a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Báró, akiről teret neveztek a kommunizmusban
Akkoriban még szakállat hordtak a férfiak, és csak a férfiak. Akkoriban a
felelős tisztségviselők képesek voltak arra is, hogy a nagy
beruházásokat levezényelve, saját zsebükbe ne csúsztassanak semmit.
Akkoriban, aki a birtokai jövedelméből, vagyonából meg tudott élni, az
ingyen tett a köz érdekében. Így nem maradhatott el az utókor hálája sem, 1983-ban még a főváros kommunista vezetése is volt olyan nagyvonalú, hogy teret nevezett el a 110 éve született báró Podmaniczky Frigyesről. Aki talán a legtöbbet tette fővárosunkért, pedig akár egész életét is átmulathatta volna.
Podmaniczky Frigyes
De hát ez nem volt divat ezeknél a szakállas férfiúknál, tudták, hogy a haza sorsáért felelősséggel tartoznak. Így gondolkodott Podmaniczky Frigyes apja, Podmaniczky Károly is, aki a Martinovics-összeesküvésben való részvétel miatti száműzetésében orvosi és bányászati iskolákat végzett és gondot fordított arra is, hogy Frigyes nevű fia az aszódi kastélyban, a Kracker-freskók alatt a legjobb nevelésben részesüljön. Így lett a gyermek nevelője a finnugor-elmélet egyik megalkotója, Hunfalvy Pál, akit az ifjú Frigyes Késmárkra, az ottani jogakadémiára is követett. Itt szerezte meg 1843 júniusában a szakvizsgát, tudását 1845-ben Berlinben gyarapította tovább. Politikai karrierje is elindul, a főrendi ház tagjaként ott van már az 1843/44-es pozsonyi, és az 1848-as pesti országgyűlésen. A szabadságharcot huszárszázadosként küzdi végig, amiért büntetésül fehérkabátos közkatonaként kell egy évet szolgálnia Milánóban és Innsbruckban. A kiegyezésig a passzív rezisztencia gyakorlójaként szépirodalmi tevékenységet folytat és a Tudományos Akadémia is tagjai közé választja.
1905 körül
Közéleti szerepet csak a kiegyezés után vállalt, de nem is akármennyit! 1861-től 45 évig egyfolytában képviselősködik, 1873-tól 1905-ig pedig a Fővárosi Közmunkatanács alelnökeként, a magyar Haussmann báróként megrajzolja a főváros mostani arculatát. Hivatali ideje alatt jelölik ki a körutak és a sugárutak nyomvonalait (Istenem, micsoda lehetőség a korrupcióra!), építik fel a Margit, az Erzsébet és a Ferenc József hidakat a rakpartokkal együtt (itt is lett volna mód néhány korona begyűjtésére). A közmunkatanács és operatív alelnöke vezényelte le Hősök terének beruházását, az Operaház és a Halászbástya építését is, de mindezen bokros elfoglaltságok mellett a hórihorgas, a pepita öltözékeket felettébb kedvelő bárónak volt ideje a hajléktalanüggyel foglalkozó és a honvédegylet vezetésére is. Hogy aztán mikor tudott sort keríteni a Nemzeti Színház intendánsi tisztségével járó teendőire, azt nem lehet tudni. Mindenesetre tíz évig ezt a tisztséget is betöltötte, miközben megoldotta a teátrum profiltisztítását, a szirupos népszínműveket a Népszínházba, az operákat az Operaházba telepítve. Közben pedig fáradhatatlanul járta kedves városát, amit a legendák szerint még nyaralás idején sem hagyott el. Krúdy népszerűségéről és kifogástalan eleganciájáról ír és Budapest vőlegényének nevezi.
Podmaniczky Frigyes szobra Budapesten (készítette Kutas László; fotó: OSZK)
Talán éppen e népszerűsége és fedhetetlensége miatt a nagypolitikában is komoly szerepet kapott, a már emlegetett képviselőség mellett 1889-től annak fennállásáig a Szabadelvű Párt elnöki tisztségét is betölti. És ha regényeket már nem is nagyon, de újságcikkeket, útinaplókat, leveleket bőséggel ír a korabeli lapokba, többek között életmód, szerelem, falusi élet és agarászat témakörökben. Ha mindezek után felkeltette az olvasó érdeklődését ez a szakállas ember, akkor ajánlom az Egy régi gavallér emlékei című önéletírását. Olvassák el, nem bánják meg!
Pálffy Lajos