések belesimítása a filmbe.

Budapesti tavasz, Az ötödik pecsét dvd-bemutató
(fotó: mandarchiv.hu/Major László)

A beszélgetésbe a közönség is be-bekapcsolódott, kiegészítette, árnyalta az elhangzottakat. Így Surányi Vera, a filmarchívum egykori munkatársa arról beszélt, hogy miért volt politikai okokból tabutéma a holokauszt az ötvenes-hatvanas években (amit épp a film tört meg leginkább). Bárdos Judit, az ELTE Filmtudomány Tanszékének oktatója pedig a lengyel párhuzamot említette meg. A lengyelek a téma feldolgozásában már ott tartanak, hogy szinte túlzott a holokauszt reprezentációja a filmművészetben (ez tart a mai napig, lásd például a legújabb, Fuss fiú című német-lengyel alkotást) – ezt a helyzetet nem is lehet összehasonlítani a magyarral, ahol bőven van még tennivaló. Ehhez járult hozzá a MaNDA a két film DVD-kiadásával is.

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2014.05.28. 12:47 • Címke: dvd-bemutató, holokauszt70, manda, filmtörténet, dvd

Magyar játékfilmek