Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Idén három kiemelt téma köré szerveződnek a programok: decemberben lesz 80 éves a Meseautó, a magyar filmtörténet 1934-ben készült iskolateremtő filmje; idén zajlik az első világháború centenáriuma; és július 17-én ünnepeljük a magyar filmtörténet meghatározó művészének, Tolnay Klárinak 100. születésnapját.
Filmarchívum
A látogatók csoportos vezetésen vehetnek részt a filmarchívum pozitív-filmraktárában, megismerkedhetnek a különböző antik vetítőgépekkel és egyéb technikai ritkaságokkal és érdekességekkel. Bepillanthatnak a vetítőgépházba, amely ma már önmagában is történelem. Az aulában felnőttek és gyerekek rajzfilmet készíthetnek kockánként, thaumatrope rajzot készíthetnek vagy autós filmtörténeti totót tölthetnek ki DVD-nyereményekért. Folyamatos tárlatvezetést tartunk a magyar filmszakma történetéről, miközben a vetítőben filmek peregnek. Az érdeklődők megismerkedhetnek a Telecine-rendszer képrestaurálási lehetőségeivel és a 3D-szkennelés titkaival, sőt a magukkal hozott kedvenc tárgyukról (20*20*20 cm mérethatárig) a helyszínen körbeforgatható 3D-modellt készítenek (amelyet később letölthetnek egy megadott webhelyről).
A parkolóban valódi meseautók állnak majd az oldtimer gépkocsibemutatón: egy 1939-es Opel Kapitan, egy 1959-es Mercedes és egy 1954-es Austin Healey – némelyikük filmben is szerepelt. De fényképezkedhetünk archív filmes jelenetekben is, korhű lámpaparkkal. Az est Surfin' Zhiguli koncerttel zárul.
Örökmozgó
Az Örökmozgó Filmmúzeum az első világháborús témára koncentrál ezen az estén. 18 órától a Café Moszkva (Székely István, 1935), 19.30-tól az Én is jártam Isonzónál című filmet vetítjük. Utóbbi vetítése után kerekasztalbeszélgetés lesz a rendezők, Gulyás Gyula és Gulyás János, valamint Szörényi László irodalomtörténész és Pintér Judit filmkritikus résztvételével. 22 órától összeállítást láthatnak első világháborús filmfelvételekből (Isonzói csata, A görzi csata, Bukovina felszabadítása), improvizatív elektronikus zenei kísérettel. A zenét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem két elsőéves hallgatója, Berkó Gábor és Bodoki-Halmen Zsolt szolgáltatja.
Ezalatt a kiállítótérben a Tolnay Klári centenáriumhoz kapcsolódó filmtörténeti totót játszhatnak, DVD-nyereményekért. A kiállítással az örökifjú művésznő filmes pályafutása előtt is tisztelgünk.
Múzeumok éjszakája a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetben
2014. június 21. 16-24 óra
A MANDA filmarchívuma (1021 Budapest, Budakeszi út 51/e)
Örökmozgó Filmmúzeum (1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.)
Aki nálunk veszi a karszalagját, 2014. július 31-ig három filmet ingyen nézhet az Örökmozgóban!
mandarchiv.hu
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.