a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Éjszakai filmtörténeti pillanatok
A Múzeumok Éjszakája régi filmek, antik és modern filmtechnikai eszközök és
oldtimerek között telt a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban. A Meseautó című film születésének 80. évfordulójára emlékeztetve a parkolóban három muzeális autó-ritkaság várta a látogatókat.Az előteret fiatal alkotók és apró rajzfilm-rajongók töltötték meg. Patrovits Tamás animációsfilm-rendező vezetésével az érdeklődők belekóstolhattak az optikai játékok készítésébe. Megtudhatták, hogy hogyan működik a zoetrope (az a gépezet, amely körbe forog és az állóképek összességéből teremti meg a mozgókép illúzióját), és rajzfilmet rajzolhattak, amit a helyszínen, vágóasztalon meg lehetett tekinteni.
Lázas rajzfilmkészítés folyik (fotó: Major László)
Moldován Márton, a MaNDA filmfelújítással foglalkozó munkatársa megmutatta, hogyan működik a Telecine-berendezés. Képeket láthattunk Reisenbüchler Sándor A Nap és Hold elrablása (1968) című animációs filmjéből (amely hamarosan DVD-n is megjelenik). Ennek példáján láthattuk, hogy a megfelelő szín eltalálása milyen nehéz feladat, illetve, hogy egy filmrestaurátornak azt is tudnia kell, hogy az Agfa vagy a Fuji film az idő múlásával milyen színárnyalat felé fakul.
Moldován Márton a filmfelújítás titkait magyarázza (fotó: Major László)
Kurutz Márton, a MaNDA filmtörténész munkatársa végigvezette az érdeklődőket a folyosón berendezett információs poszterek között. Itt a régi kopírgépek működésével is megismerkedhettünk. Vezetőnk a tavaly 90. éve alapított és azóta megszűnt Magyar Filmiroda Rt.-ről, valamint a magyar dokumentumfilm-gyártásról is beszélt. Láthattuk Kolonits Ilona híradórendező névjegyét, aki 1956 után az akkor uralkodó ideológiai szempontoknak megfelelő dokumentumfilmet készített a forradalomról. A korabeli filmszínházakról kiderült, hogy saját filmgyűjteményük is volt és arra törekedtek, hogy minél több egzotikus tájon készített felvételt gyűjtsenek össze. Ugyanez történhetett a világ másik oldalán, ahol például Budapesten, a milleniumi ünnepségek során készült felvételeket is levetítettek. Láthattunk fotókat korabeli forgatási helyszínekről, főképp Tatáról, ahol a kastélynál több filmet is forgattak, illetve a füzérradványi kastélyról.
Kurutz Márton vezetésén a filmgyártás történetéről is többet megtudhattunk (fotó: Major László)
1924 és 1944 között 1080 magyar filmhíradó, ebből 400 némafilmhíradó készült. Bár sokuk megsemmisült a második világháború alatt, sokról mégis tudhatunk, mert rengeteg sajtóorgánum jelentette meg a tartalmait. Megtudhattuk, hogy a híradókedvelők számára sokáig külön mozi vetítette a hírműsorokat, például volt egy a mai Katona József Színház helyén is. Népszerű volt a Capitolium mozi a Keleti pályaudvar mögött, amely az átutazók számára biztosíthatott könnyed szórakozást, miközben a vonat csatlakozását várták. Szó volt az 1941-es nagy moziátkeresztelési hullámról, amikor, mivel Magyarország hadban állt az Amerikai Egyesült Államokkal, minden amerikai hangzású nevet magyarosítottak: ekkor lett a City moziból Szittya (ma Toldi), vagy a Broadway-ből Barlang. Beleláthattunk a némafilmes korszak sminkelési szokásaiba is: a fekete-fehér felvételek megkívánták a hangsúlyos sminket.
A raktárban (fotó: Major László)
Kispéter István és Máté László Zoltán, a MaNDA munkatársai a filmraktár illetve a különböző régi vetítőgépek és filmfelvevők között kalauzolták az érdeklődőket. Kipróbálhattuk a laterna magicát, a 16 mm-es kurblis vetítőket, a hüvelykujjon tartható filmfelvevőt, illetve egy 16 mm-es tekercsről egy vetítőgépen háborús felvételt nézhettünk, mint egy gépházban. A filmraktár polcai közé is bepillantottunk, jól felöltözve, hiszen hűtött helyiségekben tárolják a tekercseket. Összesen 810 tonnányi filmtekercs pihen a raktárakban, a raktárkezelők pedig évente kb. 90 tonnányit emelgetnek. Az estet kevésbé nehézsúlyú módon a Surfin' Zhiguli filmzenékből összeállított koncertje zárta, hatvanas-hetvenes évekbeli autós film- és híradójelenetekkel a háttérben.
Egy 1939-es Opel Kapitan, egy 1959-es Mercedes és egy 1954-es Austin Healey sorakozott a MaNDA udvarán (fotó: Major László)
Bakk Ágnes
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.