a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Mentőangyal svájci zászlóval
Dokumentumfilm készült a „svájci Schindlerről”, akinek története saját hazájában szinte teljesen ismeretlen. 1944-ben Magyarországon ő mentette meg a legtöbb üldözöttet: 60 000 ember köszönheti neki az életét.
Carl Lutz (1895-1975) 1964-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést – az egyetlen elismerést, amit bátor tetteiért valaha kapott. E kitüntetés megítélésekor a diplomatákra más szabályok vonatkoznak, mint az átlagemberekre, mivel ők nem kockáztatták az életüket, csak a karrierjüket. De tettük minden esetben bátor személyes döntésen alapult és különös rátermettséget követelt. Lutz addigi pályafutásában semmi sem sejttette, hogy ilyen szerepre képes. Ugyanakkor mélyen vallásos metodistaként ifjúkora óta kereste a lehetőséget, hogy nagy tettel szolgálhassa az Urat. Ez a lehetőség Budapesten talált rá a század legsötétebb éveiben. És ő élni tudott vele.
A filmnek Budapesten, az Urániában volt a díszbemutatója, de magyar forgalmazója nincs
18 évesen lelkész akart lenni, amiről azért kellett lemondania, mert nagyon lámpalázas volt, nem tudott nyilvánosan beszélni. Egy nyári munka alkalmával ismerkedett meg a diplomáciai szolgálattal és későbbi első feleségével, Trudival. Rövid ideig Palesztinában szolgált, aminek nagy jelentősége lett későbbi budapesti tevékenysége szempontjából. 1942-ben helyezték át Budapestre alkonzulnak, majd az Idegen Érdekek Képviseletének vezetője lett: a Magyarországgal hadban álló szövetségesek összevont érdekképviseletét látta el, ezzel az ország legfontosabb diplomatájává lépett elő. Ő és felesége kivételezett helyzetet élveztek: elegáns rezidencia, beosztottak sora, luxusautó várta.
Lutz és első felesége a pesti Duna-parton
Minden egy csapásra megváltozott 1944-ben. Miután március 19-én a németek megszállták az országot, ragaszkodtak a zsidókérdés végső megoldásához. Budapestre küldték Eichmannt, hogy megszervezze és felügyelje a 750 000 magyar zsidó gyors deportálását. A vidéki zsidóság után Budapestre kerül a sor. A félénk, szabálykövető hivatalnok ekkor alakul át rettenthetetlen őrangyallá. Ő, aki nem szeret nyilvánosan megszólalni, Eichmannal személyesen tárgyal. Egy brit mandátumra hivatkozik, amely 8000 zsidó számára teszi lehetővé, hogy Palesztinába emigráljon. Mindenki meglepetésére Hitler főhadiszállása megadja az engedélyt a kvóta betöltésére, mert Lutz Palesztinában korábban szolgálatot tett a németeknek. Ezután dolgozta ki Lutz a kollektív-útlevél és személyes védlevél rendszerét. A védlevélben az állt, hogy birtokosuk a tényleges kivándorlásig a svájci állam védelme alatt áll.
A Vadász utcai, Kozma Lajos tervezte üvegraktárt a tulajdonos, Weiss Artúr ajánlotta fel Lutznak. Ő szervezte meg az Üvegház védelmét és ellátását. 1945. január 1-én a nyilasok elvitték és meggyilkolták.
Ha kell, ravaszkodással éri el, hogy elfogadják a védleveleit, ha kell tárgyal, fenyegetőzik, blöfföl. (Olyanokat mond, hogy „Svájc megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat”, vagy „befagyasztja a svájci számlákat” – ha vonakodnak neki engedelmeskedni.) 8000 védlevél kiállítására van jogosultsága, de a nyolcezredik valahogy soha nem születik meg: 7999-nél mindig abbahagyja a számozást és újrakezdi. Amikor a nácik számon kérik a sok forgalomban lévő iratot, arra hivatkozik, hogy ő 8000 alatt 8000 családot értett. Feletteseit ritkán és késedelmesen tájékoztatja – Svájc hivatalosan soha nem ismerte el ezeket a papírokat. Becslések szerint 100 000 védlevél került forgalomba.
Tömeg az Üvegház előtt a védlevelekért...
