a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Egy igaz ember
40 éve halt meg Sztehlo Gábor, az evangélikus lelkész, aki 1600 gyermek és 400 felnőtt életét mentette meg a vészkorszakban. Sztehlo Gábor nagymúltú lelkészcsaládból származott. Sopronban végezte a gimnáziumot és a teológiát, majd 1935-től Nagytarcsa lelkipásztora lett. A református egyház 1942-ben hozta létre a Jó Pásztor Bizottságot, amelynek eredeti célja a református egyház zsidó származású tagjainak lelki- és szociális gondozása volt. Tagjai látogatták a munkaszolgálatosokat, az internálótáborokat, árvaházat hoztak létre, menleveleket, keresztleveleket állítottak ki. Sztehlo Gábor azonban ezeknél jóval többet tett: feladata egy embermentés volt. Magyarország német megszállását követően Pax nevű gyermekmentő akciójában néhány hét alatt harminckét (!) otthont szervezett zsidó gyermekeknek, hogy megvédje őket az elhurcolástól.
Sztehlo Gábor 1909-1974
Ezek a célra felajánlott magánlakásokban, villákban illegálisan működő búvóhelyek voltak, elsősorban Budapesten. Sztehlo Gábor fáradhatatlan és félelmet nem ismerő volt a gyermekek mentése, ellátása és megvédése terén. Soha nem adta fel. Előfordult, hogy ő és munkatársai autóval menekítettek ki a gettóból gyermekeket, de megtörtént az is, hogy az otthonból kellett a nácik elől eltűnni. Amikor a Bogár utcai gyerekotthont a németek és a nyilasok megszállták, azonnal átmenekítette védenceit a Lorántffy utcába. A Nemzetközi és a Svájci Vöröskereszt bevonásával mindent megtett azért, hogy a felnőtteket is mentse. Nem ismert lehetetlent, önzetlen és bátor helytállásával 1600 gyerek és 400 felnőtt életét mentette meg.
Emléktábla az egykori Farkastanya falán, ahol a nagyobb fiúk laktak
(fotó: Wikimedia Commons)
A háború után is tovább foglalkozott a gyerekekkel, hiszen sokuk szülei soha nem tértek haza. Az árvaházak megteltek, gyerekseregek kóboroltak az utakon. Az ő számukra, 1945-ben egy Weiss Manfréd-rokon felajánlotta zugligeti villában megalapította gyermekotthonát, a Gaudiopolist (‚Örömváros’), ahol közel nyolcszáz menekült gyerek élt. Saját alkotmány és törvények alapján működő gyermekállamot hozott létre, ahol a sokat szenvedett gyerekek tanulhattak, önkéntes alapon dolgozhattak, szakmát szerezhettek. A köztársaság élén Sztehlo Gábor volt a tiszteletbeli köztársasági elnök, de a miniszterelnök és a kormány tagjai gyerekek voltak. Saját újságuk, pénzük is volt. Sok zsidó értelmiségi gyerek nevelkedett itt életreszóló élményeket szerezve, például Sárközi Mátyás író és Horváth Ádám rendező (mindketten Molnár Ferenc unokái), Oláh György, a későbbi Nobel-díjas kémikus, Orbán Ottó költő vagy Szilágyi János riporter. De származástól és felekezettől függetlenül menedéket talált itt minden csavargó árvagyerek, Gaudiopolisban pedig teljes vallásszabadság uralkodott. Az intézmény az 1950-es államosításig működött, lényegében önfenntartóan (a gyerekek gyümölcsöt termeltek, műhelyeik voltak; a felnőttek minden elképzelhető – nyugati – adományozót felkutattak). Mindeközben semmilyen állami vagy egyházi támogatást nem kaptak (csak a Svájci Vöröskereszt támogatta őket), hiába instanciáztak Tildy Zoltánnál vagy Veres Péternél.
| „Persze hogy nem volt kommunista. De papnak sem volt szabályos. Valahogy semmiféle besorolás nem illett rá. Templomban csak egyszer láttam életemben. Nemigen tudtam, hogy mire gondolhat az oltár előtt. Abban biztos voltam, hogy valamit nekünk intéz el a Jóistennel” – részlet a Gaudiopolis – Sztehlo Gábor emlékezete című filmből. |
Jelenleg a Vasvári Pál Gyermekotthon működik a Budakeszi út 48. szám alatt (fotó: Wikimedia Commons)
Sztehlo ezután a nulláról kezdte, Pesthidegkúton szeretetotthont alapított, ahol öregeket és fogyatékos gyerekeket gondoztak. Segédlelkész is volt. Családja 1956-ban Svájcba távozott, de ő maradt, folytatni akarta munkáját. 1961-ben meglátogatta családját Interlakenben, és állítólag egy Magyarországról érkezett levelet olvasva kapott infarktust, ezután maradnia kellett. Az útlevele lejárt, még látogatóba sem jöhetett haza szeretett hazájába. Pártfogoltjai mindvégig tartották vele a kapcsolatot. Svájcban hunyt el 1974-ben. Hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Emlékét elevenen tartja Radványi Géza 1947-es filmje, a Valahol Európában, amely nemcsak hogy Gaudiopolisról szól, hanem a szerepek nagy részét is az ott lakó gyerekek alakították. Sztehlo az első magyarok között, 1972-ben, két évvel a halála előtt kapta meg a Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetését – az egyetlen kitüntetést, amit valaha is kapott. Emléktáblák örökítik meg a tetteit, és utca viseli a nevét a budapesti XII. kerületben, ahol gyermekotthona az államosításig működött (ma Vasvári Pál Gyermekotthon, Budakeszi út 48.). Egykori gondozottjai gyermek- és ifjúságsegítő alapítványt hoztak létre az emlékére, Donáth László evangélikus lelkész Békásmegyeren az ő szellemében működteti a Gaudiopolis szeretetházat.
A centenáriumra elkészült szobor Vígh Tamás szobrászművész alkotása, akinek öccse is a gyermekotthon lakója volt
Születésének századik évfordulóján, 2009-ben felavatták szobrát a budapesti Deák téren. 2010 óta – amikor az embermentőkről nevezték el a budapesti alsórakpartokat – az ő nevét viseli a Batthyány tér és a Lánchíd közé eső budai rakpart-szakasz. Hívei és örökösei láthatóan mindent megtesznek azért, hogy emléke fennmaradjon. Mégis elgondolkodtató, hogy amikor a centenáriumi évben az alapítvány 300 példányban sokszorosította a róla szóló filmet és kiajánlotta az iskoláknak azzal, hogy személyes beszélgetésre is készek a gyerekekkel a vetítés után, mindössze két iskola élt a lehetőséggel – amint az alapítvány honlapján olvasható. Szántó Erika két filmet is forgatott róla, közülük az Európa-díjas játékfilmet Huszti Péter főszereplésével meg lehet nézni a Nava honlapján.
Löwensohn Enikő