a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Saját czigánybanda húzta és fehérnép is akadt a tánchoz

efg1914 logo

Hova lett a sok sebesült a Gyáli úti Magyar Királyi Honvédségi Helyőrségi, avagy Zita Kórházból? A MaNDA egy, a kórházról 1915-ben készült összeállítást is közzétett az EFG1914 oldalán, de ezen hiába keresünk bekötött sebeket.

Pedig Ausztria-Magyarország csapatai 1914 őszén két fronton is harcban álltak a legalább annyira jól felfegyverzett ellenséggel, a szerbiai és az orosz hadszíntér összecsapásaiban rengeteg volt az olyan sebesült, csonkolt végtagú katona, akiket rehabilitációra a hátországba, a Zita Kórházba lehetett volna szállítani. A kisfilmen viszont csupa egészségesnek tűnő, fürgén mozgó, boldog bakát lehet látni. Talán bizony direkt nem kívántak foglalkozni a katonáskodás „árnyoldalaival” a film készítői?

A kérdés nyilván költői, mert kinek van kedve vértől átitatott kötésű láb- és karcsonkokat, mankóval araszoló szerencsétlen embereket nézegetni a moziban? És ami még lényegesebb, kinek lenne kedve ilyen felvételek után magát és a vasúti vagont felvirágozva, zeneszóval elindulni a húsdaráló felé? Mert az ipari, technikai fejlődés a 20. század elejére a hadiipar és a fegyverek olyan léptékű tökéletesedését is eredményezte, hogy egy-egy támadás, ütközet után valóságos vérpatakok indultak és hullahegyek borították a csatatereket. Sokáig „rekorder” volt az amerikai polgárháború addig soha nem látott, több mint 600 ezres embervesztesége, de ennél még gyilkosabbak voltak az isonzói csaták egymillió áldozatot követelő vérszivattyúi. A halottak sokszor hevenyészett eltemetése (lásd a szlovéniai gleccserből most kiolvadó magyar bakákat) mellett meg kellett szervezni a sebesültek lehetőleg még a harci cselekmények alatt történő elsődleges ellátását, majd szállítását is. A frontvonalak mögött felállított gyűjtőhelyekről, tábori kórházakból a súlyos, köztük a csonkolt sebesülteket is a hátországi katonai kórházakba küldték a teljes gyógyulás érdekében. Itt elvégezték azokat a beavatkozásokat, amikre tábori körülmények között nem volt lehetőség, és itt kaptak protézist, művégtagot az arra rászorulók.

video

Élet az egykori Zita telepen

De mint tudjuk, véres kötéseket, mankós rokkantakat nem vett fel a kamera a Zita királynéról elnevezett barakk-kórházban. Ami az FTC mai, Gyáli úti edzőpályájának helyén működött hetven barakkal és 3700 ággyal. Az összeállítás egy magas épületből felvett panorámaképpel kezdődik, amin a tavaszi, kora nyári fényben ott sorakoznak a barakkok. A következő snitten féltető alatt vagy előtt heverésző, pihengető katonákat látunk szemléltetve mindjárt a rehabilitáció mibenlétét. Ezután kívülről megnézhetjük az orvosi barakkot, ahol ki tudja milyen megfontolásból egy ajtó mögött volt a sebészeti kötöző és az urológia. Ugyancsak egy bejárata volt a gégészetnek és a fogászatnak, ami talán érthető, hiszen itt egymáshoz meglehetősen közel elhelyezkedő dolgokat gyógyítanak. Megismerkedhetünk a borotvált koponyájú Sebes doktorral, a telep „gondnokával” is, aki valami zubbonyszerűségben – talán azt demonstrálandó, hogy milyen szerencsés, aki idekerül – éppen egy malacot tart a kezében. Való igaz, nincs rossz dolguk a ki tudja melyik frontról érkező bakáknak, hiszen ezután kiderül, hogy a kórháznak saját cigánybandája (három hegedű, bőgő, gordonka, cimbalom és klarinét) van, no meg „fehérnép is akad a tánchoz” – vélhetően a hivatásos ápolószemélyzetből. Az arisztokrácia köreiből és nagypolgári családokból kikerülő önkéntesek nem vállalkoztak volna az ilyen megnyilvánulásra, mint ahogy a betegápoló női szerzetek tagjai sem perdültek táncra a lábadozó bakákkal.

A filmen négy pár ropja négyféle ritmusban a húszas éveinek elején járó prímás által vezetett muzsikára, később pedig feltűnik majd egy „szólótáncos” is, aki mozgásából ítélve láthatott valamikor balettelőadást talán. A közönséget közben egy egyenruhája alapján huszárként szolgáló „cirkuszművész” is szórakoztatja, egyensúlyozó és zsonglőrszámokkal. A lelki táplálékról, vélhetően az istentelen és barbár oroszok, no meg szerbek ellen szónokolva, egy többszörösen kitüntetett lelkipásztor gondoskodott. Ami ezután következik, arra csak nehezen lehet magyarázatot találni. A tábor őrsége (feltűzött szuronyú katona is van közöttük) egy mozgásából következtethetően idegbeteget, vagy valami hasonlót fékez meg éppen. Ez valahogy nem illik a képbe, rontja az összhatást. A következő, burleszkre hasonlító jelenetben a „rituális konyha” tetejére felmászó tűzoltókat látunk, akik meglehetősen ügyetlenül, mindenfelé eresztő fecskendővel spriccelnek össze-vissza. A rituális konyhán a hadseregben szolgáló zsidóknak főzhettek kóser ételeket, az ezután következő, széles gesztusokkal megvalósított tömeges kártyázás (snapszerozás?) és a feltűnő őrség miatti menekülés megrendezett volt a látottak alapján. És itt eljutottunk a négy és fél perces film végéig, a kórház viszont 1932-ig üzemelt a Gyáli út mellett, de ekkorra már vége lett a vidám napoknak, a barakkok túlnyomó többségében a trianoni döntés menekültjei laktak, szörnyű körülmények között.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.06.11. 11:21 • Címke: első világháború 100, digitalizálás, efg, efg1914, manda, történelem

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.