a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Attól féltek, hogy megint a tömegbe lőnek
Lepergett egy negyed század, meg kell hát emlékeznünk az
„újratemetésről”, mert csak így szokás emlegetni ezt a kommunista
diktatúrát – mások szerint a szocializmust – végképp a történelem
süllyesztőjébe irányító eseményt. Tömegek, talán félmillió ember is volt a Hősök terén, a Műcsarnok előtt felállított ravatalok előtt. És még többen otthon, a képernyőt nézve, mert ha szabadsága nem is, de tévéje volt már akkor is mindenkinek. És valami olyat láthattak 25 évvel ezelőtt a magyarok az Orion és Videoton készülékeiken, amiről a legtöbben álmodni sem mertek volna.
Mert a diktatúra hozzájárulásával, sőt, közreműködésével megadták a végtisztességet azoknak, akiknek meg kellett halniuk, hogy ez a félelmen alapuló világ további 33 éven át fennállhasson Magyarországon. Mert azok a bizonyos, 1958. június 16-án hajnalban végrehajtott kivégzések – amikről másnap a Népszabadságból értesülhetett az ország és a világ – elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy az orosz tankok hátán megérkező Kádár-kormány megtarthassa akkor még ingatag hatalmát. Ki kellett ahhoz végezni Nagy Imrét, a törvényes miniszterelnököt és társait, és még vagy 300 forradalmárt, hogy rettegjen az ország. Arra viszont nincs magyarázat, hogy miért nem szedték le a drótot Nagy Imréék kezéről és lábáról, no és arra sem, hogy miért kellett szigorúan arccal lefelé elásni a holttesteket gyorsan a börtönudvaron. Mint ahogy azt sem lehet tudni, miért ásták ki és csavarták kátránypapírba és temették a Köztemetőben újra a maradványokat 1961 februárjában.
Nem lehetett tudni, mert így működött a diktatúra, amit sokak szerint végül a két világrend közötti fegyverkezési verseny kezdett ki azzal, hogy az úgynevezett szocialista országok végül már csak hitelekből tudták fedezni a kiadásaikat. Rések keletkeztek az építményen, Pozsgai Imre 1989 januárjában ellenforradalom helyett népfelkelést emlegetett és többek között megalakulhatott a Történelmi Igazságtétel Bizottság ellenzéki politikusok és a törvénytelenül kivégzettek családtagjainak részvételével. A Párt pedig először csak zártkörű újratemetést támogatott volna, de végül – megfelelő biztonsági intézkedések mellett – kénytelenek voltak felhúzni a sorompókat. És a gyönyörű júniusi reggelen, aki csak tehette és hallott róla, elindult a Hősök terére, ahol már ott volt a Bachmann Gábor és ifjabb Rajk László tervei alapján átöltöztetett Műcsarnok, előtte Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsója, no és a hatodik, az üres is, amivel az ismeretlen mártírokra akartak emlékezni.
A díszőrség – közöttük a pártállam jeles vezetővel – az ötórás esemény során többször váltotta egymást, és a tömeg a virágokkal és koszorúkkal reggel kilenctől vonult el méltóságteljesen a ravatal előtt. Felolvasták a kivégzett áldozatok akkor tudott névsorát és 12.30-kor egy percre megállt és elhallgatott az egész ország. Az ünnepi szónokok, talán egy kivételével, mind a hatan a megbékélést és az összefogást hangsúlyozták, majd pedig a Himnusz eléneklése után sokak megkönnyebbülésére elindult a temetési menet.
Mert a 25 év alatt többen is arról beszéltek: akkor és ott attól féltek, hogy jönnek az oroszok, a munkásőrök, vagy valakik, és ahogy az a Nyugatinál, vagy Mosonmagyaróváron és Salgótarjánban is megtörtént, megint a tömegbe lőnek.
Pálffy Lajos