Halálra rémült, menedéket kereső emberek rohamozzák meg az irodáját, és ő senkit sem küld el. Július végén a Vadász utcai Üvegházban nyitja meg a svájci követség kivándorlási osztályát. Tevékenységük a fél-legálisból az illegalitás felé tolódik: 100 cionista önkéntessel több műszakban gyártják a védleveleket – hamisakat is, Lutz tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. 3000 ember rejtőzik a házban: szökött munkaszolgálatosok, politikai üldözöttek is. Emellett 72 belvárosi házat helyez svájci oltalom alá, ahol 17 000 ember talál menedéket. Lutz becslések szerint 50-70 ezer embert mentett meg a haláltól, a 200 ezres budapesti zsidóság harmadát. A film tanúsága szerint nem csak íróasztal mellől mentett, de néha személyesen is: Dunába lőtt, sebesült nőt szállított el, saját sírját ásó munkaszolgálatos mellett tűnt fel a semmiből svájci zászlós autójával, mint egy mentőangyal. Ha nem az érintett, nyolcvanas éveit taposó túlélő szájából hallanánk a történetet, bízvást mesének gondolnánk.
...és az életet jelentő pecsét
| „Hamarosan elfogyott az 50 000 védlevél is, és még mindig ezrek könyörögtek a kapuink előtt az életmentő igazolványokért. Lehetetlen volt számomra, hogy a kontingenst átlépjem anélkül, hogy magamra ne haragítsam a hatóságokat, és az egész akciót veszélybe ne sodorjam. Hamarosan zsidó hivatalok alakultak, amelyek tömegesen osztottak, illetve a szerencsétleneknek eladtak hamisított védleveleket, ami nekem sok fejtörést okozott. Természetesen mindenki mindent megpróbált, csakhogy egy ilyen életmentő igazoláshoz jusson. A magyar hatóságok nagyon hamar felfigyeltek erre, és azzal fenyegettek, hogy minden zsidót letartóztatnak. Tiltakoztam, és ígéretet tettem, hogy a »jó« és »rossz« védlevelek megvizsgálásában személyesen segítek. (...) Ez volt számunkra a legfájdalmasabb feladat. A feleségemmel egyszer négy órát álltam hóban és jégben az elhíresült óbudai téglagyárban, és végeztem a védlevelek válogatásának szomorú munkáját. Szívet tépő jelenetek játszódtak le. Ötezer szerencsétlen állt katonás sorban, fázva, vacogva, éhezve szegényes csomagokkal megrakva, és nyújtották felém a leveleiket. Soha nem fogom ezeket az ijedt arcokat elfelejteni. A rendőrségnek újra és újra be kellett avatkoznia, mert az emberek a ruhámat majd letépték rólam, ahogy könyörögtek. Ez volt az élni akarás utolsó fellángolása, mielőtt teljesen magukba roskadtak, ami oly sokszor a halálban végződött.” (Lutz, Neue Zürcher Zeitung, forrás: a Carl Lutz Alapítvány honlapja) |
Lutz történetének van egy másik, személyes szála is, mert beleszeretett egy szép védelmezettjébe, Magdába, akit házvezetőnőnek alkalmazott. A történelem viharában két nő között is őrlődött, de vallásos ember lévén csak a háború után vált el első feleségétől, és vette el szerelmét. Magda lánya, az akkor hétéves Agnes Hirschi lett Lutz fogadott, „magyar” lánya. Ma már ő az egyetlen élő szemtanúja Lutz budapesti éveinek, a filmben ő keresi fel a régi helyszíneket. Apja emlékének őrzőjeként jelen volt a budapesti premieren is.
Grausz Magda, a nagy szerelem
A dokumentumfilm autenticitásához hozzájárul a szerencsés körülmény, hogy Lutz maga is lelkes amatőr fotós és filmes volt. Rajongott Leicájával gondosan megkomponált felvételeken örökítette meg diplomata-pályafutását, benne a budapesti évekkel. Önkioldóval, állványról fényképezett, sok felvételén saját maga is jelen van.
