a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Cigány császár palotája vagy a magyar nemzeti stílus?
A temetési menet a műcsarnoki ravataltól indult, majd az Andrássy út, a Nagykörút és a Rákóczi út érintésével jutott el a Kerepesi temetőbe. Lechner Ödön – barátainak és ismerőseinek csak Papszi – utolsó útján tízezrek álltak sorfalat és minden fővárosi építkezésen elhallgattak a kalapácsok, leállt öt percre a munka. 100 évvel ezelőtt üresen maradt a Japán Kávéház művészasztalának egyik „törzsfőnöki” széke is.
Amelyből az idős építész – miközben odafülelt azért a magasröptű beszélgetésekre – a visszaemlékezések szerint sokszor kipillantott az ablakon, „nehogy elmulasszon egy arra elhaladó szép kislányt”. Lechner „újai mindig piszkosak voltak a puha ceruzától”, mert az új és magyar építészeti stílus megteremtéséhez bizony sokat kellett rajzolni. Még egy olyan mesternek is, aki a Berlini Építészeti Akadémiáról kikerülve itáliai, francia és angol tanulmányútjain megtanulta, amit csak a szakmából meglehetett.
Lechner Ödön (1845-1914)
És egy identitását kereső és ekkoriban megtaláló, gazdaságilag prosperáló országban mit is tehetne mást egy ambíciózus magyar építész, mint azt, hogy megpróbálja kialakítani az új építészeti technikák és anyagok (öntöttvas és acél szerkezetek, vasbeton) felhasználásával a magyar építészeti stílust. Lechner, akinek bajor ősei Buda visszavívásának évében érkeztek Magyarországra, mondhatni jó helyre született. Nagyapja, Lechner Nepomuki János kőbányai téglagyárának ügyei mellett talált időt 1808-tól arra is, hogy a Szépészeti Bizottság elnöke legyen. A téglagyár irányítását halála után Lechner Ödön kapja meg, itt ismeri meg az égetett anyag tulajdonságait, amire még nagy szüksége lesz a későbbiekben.
A cigány császár palotája
Lechner ugyanis a látványosan egyéni formavilág mellett külön hangsúlyt fektet az épületeinek külső burkolására és tetőfedésére. Az erre felhasznált anyag a Zsolnay Vilmos és Wartha Vince által kifejlesztett pirogránit, vagy eozinmázas kerámia. Amely sokáig megtartja színét és ellenáll az időjárás viszontagságainak – az Iparművészeti Múzeum cserepeinek cseréje 100 év után vált aktuálissá. A homlokzati és belsőépítészeti díszeket, az anyag rendkívül élénk színhatásait felhasználva a magyar népművészetből, különösen a szűcsmintákból merítette. Mint ahogyan fogalmaz is: ő a meglévő népies motívumainkat oltja csak a modernbe, mert a magyar nemzeti stílus megvan szerinte a magyar népnél, csak meg kell találni, ki kell találni szabályait és bele kell mélyedni sajátos szellemébe. Azért, hogy „majdan mint kultúremberek, belevigyük e formák szellemét a mai kor nagyobb, fejlettebb, sőt monumentális építő feladataiba”. Nos, ez utóbbi elhatározás már nem ment annyira könnyen, hiszen Lechnernek – pont eme törekvések miatt – a szakmában és a közéletben sok ellenfele is akadt. Az Iparművészeti Múzeumot a cigány császár palotájának nevezték, amikor pedig állítólag egy főhercegasszony meglátta a Ferenc József jubileumi templomához készített terveit, arra a megállapításra jutott, hogy „ez nem templom, ez mecset”.
Ez egy mecset?
Így fordulhatott elő, hogy 1902-ben Wlassics Gyula jóvoltából letiltották az állami megrendelésekről. Igaz, erre az időre már „nagy” épületei (Iparművészeti Múzeum, Magyar Állami Földtani Intézet, Postatakarékpénztár, Szent László plébániatemplom) mind elkészültek. Utolsó vállalkozása 1907-től a pozsonyi Szent Erzsébet, avagy a Kék templom megépítése volt. Ennek befejezése előtt két évvel, 1911-ben, a római nemzetközi építészeti kiállításon nagy aranyéremmel tüntették ki életművéért. Amelyet számos követő és tanítvány vitt tovább, és amely meghatározó lett a magyar építészet történetében.
Kék templom, Pozsony
Pálffy Lajos