Az ostrom után a lebombázott rezidenciában. A pincében 35 emberrel töltötte az utolsó két hónapot
Miután 1945-ben a szovjetek kiutasítják a semleges országok követeit, Lutz visszatér Bernbe. Ott éri a nagy pofon: nem kap semmilyen elismerést, sőt kicsinyesen elszámoltatják, számon kérik, hogy miért ivott narancslevet, vagy hogy mi történt a budapesti bútoraival. Feletteseinek szemlátomást sejtelme sincs, hogy mit élt át. Hatáskörátlépés miatt visszaminősítik, fizetésemelést nem kap. A sors iróniája, hogy második felesége, Magda, az egykori mentett depresszióba esett, amiért férje Svájcban nem tudott számára olyan életszínvonalat biztosítani, amilyet remélt. Az asszony a hatvanas évek végén öngyilkos lett. Lutz magányos, megkeseredett, elfeledett emberként halt meg 1975-ben. Csak húsz évvel később rehabilitálja a svájci állam, amikor a svájci bankokban elhelyezett zsidó pénzek miatt az ország pellengérre kerül.
Elisabeth Rieder, az egyik riportalany
Amint a film Budapesten, az Uránia moziban tartott világpremierjén a rendező, Daniel von Aarburg elmondta, a filmhez készült interjúk is kincset jelentenek. 22 interjúalanyt kutattak fel és szólaltattak meg, történetük egyenként is megérne egy filmet. Nagyon idős emberek, a legfiatalabb Agnes Hirschi a maga 76 évével. Szétszóródtak szerte a világban, a nevekből már ritkán lehet kikövetkeztetni, hogy magyarok, a lakhelyükből még kevésbé. Angolul, németül, héberül beszélnek, de a történetük közös: valamennyien Lutznak köszönhetik a menekülést.
Lutz emlékmű a Dob utcában
Aki ma is teljesen ismeretlen Svájcban. Jellemző, hogy amikor a rendező anyagokat keresett a filmhez az ETH kortörténeti archívumban, ahol Lutz 1200 fotóját és 85 filmjét őrzik (egy közvetlenül Lutz halála előtt 16mm-re felvett mélyinterjút is, amelyből részletek láthatók a filmben), ő volt az első, aki kikérte ezeket az anyagokat a raktárból. E szomorú történetet szemlélve felmerül a nézőben a gondolat, hogy vajon Wallenbergnek nem a feledés jut-e osztályrészéül, ha nem viszik el az oroszok? Vagy hogy milyen kár, hogy Lutz nem találkozott az 1961-től svájci emigrációban élő Sztehlo Gáborral – Bern és Interlaken nincsenek messze egymástól... biztos lett volna miről beszélgetniük.
Kései elégtétel lehet Lutznak, hogy a dokumentumfilm tévéváltozatát ősszel mindhárom országos svájci adó főműsoridőben tűzi műsorára. A rendező többnyelvű e-book kiadását és egy játékfilmet is tervez, amely a magánéleti szálat is kibontja. Magyarországon a filmnek sajnos nincs forgalmazója, és feltehető, hogy a 2009-ben az Üvegházról készült filmet is kevesen látták, holott az is történeti értékű: megszólalnak benne a túlélők, illetve az egykori cionisták, akik a védleveleket gyártották (Üvegház, magyar dokumentumfilm, 2009, rendezte: Szekeres Csaba).
|
Lutznak Budapesten emléktáblája és emlékműve is van, 2010-től az ő nevét viseli a pesti rakpart Dráva utca – Margit híd közötti szakasza, fotóiból pedig 2012-ben kiállítást volt a Budapesti Történeti Múzeumban. |
Olvasmányok magyarul Carl Lutzról:
Theo Tschuy: Becsület és bátorság (monográfia, 2002)
Alexander Grossmann: Első a lelkiismeret (2003)
Sándor Iván: Követés (regény, 2006)
Üvegsziget – Carl Lutz és a budapesti cionisták mentőakciói 1944-ben (antológia, 2007)
Carl Lutz – Az elfeledett hős
Carl Lutz – Forgotten Hero
svájci dokumentumfilm, svájc 2014, 92 perc
rendezte, forgatókönyv: Daniel von Aarburg, operatőr: Marco Barberi, zene: Domenico Ferrari, Dobozi Bálint, szereplők: Agnes Hirschi, André Sirtes Sharon, Hans Landesmann, Paul Lendvai, Konrád György, Heller Ágnes, Sándor Iván, Schweitzer József, Jámbor Zsóka, Vámos György, David Gur, Laszlo Mordechay Kremer, Pal Mordechay Fleischer, Alex Schlesinger, Paul Fabry, Elisabeth Rieder, Leslie Blau, Jehuda, Robert és Georg Lindenblatt
Löwensohn Enikő